Elegük lett a németeknek az Izrael-párti magyar vétó után, eltörölnék a vétózás lehetőségét
Átalakítanák az unió külpolitikai döntéshozatalai
Elegük lett a németeknek az Izrael-párti magyar vétó után, eltörölnék a vétózás lehetőségét

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje /Forrás: Shutterstock/PuzzlePix/

2021. 05. 20.
El kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában - mondta a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje szerdán Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében.

PLUSZ 1 HÓNAP a Hetekkel! Minden előfizetőnknek most 4 lapszámmal többet adunk. Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon. A világ változik, az érték állandó!

Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a "blokádmentalitás" feladására, elmondta: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a "cselekvőképességtől".

Ezért a közösséget fokozatosan előre kell mozdítani egy olyan felállás felé, amelyben többségi döntéseket is lehet hozni külpolitikai ügyekben - fejtette ki a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje.

Mint ismeretes, Magyarország egyedüliként vétózta meg az EU izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos nyilatkozatát, mivel az elfogultan és kiegyensúlyozatlanul egy lapra helyezte az agresszor Hamaszt és a megtámadott Izraelt. A Külügyminisztérium a Heteknek részletesen is megindokolta a döntést, amit azóta több ellenzéki politikus is bírált

Szijjártó Pétert egyébként megkérdezték egy brüsszeli sajtótájékoztatón arról, hogy nem koptatja-e el Magyarország a vétózás eszközét, ha nem vitális nemzeti kérdésekben alkalmazza, hanem minden másra is. A következőket válaszolta a külügyminiszter:

Átalakítaná az EU-t, módosítaná a szerződéseket

A CDU elnöki és a legnépesebb tartomány, a 18 milliós Észak-Rajna Vesztfália kormányának miniszterelnöki tisztségét betöltő politikus a fórumot megelőző előadásában első alkalommal ismertette kancellárjelöltként EU-s és külpolitikai elképzeléseit.

Hangsúlyozta, hogy az EU jövőjéről a közösségi intézmények, a tagállamok, az önkormányzatok és az EU-s polgárok részvételével 2022 tavaszáig tartó konferencia eredményeire építve át kell alakítani és meg kell erősíteni az EU-t, amihez a közösség működését szabályozó szerződéseket is módosítani kell majd.

Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy

Németország ebben a folyamatban támogatja majd Emmanuel Macron francia államfő számos javaslatát.

A többi között kifejtette, hogy az EU-nak képessé kell válnia a "világpolitika" folyamatainak alakítására, és ha valamely ügyben nincs teljes egyetértés a tagországok között, lehetőséget kell biztosítani, hogy egy "külpolitikai mag-Európa" tagjaiként megvalósíthassák terveiket mindazok, akik egyetértenek.

Fej-fej mellett a Zöldekkel

A szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő CDU/CSU a legutóbbi, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint ismét az első számú német politikai erő. Országos választói támogatottsága 27,5 százalékos, 1,5 százalékponttal emelkedett áprilishoz képest. A második helyen az ellenzéki Zöldek állnak 24 százalékkal, 2 százalékponttal gyengülve az előző hónaphoz viszonyítva.

Az utóbbi nagyjából két hónapban rendre a Zöldek vezettek a felmérésekben.

Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutatató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach - IfD) új mérése szerint a CDU/CSU és a Zöldek után a jobbközép pártszövetség jelenlegi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) következik 16 százalékkal, 1 százalékponttal gyengülve áprilishoz képest.

A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll az áprilisi 9 százalék után. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága ugyancsak 10 százalékos, nem változott az utóbbi négy héten. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 0,5 százalékponttal gyengült, így a szavazatok 6,5 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás - mutatta ki az IfD a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap megbízásából készített felméréssel.

(MTI/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!