A Nature Reviews-ben publikált tanulmány szerint a 50 évesnél fiatalabb korosztály esetében a rákos (pl. nyelőcső-, vese-, máj-, mell-, vagy a vastagbélrákos) esetek száma elképesztően megnőtt az 1990-es évektől kezdődően.

Az évek előrehaladtával, a 2000-es és 2010-es években pedig az emelkedés egyre intenzívebb lett.

Shuji Ogino, a brighami egyetem professzora elmondta, hogy a rákos megbetegedés kockázata generációról generációra csak növekszik.

„Azt jósoljuk, hogy a kockázat mértéke az egymás után következő generációkban csak tovább fog növekedni”

– mondta a kutató egy interjú során.

De nem csak erre a következtetésre jutottak a tanulmány szerzői. Szerintük a rákos esetek emelkedő száma hátterében a nyugati típusú életforma áll. Ráadásul az is kiderült, hogy az érintetteket – többnyire, tehát nem minden esetben – a fiatalabb éveik során érték/érik azok a hatások, amik aztán rákos megbetegedéshez vezettek.

Ilyen hatások közé tartozik például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, az alváshiány, valamint a nem megfelelő étkezés.

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy bár az évek alatt nem nagyon változtak a felnőttek alvási szokásai (így az alvásidejük), ez már nem mondható el a fiatalokról. A gyerekek ugyanis ma már lényegesen kevesebbet alszanak, mint egykor.

„Az általunk megvizsgált 14 növekvőfélben lévő ráktípus közül nyolc az emésztőrendszerrel állt összefüggésben. (…) Az étrend közvetlen módon befolyásolja a mikrobiomnak (bélflóra – a szerk.) az összetételét, és ezek a változások végső soron kihatnak a betegségek kockázatára, illetve kimenetelére” – mondta Ugai Tomotaka, a tanulmány egyik szerzője.

A cukros italok, az alkoholfogyasztás, az erősen feldolgozott élelmiszerek, az elhízás, továbbá a mozgásszegény életmód mint kockázati tényezők a kutatók feltételezései alapján erősen befolyásolják a bélflórát, és az ’50-es évek óta jócskán megnőtt ezeknek az előfordulása egyes társadalmakban.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok korlátozottsága miatt több térségben (pl. az alacsony vagy a közepes jövedelmű országok esetében) nem látunk bele az egészségügyi trendek, így a rákos megbetegedések és a mögöttük álló (egyéni, társadalmi) okok alakulásába.

A jövőben a még pontosabb eredmények érdekében ezekben az államokban és még a gyermekek körében is folytatni kívánják tovább a vizsgálatokat.

(Nature/Hetek)