A Kelet-Afrikát sújtó sáskavészben a legnagyobb rajok nagyváros méretűek, és egyenként több százmillió egyedből állnak. De ez csak a kezdet: júniusra ugyanis az ENSZ jelentése szerint 500-szorosára nőhet a sáskák száma a térségben.

Egy, a Jobbik jobbszárnyán elhelyezkedő politikus nyerte a hétvégén a duna­újvárosi időközi választást. Ez a jelek szerint már nem segít a szétesés egyre súlyosabb jeleit mutató, 2018-ban még a legnagyobb ellenzéki pártnak számító Jobbikon, de lehetővé teheti, hogy a párt szélsőjobboldali (múltú?) politikusaiátmentsék magukat a mainstreambe. Eközben mintha a kormányzat is gesztusokat akarna tenni a Horthy-nosztalgia kanonizálásával a 20. századi (szélső)jobboldal szellemi örököseinek – részben erről szól a január vége óta a Nemzeti alaptanterv körül folyó rosszízű vita. Hogy a két dologban mi a közös? A jelek szerint mind a kormány-, mind az ellenzéki oldal kész gesztusokat tenni a radikális jobboldali eszmék képviselői felé.

A Német Munkáspárt (DAP) épp 100 éve, 1920. február 24-én nevet változtatott. A változás mögött az egyik párttag, Adolf Hitler állt, és Ő találta ki az új nevet is: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP). Mit jelentett ez a váltás a párt történetében? Tényleg nacionalista és egyben szocialista volt-e az új, rövidebben nácinak nevezett párt? Milyen erők emelték a hatalomba?

Az elmúlt évek konzervatív sikertörténete a holland Fórum a Demokráciáért párt, amely alig négy éve alakult, és már két választást is megnyert. Az euroszkeptikus párt alapító-elnökével, ThierryBaudet-val Rómában beszélgettünk arról, milyen kihívásokkal állnak szemben az európai szuverenista mozgalmak.

A „szépség egyenlő fiatalság” korában még inkább tabunak számítanak a változókori problémák, pedig negyvenéves kor felett szinte mindenkinél elkezdődnek a „nem szeretem” változások. Érdemes ezért rákészülni erre az időszakra, hogy a hormonális változások kevésbé viseljék meg szervezetünket és megjelenésünket.