Az Északi-csatorna kis híján elnyelt az első kísérletednél, 2016-ban. Az életfunkcióid a leállás határán voltak. Te hogy élted meg azt a helyzetet?
– Olyan volt, mintha lekapcsolták volna a villanyt. A testhőmérsékletem 27 Celsius-fok alá süllyedt, elvesztettem az eszméletemet, de gépiesen úsztam tovább. Csak azt követően tértem magamhoz, hogy a kísérőhajó személyzete behúzott a hajóba. Ahogy kitisztult a kép, egyből arra gondoltam, hogy a célomtól ez az eset nem tántoríthat el – legalább megismertem a határaimat.
Volt némi lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy a környezetemnek, családtagjaimnak milyen aggodalmat okoztam, de aztán már azon gondolkodtam, hogy mit rontottam el, mit kell legközelebb máshogyan csinálni.
2020.02.21. (XXIV/08)
