Tovább gyűrűzik az Egyesült Államokban az a belpolitikai botrány, amelyet a hat évvel ezelőtti wacói tragédia ügyében előkerült újabb bizonyítékok okoztak. Mint arról lapunk is hírt adott, az FBI a közelmúltban elismerte, hogy a David Koresh vezette kultusznak otthont adó Mt. Carmel épületegyüttesre gyúlékony anyagokat is tartalmazó könnygázbombákat lőttek ki, nem sokkal azelőtt, hogy az épület kigyulladt. Bár az FBI határozottan cáfolja, hogy a nyolcvan ember halálát okozó tűz keletkezéséhez bármi köze lehetne a könnygázbombáknak, egyre nő a feszültség Janet Reno igazságügy-miniszter és az FBI vezetője, Louis J. Freeh között. Reno ígéretet tett arra, hogy ezúttal végére jár az ügynek. Ennek értelmében csütörtökön már kinevezte a vizsgálatot végző független bizottság elnökét John Danworth, a demokraták bizalmát is élvező volt republikánus szenátor személyében. A Fehér Ház egyelőre Reno mellett áll, és a titkosszolgálatot hibáztatja az igazságügy-miniszternek adott hiányos tájékoztatásért.

Már a sírját is megásták annak a hároméves kisfiúnak, akit egy héttel a katasztrófa után élve húztak ki a törökországi földrengés romjai alól. Ismail Cimennek szerencséje volt, vagy ahogyan szintén megmenekült nagybátyja fogalmaz, "isteni csoda" részese volt: ő nem gyarapította a halálos áldozatok számát, amelyet hivatalos források több mint 12 ezerre, egyes becslések azonban több mint 40 ezerre tesznek.

Hová lett Isten? – merül fel a kérdés egyre gyakrabban, a huszadik században fokozódó szekularizációs folyamatot szemlélve. A filozófus Nietzsche, a poszt-keresztény világ prófétája meggyőződéssel állította, hogy az emberiség elpusztította saját istenét, elveszítve ezzel a világmindenségben való alapvető tájékozódás képességét. Karen Armstrong, a magyar nyelven is megjelent Isten története cím? könyv szerzője – részben egyetértve a nietzschei megállapítással – megjegyzi: még ha az emberiség jelentős része számára halott is az európai kereszténység hagyományos istene, egyszerűen arról van szó, hogy maga a vallás újabb átalakuláson megy keresztül, hiszen az ember természetfeletti iránti igénye nem csökkent. Armstrong a kereszténység rugalmas voltát hangsúlyozza, melynek köszönhetően kétezer éven át meg tudta őrizni jelentőségét. Bár az evangéliumi mozgalmak éppen ellenkező irányba haladnak, a hagyományos vallás valóban visszaszorulóban van Európában. Ennek az átalakulásnak a mikéntjét, és a hitnek az európai ember mindennapi életében elfoglalt szerepét járta körül a Newsweek cím? amerikai magazin július 12-i száma.

"1969-es hivatalba lépésem előtt kétszer találkoztam Mindszenty bíborossal" – írja visszaemlékezéseiben Alfred Puhan, egykori budapesti amerikai nagykövet. A húsz esztendővel ezelőtt Budapestre érkezett diplomata 1990-ben megjelent emlékiratai (The Cardinal in the Chancery and Other Recollections, Vantage Press) első kézből származó adalékokkal gazdagíthatják az 1956-os forradalom után másfél évtizeden keresztül menekültként a Szabadság téri amerikai külképviseleten élő hercegprímás körüli nemzetközi bonyodalmak és az elutazását megelőző egyezkedések történetét (rövidített és szerkesztett változat).

Katasztrofális éve volt a Föld lakossága nagy részének 1998-ban, s az év vége sem hozott jobb híreket: vasárnap éjszaka Nagy-Britannián és Írországon szélvihar száguldott keresztül, amelynek sebessége elérte az óránkénti 160 kilométert. A tomboló szél és az esőzések következtében Írországban 150 ezer otthon maradt áram nélkül karácsony után, és számos ház teteje odalett a viharban, amelynek az eddigi jelentések szerint legalább négy halálos áldozata is van. Az elmúlt esztendő új rekordot állított fel: soha annyi anyagi kárt nem okoztak a természeti katasztrófák, mint idén. Előzetes becslések szerint a viharok, árvizek, a szárazság és a tüzek következtében mintegy 89 milliárd dollár anyagi kár keletkezett az év első tizenegy hónapjában – írja a Worldwatch Institute november végén kiadott jelentése.

Pezsgőspohár a kézben, meghatott jókívánságok, fogadalmak, melyeket soha nem tartunk be... sokaknak ezt jelenti a szilveszter éjszaka. A szokások ma falun és városon egyaránt a hangos, vidám óévbúcsúztatást követelik tőlünk, ilyenkor illik, sőt szinte kötelező a jókedv. Amikor trombitaszóval, petárdákat robbantgatva mulatunk, nem is gondolunk arra, hogy milyen ősi, bőségvarázsló és gondűző mágikus praktikákat idézünk.

Az elmúlt héten újabb bűntény hívta fel az európai közvélemény figyelmét egy olyan problémára, amelyről sokaknak talán a középkor jut eszébe, ám elborzasztó esetek sokasága bizonyítja, hogy nagyon is élő jelenségről van szó: a sátánizmusról. A rituális ördögimádással szemben azonban a "hétköznapi sátánizmus" számos formája az ezredvégi kultúrának is elfogadott részévé vált.

Az eddigi legszomorúbb szuperhatalmi csúcs; két gyenge ember fölösleges találkozója; elnöki kacsatáncok – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illette a nyugati sajtó Borisz Jelcin és Bill Clinton e héten lezajlott elnöki csúcstalálkozóját, amely szinte csak órákra terelte el a figyelmet az orosz belpolitikai válságról. Clinton elutazását követő napon Alekszandr Lebegy kormányzó televíziós nyilatkozatában jelezte: szükség esetén kész átvenni a kormányfői tisztséget.

A héten emlékeztek meg világszerte a hiroshimai atomtámadás 53. évfordulójáról. A második világháborút követően kialakult nukleáris status quót az elmúlt hónapokban több kihívás is érte: az indiai–pakisztáni nukleáris robbantás sorozat, majd az iráni közép-hatótávolságú rakétakísérlet új kérdéseket vetett fel a közel-keleti erőegyensúllyal kapcsolatban. Cikkünk a londoni Islamic Affairs Analyst jelentése alapján azt vizsgálja: mennyire megalapozottak az "iszlám bomba" megjelenésével kapcsolatos aggodalmak és milyen lehetőségekkel rendelkezik Izrael ma és a közeljövőben e fenyegetések kockázatainak csökkentésére?

A római ENSZ-értekezleten 120 szavazattal 7 ellenében és 21 tartózkodással elfogadták a világszervezet állandó Nemzetközi Büntető Bíróságának alapokmányát. A statútumot nem fogadta el az Egyesült Államok, mivel módosító javaslatát nem támogatták a résztvevők. Amerikán kívül az okmány elfogadása ellen szavazott India, Kína, Izrael, Srí-Lanka, Törökország és a Fülöp-szigetek.