Nincs vége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egész pályás letámadásának. Bár úgy tűnik, hogy a miniszterelnök kihátrált az MNB-vel nyitott frontról, nincsen vége a játszmának. Részéről elvarrta ugyan a szálakat, kivonulva a hadszíntérről akkor, amikor – a keddi kormányülésen Surányi György jegybankelnökkel való találkozása után – leszögezte: "Sikerült tisztázni minden félreértést, a kormány elégedett az elnök működésével." Orbán megállapította, "nem tesz jót a nyilvános vita. A hasonló kérdéseket a jövőben egymás között fogják rendezni" – mondta. Továbbra is a levegőben lóg azonban az alelnöki kinevezés vétója, s az időhúzás taktikájával működésképtelenné lehet tenni a jegybankot.

Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Budapesten. A detonációban heten megsebesültek    Fotó: MTI

Mára minden újságolvasó előtt ismertté vált az 1997-ben végrehajtott adósságcsere ténye és a bécsi Central Wechsel und Credit Bank AG (CW Bank) kétes ügyletei, hiszen a Fidesz-frakcióhétvégét követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Vizsgálatot kezdeményez Surányi György jegybankelnök felelősségének megállapításáért. Nagy felháborodást váltott ki ugyanis a Fidesz-frakción belül, hogy 70 milliárdos veszteség keletkezett az adósságcsere kapcsán. Sőt a jegybank bécsi leánybankjának kétes eredet? 70 milliárdos veszteségeiért is felelnie kell az elnöknek. A bejelentés megmozgatta a szakma képviselőit, lefelé tolta a BUX indexet.

Az alkalmazott autóba zárásával végződött Szegeden egy elbocsátási vita. Egy gépkocsivezetőként az Épületkezelő és Fenntartó Kft.-nél dolgozó férfi állítása szerint azért került ebbe a helyzetbe, mert nem akarta elfogadni, hogy kirúgják állásából. A június 30-án önkormányzati tulajdonba került társaság új vezetése a vizsgálatok során ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a cég tevékenységének ellátásához nem szükséges a teljes "öröklött" létszám. Ezzel ráadásul elkerülhető a nagy bérkiáramlás is. Az új, fideszes ügyvezető, Kerekes Péter az érintett dolgozókkal egyeztette is az elbocsátás lehetőségét. Pataki István sofőrrel is tárgyalásokat kezdett, aki azonban nem akarta elfogadni a végkielégítés 20 százalékáról szóló juttatást. Pataki szerint ekkor arra kérte őt főnöke, hogy a tűző napon álló kocsiban maradjon több órán keresztül. Ha pedig ennek a kérésének mégsem tenne eleget, a vezetői utasítás megtagadása miatt kirúgják állásából. Kerekes Péter igazgató azonban a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben tagadta, hogy megtörtént volna az autóba zárás. Továbbá azt is megemlítette, hogy az esetet még a Csongrád megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség is nevetségesnek tartotta, ezért ki sem ment a helyszínre. Pataki úrnak pedig augusztus 3-án kiadták az iratait és a járandóságait.

A magyar diplomácia azon dolgozik, hogy hiteles kép alakuljon ki Magyarországról NATO-szövetségeseinkben és az EU-tagországokban – nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő a Heteknek. A külügyminisztérium továbbra is támogatja a vajdasági magyarság autonómia-koncepcióját és nemzetközi szinten is el akarja fogadtatni a tervezetet. Készül a találkozó az új NATO-főtitkárral és az Európai Bizottság frissen kinevezett képviselőivel is.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke által vezetett tárgyalódelegáció újra tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) vezetőivel. A csütörtöki tárgyaláson, amelyet a minisztérium részéről Tamás Károly közigazgatási államtitkár vezetett, a termelők lényeges követelései szakértői szinten elfogadásra kerültek. Az FVM tárgyalócsoportja hétfőig kért időt a megállapodás házon belüli további egyeztetésére. Hétfőn és kedden szakértői egyeztetésekkel folytatódik a tárgyalás, amit a tervek szerint szerdán a megállapodás ünnepélyes aláírásával zárnának. A megállapodásnak a jövő évi költségvetés parlamenti zárószavazása előtti megkötésével a minisztérium nehéz feladatot vállal fel. A követelések többsége érinti a jövő évi agrárköltségvetést, így nem közömbös, hogy megkapja-e az FVM az igényelt 413 milliárd forintot. Ha a szaktárca aláírja a termelőkkel a megállapodást, de nem kap a kormánytól a teljesítésre kellő fedezetet, hogyan számol el a gazdák felé, tovább hárítja-e a felelősséget a megállapodás be nem tartásáért? Az FVM helyzetét tovább nehezíti, hogy több piacszabályozási és export-import kérdésben a megállapodás pontjai túlnyúlnak a minisztérium hatáskörén. A követelések középpontjában a termelők részéről a felgyülemlett agrárhitelek konszolidációja, a minisztérium részéről a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok készpénzben történő kifizetése áll. Mindkét pont költségigényes, tehát megvalósításukhoz a kormány és a parlament jóváhagyása is szükséges.

A hazánkban állomásozó Amerikai Békefenntartó Erők (SFOR) taszári bázisán a hét elején ünnepélyes keretek között avatták fel Magyarország első katonai imaházát. A megnyitón beszédet mondott többek között Dr. Frölich Róbert dandártábornok, a Zsidó Tábori Lelkészség vezetője, Balázs Béla, a Kaposvári Egyházmegye Katolikus Püspöke és Béres Sándor, a Hit Gyülekezete vezető tábori lelkésze.

A közeljövőben eltűnhetnek a prostituáltak Magyarország közútjai és autópályái mellől, persze csak ha a szeptember 1-től életbe lépett maffiaellenes törvénycsomagnak a prostitúció kezeléséről szóló része betölti a törvényalkotók által rá rótt szerepet, illetve amennyiben a rendőrök azt szigorúan betartatják. A törvény szerint szeptembertől tilos szexhirdetéseket közzétenni az elektronikus és írott sajtóban, viszont az önkormányzatok által létrehozott türelmi zónákban az üzletszer? kéjelgés ezentúl legális lesz, abban az esetben, ha az örömlányok rendelkeznek az egészségüket bizonyító orvosi igazolással.

A titkosszolgálat több hónapon át figyelte az országból kivándorolni kívánó köztiszteletben álló férfit, pszichológusok, jogászok és állambiztonsági szakemberek gyermekkorától a jelenéig ható vizsgálat után megállapították: egy szőke, kontyos feleségre volna szüksége, és nem hagyná el az NDK-t. Találtak egy ilyen hölgyet, és megszervezték a találkozót. Eredmény: a férfi megnősült, és az NDK-ban maradt. Minderről és ehhez hasonló esetekről, illetve az NDK volt titkosszolgálatának a működéséről tartott minap előadást Helmut Müller-Ensberg, STASI-iratokat kutató történész az Országos Széchenyi Könyvtárban, ahol több hétig tartó kiállítás látható az egykori keletnémet Állambiztonsági Minisztérium relikviáiból.

A héten döntött a kormány a jövő évi költségvetés fő számait illetően. A kormányülést követő sajtótájékoztatón már egyértelművé vált, hogy a jövő évi költségvetés talán legizgalmasabb része a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) részére biztosított költségvetési keret, amely a kormány bejelentése szerint az igényelt 413 milliárd forint helyett csupán 250 milliárd lesz.

Majdhogynem teljes az egyetértés a kormánypártok között a jövő évi büdzsét és az adóváltozást illetően – derült ki azon a megbeszélésen, ahol a pénzügyminiszter a kormánypártokkal tárgyalt.

1999. január 15. a magyar rendőrség számára a diadal napját, a whiskys rabló néven elhíresült Ambrus Attila számára pedig a végső bukás napját jelentette. Így végre pont kerülhetett egy már 1993 óta tartó bankrablássorozat végére. Mind Ambrus baráti körét, mind a Villányi út 113. lakóközösségét mélységesen megdöbbentette a már-már túlzottan is joviális házmester és hokikapus "kétes másodállása". Senki sem tudott a férfi kettős életmódjáról, annak ellenére sem, hogy rendszeresen lőgyakorlatot tartott lakóháza pincéjében.

 – Lesz-e különbség Ön szerint az elmúlt, illetve az idei parlamenti munka intenzitása között?– A Parlament őszi ülésszakát mindenképpen szorosabb, feszesebb munkatempó kell, hogy jellemezze, hiszen az előzőhöz képest lényegesen több és összetettebb a feladat.– A tények azt mutatják, hogy a parlamenti munka éles konfliktusokkal terhelt. Lát-e esélyt ezek feloldására?– Meggyőződésem, hogy az ősz kevesebb konfliktust hoz majd nekünk. Bízom abban, hogy értelmes kompromisszumok segítik a párbeszédet a kormánypártok és az ellenzék között. Nem lesznek "kivonulások", az országnak ugyanis olyan törvényhozó testületre van szüksége, amely józanul és bölcsen túlemelkedik az apró személyes érdekekből fakadó csatározásokon, és helyette az ország fontos megoldandó problémáira koncentrál.– Mint láthattuk, a parlamenti viták többsége elhajlott rosszindulatú személyeskedésekbe. Önnek mi erről a véleménye?– Ma a parlament törvényhozó testülete nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy személyes érdekekből fakadóan a képviselők fékezzék a törvényhozói munkát, ezzel ugyanis akadályozzák társadalmunk értékteremtő erejét is. Bízom abban, hogy az országgyűlésünk munkastílusa mind jobban fog hasonlítani a kulturált, nyugat-európai mintákhoz.– Az MDF mely törvényjavaslatok tárgyalását fogja kitüntetett figyelemmel kísérni?– Kitüntetett figyelemmel kísérjük a büntetés-végrehajtás szigorítására vonatkozó módosító javaslatokat. Emellett érdeklődéssel várjuk a kisvállalkozásokkal kapcsolatos, illetve az összeférhetetlenségi törvénynyel kapcsolatos új módosító javaslatok megvitatását is. De ez még nem minden, mert Meggyasszay László képviselőnk a nemzeti földalap ügyével kapcsolatban új módosítási javaslatot nyújtott be. – Említette, hogy az idei évadban több lesz a munka. Várhatóan gyakrabban fog összeülni az országgyűlés?– Bár most háromhetes ülésszak kezdődik, de olyan óriási feladat hárul a közeljövőben az országgyűlésre, hogy véleményem szerint október végétől fokozatosan sűrűsödnek majd az ülések. – Természetesen az országgyűlés kiemelt feladatai között első helyen a költségvetés vitája áll majd. Ismert, hogy a kabinet nem teljesíti Torgyán József miniszter mezőgazdaság- és vidékfejlesztés támogatására vonatkozó 413 milliárd forintos kérelmét. Milyen konfliktushelyzetet teremthet ez a tény?– Orbán Viktor és Torgyán József között a vidékfejlesztés támogatása kapcsán szerintem semmilyen különösebb konfliktus nem lesz. Torgyán József egy felkészült, nagy formátumú politikus, aki átlátja azt, hogy tárcája nem kaphatja meg a kért 413 milliárd forint támogatást, hiszen a költségvetés ez évi többlete csak 156 milliárd forint, amiből egyértelmű, hogy nem lehet a kért összeget teljesíteni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mi nem értünk egyet a vidékfejlesztés programjával. Sőt, támogatjuk azt, s ha jól megnézzük, más tárcák kereteiből is jut a vidéknek, ami összesen több mint 500 milliárd forint fejlesztést jelent. Egyetértünk és segítjük a GYED és a lakástámogatás kormányprogramját is. Abban is bízom, hogy ezeket a javaslatokat is különösebb konfliktusok nélkül fogja megtárgyalni a parlament.

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX csütörtökön 106 pontos emelkedéssel, 7065 ponton zárt. A szerdai záróértékéhez képest ez 1,5 százalékos növekedés, mivel szerdán a záráskor az index értéke 7000 pont alá süllyedt.

A tartós béke érdekében átfogó koncepciót kell kialakítani a demokratikus kormányzásról, a gazdasági növekedésrol és a biztonsági együttmuködésrol - hangoztatta Martti Ahtisaari, az Európai Unió soros elnöki tisztét betölto finn államfo a Balkán rendezésére szolgáló konferenciát megnyitó beszédében. A világ vezetoi a nagyívu konferencia szervezésekor "elfelejtkeztek" Szerbiáról, ugyanis egyedül a Szlobodan Milosevics vezette állam képviseloit nem hívták meg. Sandy Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ezt az összejövetel legfontosabb elemének nevezte, ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy nem lesz részese az újjáépítésnek, azaz lemarad a gazdasági növekedés és a jobb életkörülmények lehetoségeirol. Berger valószínusíti, hogy emiatt erosödik a belso ellenállás Miloseviccsel szemben. "Mi támogatni fogjuk azokat, akik a demokratikus rendszerért küzdenek Szerbiában" - szögezte le. A belgrádi kormánypártok éles bírálattal illették Jugoszlávia mellozését, független közgazdászok viszont Szerbia elszigetelodésének veszélyére figyelmeztetnek. Ivica Dacsics, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szóvivoje egyenesen "Délkelet-Európa, illetve Jugoszlávia szétverését szolgáló paktumnak" nevezte a stabilitási szerzodést. Mint mondta: országa nélkül nem létezik egységes Délkelet-Európa, és cáfolta, hogy Jugoszlávia összeomlana a nemzetközi pénzügyi támogatás nélkül. Pedig a gazdasági élet továbbra is kaotikus képet mutat a szétrombolt Koszovóban. Úgy tunik, hogy senkinek nem sietos a dolog, pedig nem üzemel a posta, nincs telefon, nincsenek újságok, de még nyitva tartó bankok sem. Rosszabb a helyzet, mint a második világháború utáni Európában, akkor ugyanis a harcok leállta után körülbelül két hét múlva Európa nagy részén már elkezdodött a gazdaság talpra állítása. A térség lakossága nagyon szkeptikusan fogadta a konferencia hírét, nem hisznek abban, hogy a Balkán problémája csupán kívülrol kezelheto lenne. Duska Juridics, egy független boszniai televízió munkatársa szerint: "Illúzió azt gondolni, hogy a tanácskozások megoldást hoznak. Valóban segítségre van szükségünk, de a legtöbbet nekünk, itt éloknek kell tennünk." A tekintélyes Wirtschaftswoche címu német gazdasági magazinnak nyilatkozó Nuri Bashota albán közgazdász szerint a mezogazdaság sem állítható helyre egykönnyen, mivel az állatok zöme elpusztult vagy elhajtották, a traktorok és az ekék 80 százaléka hiányzik. Az élelmiszerek beszerzése gyakorlatilag nyersanyagok és elektromos áram ellenében történik. A villamos eromu az egyetlen gazdasági létesítmény, ami muködik, ez is csak azért, mivel a KFOR számára nélkülözhetetlen, így az eromu felügyeletét a brit hadsereg végzi. Egyébként június eleje óta mintegy 730 ezer menekült tért vissza Koszovóba, és most igen gyorsan kell gondoskodni számukra ivóvízrol, táplálékról, az alapveto infrastruktúráról, egészségügyi ellátásról és nem utolsósorban szállásról. Az Európai Bizottság adatai szerint a tartományban 120 ezer lakás vált teljesen vagy részben lakhatatlanná, és helyreállításuk mintegy 1,1 milliárd euróba kerül majd. A japánok lekörözték az európaiakat: egy hétezer fo befogadására alkalmas, futheto sátortábort rendeztek be, ami segíthet a hideg télben, de a térség gondjai igazából megoldatlanok maradnak. A Balkán nagy kérdése az, hogy az etnikai gyulölettel átitatott régió számára a külso anyagi segítség elegendo-e az élet normalizálásához.

Várhatóan a keddi kormányülés után hozzák nyilvánosságra a jövo évi költségvetés tervezetét, mely szerint eloreláthatólag a 2000. évben nem fog emelkedni a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviseloi illetményalap. Az érintett szakszervezeteket összefogásra szólította fel Vadász János, a Közgyujteményi és Közmuvelodési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke: ha a kormány nem hajlandó figyelembe venni fenntartásaikat, utcai demonstrációkkal szereznek érvényt követeléseiteknek. A Népszabadság információi szerint az érdekvédok között születendoben van egy megállapodás, melynek célja a szakszervezeti igények sikerre vitele, érdekegyezteto tárgyalások kikényszerítése, és az érdekvédelmi szervek közötti ellentétek feloldása. A "parakonföderációs" együttmuködést az eddigi sikertelen megmozdulások tették szükségessé. A kormány és a szakszervezetek képviseloi között legutóbb lezajlott tárgyalások eredménytelensége miatt, melyek során az érdekvédok szinte minden kezdeményezését "csípobol visszalotte" a kormány, felvetodött, hogy ha a meghatározó kérdésekben most sem sikerül kompromisszumos megoldást találni, akkor várhatóan akár országos munkabeszüntetésekre is sor kerül, illetve a költségvetési vitát lezáró szavazást utcai demonstrációk elozik majd meg. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Heteknek nyilatkozva elmondta, hogy a munkavállalók alapveto kérdésekben már megállapodtak, így egyetértés van a 4-5 százalékos reálbér-növekedés szükségességérol is, ezen felül pedig, hogy a létminimumon élok életszínvonala nem csökkenhet tovább. Az elnök szerint igaz ugyan, hogy szervezetten kell fellépni, de - mint mondja - elobb mindenkinek a saját portáján kellene rendet raknia, és egyeztetni azokkal a csoportokkal, amelyeket képviselnek. Ha a szakszervezetek ellenlépéseket tudtak volna tenni a kormánnyal szemben, akkor azt már tavaly is megtették volna - vélte Palkovics, majd hozzátette: A munkavállalók meg vannak félemlítve, számukra fontosabb a munkahely, mint a keresetnövekedés. Ha választás elé kerülnének, a munkahelyet fogják választani. Úgy látja: a magyar szakszervezetek eddig nem igazán tudták a munkavállalók érdekeit átfogóan és eredményesen képviselni. Véleménye szerint, ha a kormány most is elutasító lesz, a szakszervezetek még nincsenek felkészülve az egységes fellépésre. A Szakszervezetek Együttmuködési Fóruma (SZEF) szerint a Pénzügyminisztérium tervei nem képezhetik tárgyalás alapját. Egyes értesülések szerint a SZEF levelére reagálva Chikán Attila gazdasági miniszter kész az érdekek ütköztetésére.

Németh Miklós hazatér, és több mint valószínű, hogy az MSZP sorait erősíti. A párton belül szinte egyöntet? vélemény, hogy ez mindenképpen nyereséget jelent számukra, azonban az még vita tárgya, hogy milyen posztot, illetve feladatkört kapna a rendszerváltást levezénylő volt kormányfő. A konzervatív pártok még nem nyilatkoztak az esetleges visszatérésről.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága helyt adott a Hit Gyülekezete beadványának, amelyet A HÉT cím? televíziós műsor egyik vallási témájú riportja nyomán nyújtott be a testülethez. Az egyhangúan meghozott döntésben az ORTT Panaszbizottságának eljáró tanácsa kötelezi a Magyar Televízió Rt.-t, hogy a soron következő A HÉT cím? műsorának elején értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat.

Hoszni Mubarak százötven éve az első olyan egyiptomi elnök, aki 18 évig hivatalban maradt. Sikerei tagadhatatlanok: Egyiptomban már évek óta 5 százalékos az éves gazdasági növekedés, az inflációt 25 százalékról 6 százalékra vitte le, stabilizálta az árfolyamokat. A gazdasági fejlődés ugyanakkor együtt járt azzal, hogy politikai, társadalmi és kulturális szinten az állam növelte az ellenőrzést – az egyiptomi elnök amerikai látogatása alkalmából a Washington Post közölt elemzést Mubarak rendszeréről.