A vasfüggöny lehullása után "a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek" – mondta Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád köztársasági elnök fogadásán, s a magyar államfőt Václav Havel cseh elnökhöz és a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlította, akik a szabadságért folytatott küzdelmükben életüket kockáztatták, meggyőződésükért és tevékenységükért bebörtönözték őket. "Nagy megtiszteltetés és öröm a számomra, hogy Göncz Árpád elnököt, barátunkat, partnerünket és szövetségesünket köszönthetem" – tette hozzá Clinton az ünnepélyes eseményen, amelyet – a koszovói béketárgyalásokkal kapcsolatos elnöki bejelentésre is várva – élőben közvetített a CNN hírtelevízió.

Javier Solana NATO-főtitkár Brüsszelben bejelentette, hogy a NATO felfüggeszti a bombázásokat Koszovóban – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. Az észak-atlanti szervezet mintegy 50 ezer főből álló békefenntartó serege megkezdte a bevonulást Koszovóba, a szerb csapatok helyébe lépve.

Nigel Thorpe brit nagykövet és Páva Zsolt tiszeletbeli konzul. Fókuszban az újjáépítés      Fotó: MTI

"Arra törekszünk, hogy helyi szinten meg tudjunk egyezni, s a városon kívüliek ne szóljanak bele a döntésbe" – nyilatkozta a Heteknek Pavel Tosovsky, Nestemice kerület polgármestere az Ustí nad Labem-i cigánytelep köré tervezett falépítés legújabb fejleményeiről. A nemzetközi visszhangot is kiváltott kezdeményezés és általában a romakérdés továbbra is a média egyik fő témája Csehországban.

Moszkvában különös figyelmet szentelnek a Biztonsági Tanács megoldási tervének és a békemegállapodás feltételeinek, melyet Németországban a "Nyolcak" képviselői dolgoztak ki. Az oroszokat nem csak Jugoszlávia sorsa érdekli. Arról is szó van, hogy Oroszország diplomáciai erőfeszítései nem hiúsulhatnak meg, s ebből következik, hogy az ország tekintélyét még egy alkalommal nem érheti vereség nemzetközi szinten. Maguk az oroszok sem egyértelműen ítélték meg országuk béketeremtő erőfeszítéseit. Sokan úgy tartják, hogy Moszkvának nem sikerült érvényesítenie érdekeit és újból elvesztette a lehetőséget. Múlt héten nagy bonyodalmat okozott, amikor Haritonov, az Agrárpárt elnöke bejelentette, hogy "Csernomirgyin kicsiben megismétli az 1938-as müncheni egyezményt". Utána a baloldal nyíltan meggyanúsította Jelcin balkáni megbízottját Oroszország, illetve Jugoszlávia érdekeinek elárulásával, és javasolta, hogy váltsák le az orosz delegációt. Június 9-én, amikor a Biztonsági Tanács elkezdte vizsgálni a "Nyolcak" javaslatát, a duma kimondta, hogy az orosz delegáció nem tanúsított megfelelő határozottságot a tárgyalásokon. Hozzá kell fűznünk, hogy az oroszországi baloldaliak kezdettől fogva szkeptikusan néztek Csernomirgyinre. Mikor az első reménykeltő eredménnyel Belgrádból visszatért, a küldöttek nagy része nem kívánta meghallgatni beszámolóját a dumában. Szeleznyev, a duma házelnöke Csernomirgyint gúnyosan "békegalambnak" nevezte. Bár sok tekintetben éppen Csernomirgyinnek köszönhető, hogy a balkáni válság békés úton történő rendezése újból szóba jöhetett, a tárgyalások eredményei Oroszország-szerte komoly vitákat eredményeztek. Lukin, az ebben a kérdésben illetékes dumabeli bizottság elnöke azzal vádolja a NATO tábornokait, hogy a saját győzelmükként akarják elkönyvelni azt, hogy a délszlávokra elfogadhatatlan politikai feltételeket kényszerítenek. Az antikommunista Borisz Berezovszkij szerint viszont a tárgyalások eredménye az oroszországi diplomácia sikere, amelyben Csernomirgyin aktív szerepet játszott. Zjuganov, a kommunisták vezetője éppen az ellenkezőjében biztos, és Csernomirgyint "szuperprovokátornak" nevezi. Jelcin visszahívásának kezdeményezője, Iljuhin még hozzáteszi, hogy a különmegbízott "tehetségtelen diplomata", és aki benne bízott "kezdettől fogva kudarcra volt ítélve". Csalódásának nemcsak a baloldal, hanem néhány katonai szakember is hangot ad. Köztük a tárgyalásokon részt vett Ivasov tábornok is úgy gondolja, hogy a jugoszláv erők Koszovóból történő kivonása az ott élő szerb tömegek kiirtásához vezet. Ivasov szerint az oroszországi delegáció engedményeket tett és függőségbe került a NATO-tól. Oroszország kitartása mindenesetre meghozta a maga gyümölcsét: a rendezés az ENSZ, és nem a NATO égisze alatt megy végbe. Az USA beleegyezett a szerb erők egy részének Koszovó határterületeinél való megtartásába. Az oroszországi csapatok bevonulnak Koszovóba és nem esnek a NATO fennhatósága alá. Számuk elérheti a 10 ezer főt. Valószínű, hogy fő feladatuk az ott maradt szerbek védelme lesz.

Hétvégén az Európai Unió arra jogosult állampolgárai a szavazóurnákhoz járulnak, hogy a világ egyetlen közvetlenül megválasztott, többnemzetiség? parlamentjének összetételéről szavazzanak. A tizenöt tagállam szavazóinak ez az egyetlen beleszólási lehetősége abba, hogy milyen törvények szülessenek a jövőben az Európai Uniót érintő kérdésekben. Az Európa Parlament ugyanis az unió egyetlen demokratikus fóruma, s ilyen intézményként több mint 370 millió embert képvisel a kontinensen.

"Lengyelországnak szánt testámentum" – utalt II. János Pál szombaton kezdődött, közel kéthetes lengyelországi útjára egy katolikus újságíró. Pápaként II. János Pálnak e mostani a leghoszszabb látogatása egy országon belül, és alighanem a gyengélkedő katolikus egyházfőnek ez is lesz az utolsó. Huszonegy várost érintő körutazásának célja, hogy megerősítse a katolicizmus befolyását szülőföldjén, s felhívja a nyugati életformát átvevő lengyel fiatalságot arra, hogy ragaszkodjék a hagyományos vallási értékekhez.

Folyamatos csatározás dúl a Fidesz és az SZDSZ között. A szabaddemokraták által múlt héten útnak indított négyrészes "leleplező" sajtótájékoztató-sorozat óta a kormányzópárt erőteljes ellentámadásba lendült. Szerdán kiadott nyilatkozatában a Fidesz olyan korrupciós visszaélésekre emlékezteti a közvéleményt – és nem utolsósorban ellenzéki képviselőtársait –, amelyek az előző kormányzati ciklus idejéről hozhatók kapcsolatba az SZDSZ-szel. Szakértők szerint a kommunikációs háború stílusa egyre durvább, ugyanakkor üdvözlendő, hogy végre nem ideológiák, hanem tények ütköztetése zajlik.

A Der Standard liberális osztrák napilap csütörtöki számában megjelent melléklete Magyarországgal foglalkozik. Az apropó, hogy "pontosan tíz évvel ezelőtt a kommunista elit az általa folytatott reformpolitikájával kiadta a kezéből a hatalmat, lehetővé téve ezzel egy demokratikus fordulatot". Tíz évvel később az ország már teljesen megváltozott arculatot mutat. Minden sarkon bevásárlóközpontok, tündöklő irodaházak, barátságos hangulatú lakóparkok nőnek ki a földből... olyan cégek telepedtek meg gyáraikkal, mint az Audi, a General Motors és az IBM. Már régóta nem nevetik ki azokat a kormányhivatalnokokat, akik azt mondják, Magyarország 2002-re teljesíti az EU-hoz való csatlakozás feltételeit. De a jubileumi hangulat nemigen érződik az országon, köszönhetően többek között a jugoszláviai légicsapásoknak – amelyek rosszkor jöttek a fiatal NATO-tagország számára –, valamint annak, hogy a gazdaság liberalizációja és nyitása állandó társadalmi változásokat von maga után. A Der Standard szerint a megváltozott viszonyok "nemcsak nyerteseket ismernek, akik olyanok, mint a normál nyugati polgár", hanem vannak vesztesek is, akik nem tudnak az új rendszerhez alkalmazkodni. Azoknak, akiknek most objektíve jobban megy, nyolcszor annyit kell dolgozniuk ahhoz, hogy az egykori szocialista időkben fennálló életszínvonal kétszeresét elérhessék. A lap megjegyzi, hogy az állandó elégedetlenség a parlamenti választásokon is rendszeresen megnyilvánult: mind a három demokratikus választás kormányváltásba torkollott. Mindhárom kormányt hatalmas várakozás előzte meg, és az első két kabinet a ciklusának lejártával eljátszotta a belé vetett bizalmat. 1990-ben az emberek demokratikus feltörést vártak, azonban az Antall József, illetve később Boross Péter vezette kormányzat inkompetenciába és kicsinyes hatalmi törekvésekbe süllyedt. Az 1994-es váltás előtt a választópolgárok nagyobb szociális érzékenységet reméltek. Azonban a Horn Gyula féle szociál-liberális koalíció – amellett, hogy nemzetközileg figyelemre méltó politikát folytatott – korrupciók sokaságát valósította meg. Ez 1998-ban a láthatóan "politikailag legkevésbé elhasznált" fiatal-konzervatívok (Fidesz – MPP) hatalomra kerülését hozta. A jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor volt Nagy Imréék újratemetésének "meglepetésszónoka", aki akkoriban hangosan követelte a szovjet csapatok kivonulását az ország területéről. A késő nyolcvanas évek fiatal aktivistái azonban soha nem voltak igazi forradalmárok, inkább pragmatikus-tehetséges fiatalemberek, akik felfedezték a pénz és hatalom iránti szeretetüket. Lengyel László politológus szerint a Fidesz-kormány erejét a szocialista és liberális klikkek, illetve összefonódások elleni küzdelem köti le és nem a nepotizmus elleni harc. Az osztrák újság szerint egyes kritikusok "antiliberális fordulatról" beszélnek. (Forditotta: Schmidt Barna)

"A győztes és jó oldalon állunk" – jelentette ki a Jugoszlávia elleni NATO-csapások felfüggesztésével kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter egy vitaesten. A politikus szerint az elmúlt 79 nap arról szólt, hogy egyetlen kisebbség jogait sem lehet büntetlenül lábbal tiporni.

A rendőrség elfogta a gödi 14 éves M. Krisztián meggyilkolásával alaposan gyanúsítható két fiatalkorút, a 15 éves V. János és T. Attila gödi lakosokat, akik személyes sérelmeik megtorlásaként a vád szerint tucatnyi késszúrással végeztek egykori társukkal. Az áldozatot egy hete Vácott temették el, roma "liturgia" szerint. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) nyomozói a tettesek elfogásáról szóló sajtótájékoztatójukon a médiát is hibáztatták a nyomozás megnehezítéséért.

Okmányhamisító műhelyt találtak a rendőrök Győrött. 5000 német márkáért teljes személyi okmányokhoz juthattak itt az embercsempészek    Fotó: MTI

A kerületi kapitányságok döntő többségében a bűnügyi szakterülettel foglalkozó rendőrök jelentős része nem rendelkezik a munkájához szükséges szakmai végzettséggel – derül ki a budapesti rendőrfőkapitánynak abból a beszámolójából, amelyet a napokban vett tudomásul a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága. Az MTI munkatársához is eljuttatott tájékoztatóból kitűnt, hogy a városlakókat leginkább foglalkoztató bűncselekmények száma az idén csökkent. Így például kevesebb lett a lakásbetörés, a zsebtolvajlás és a gépjárműlopás is. Az intézkedési terv egyebek mellett a prostitúció és a gépkocsilopások visszaszorítását, illetve a posztos rendőrök számának növelését, az alaki és az öltözködési fegyelem megszilárdítását, a körzeti megbízotti rendszer újjászervezését, valamint a bűnügyi szolgálat továbbképzését tűzte ki célul. (MTI)

A nemzeti keresztény, konzervatív erők integrációja teremtheti meg a hosszú távú polgári kormányzás lehetőségét – jelentette ki a közelmúltban Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Mint mondta, a polgári kormányzás két pillére a nemzeti liberalizmus és a keresztény konzervativizmus jelenléte. Az MDF az utóbbi betöltésére vállalkozik. Az elnöknő úgy látja, hogy pártjának egyrészt képviselnie kell a társadalom egyharmada által támogatott keresztény konzervatív eszméket, másrészt pedig egyesíteniük kell a parlamenten kívül rekedt jobboldali, MDF-közeli politikai szervezeteket.

A Bahama-szigetek fővárosától nyugatra egy nem túl nagy, gyarmati stílusú fehér villában fényképek, emléktárgyak és oklevelek garmadája. A fotókon a házigazda, Sir John Marx Templeton az angol királyi család tagjaival, legtöbbször Fülöp herceggel, II. Erzsébet királynő férjével. Neve mégis a teológiai-tudományos kutatásokat támogató Templeton Alapítványról ismert, amelynek idei díjait nemrég adták át Moszkvában. A Kommerszant cím? hetilap ebből az alkalomból készített összeállítást a világ egyik legbőkez?bb mecénásáról.

"Benny Hinn elsősorban a katolikusok felé tartja magát elhívott szolgálónak, katolikus körökből hihetetlenül nagy az érdeklődés júliusban tartandó istentiszteletére" – mondta a Hetek kérdésére Jim Sandersné, az eseményt szervező Krisztus Szeretet Gyülekezet képviselője. Sandersné nem érti, miért határolta el magát az eseménytől Paskai László bíboros, esztergomi érsek, miközben a római pápa többször is áldását adta Benny Hinn szolgálatára. Csordás Eörs, az esztergom–budapesti érseki iroda igazgatója lapunk kérésére ismertette a bíboros által kiadott körlevél tartalmát: eszerint Paskai felszólítja a papságot, hogy a hívekkel egyetemben határolódjon el Benny Hinn szolgálatától. Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke ugyanakkor lapunknak kijelentette: "Nem tudok teljes mértékben elzárkózni Benny Hinn dolgaitól."