Igaz ugyan, hogy az idők folyamán magán a zsidóságon belül is több elképzelés alakult ki a Messiás (görög szóval: Khrisztosz) kilétével kapcsolatban, néhány konkrét dologban messzemenő egyetértés uralkodott. Ilyen volt példának okáért az, hogy a Felkentet maga Isten fogja nemzeni:

„Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen! Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged”

– szólt a 2. zsoltár profetikus ígérete, amelyet a Kumrán közelében lakó esszénusok – Jézus születése előtt nem sokkal – szintén konkrétan értelmeztek: „Ez a hírnév férfiai ülésének rendje, amikor [Isten] a Messiást nemzi” – olvasható A Messiás szabályzata című iratban.

Jézusnak az Újszövetségben többször előforduló „Isten Fia” elnevezése is legfeljebb olyan modern tudósoknak jelenthet gondot, mint az oxfordi Vermes Géza, aki szerint a „valódi” Názáreti jobban hasonlított egy identitászavaros zsidó vándortanítóra, mint a Dicsőség Urára. (Vermes az ennek ellentmondó evangéliumi szöveghelyeket egyszerűen félresöpri, mondván, hogy azok a kései egyházi hagyományt tükröző utólagos betoldások.) Ugyanez vonatkozik a szűztől születésre is, amely szintén a Messiásra vonatkozó és a tömegek által évszázadokon át valóságosan várt ígéretek közé tartozott:

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

2020 a belpolitikában

Országos választás idén nem lesz, a félmillió új szavazó megszólítása, az uniós pénzek elosztása és a kormány–főváros-csata mégis számos izgalmat tartogat az újévre. A Fidesz új stratégiát és új politikai szereplőket keres, az ellenzék megpróbálja kamatoztatni az önkormányzati választáson elért sikereit.

Sz. F. / Belföld

hetilap

Gendercélok

Pride a nagy­városokban, homoszexuális párok gyermekekkel és érzékenyítő kurzusok az iskolákban. Nem­csak a „progresszív” nyugaton, hanem már Magyarországon is intenzív erőfeszítéseket tesz a meleglobbi.

Kulifai Máté / Belföld

hetilap

Történelemfordító karácsonyok

Bár a karácsony ünnepéről ma már sokaknak Krisztus születése is alig jut eszébe, nemhogy a politika, a történelem kerekei bizony az ünnepi időszakot sem kímélték. A birodalmi törekvésekben számos fordulat történt Jézus feltételezett születésnapján. (2019.12.20.)

Surjányi Dávid / Külföld

hetilap

„A világmindenség célja és középpontja a Messiás”

„A zsidóság és a kereszténység is várja a Messiást. Ez közös gyökérből jön, a különbség az, hogy a judaizmus várja a Messiást, és nem tudja, ki lesz az a személy, míg a kereszténység természetesen tudni véli. De a keresz­ténység is, annak ellenére, hogy Jézus személyében a Messiást már eljöttnek tudja, még várja újbóli eljövetelét. Az iszlámban is létezik egyfajta messiás­várás, a síiták az úgynevezett Mahdit várják, aki tanításuk szerint az iszlám világ totális győzelmét hozza el az iszlámon kívüli világ fölött" - mondta az ATV karácsonyi műsorában Tatár György filozófus. A Messiásról, a személyről és az eszméről Ungvári Tamás író, irodalomtörténész beszélgetett Németh Sándor vezető lelkésszel. A műsorban rajtuk kívül számos ismert művész, gondolkodó és közéleti szereplő mondja el azt, hogy mit jelent számára Jézus. (2011. 12. 23.)

Hetek / Hit és értékek