Minden túlzás nélkül az egész világot megrendítette a lengyel elnök múlt szombati repülőgép-tragédiája. A Szmolenszk mellett lezuhant Tu–154-es utasszállítón Lech Kaczynski mellett még 95 ember utazott, köztük magas rangú állami vezetők, képviselők, katonatisztek. Senki nem élte túl a katasztrófát, amelynek okairól elindultak a találgatások. És arról is, hogy a szerencsétlenség történelmi megbékélést hoz-e az orosz–lengyel kapcsolatokban, vagy éppen az ellenkezőjét. A hétvégi temetésen sok más állami vezető mellett ott lesz Barack Obama is.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az indulás előtt néhány nappal lemondta részvételét a washingtoni nukleáris csúcson. Hivatalos magyarázat szerint el akarta kerülni, hogy a találkozón Izrael be nem vallott, de le sem tagadott nukleáris arzenáljára terelődjön a figyelem. Előzetes hírek szóltak arról, hogy a török és az egyiptomi küldöttség az atomfegyver-mentes közel–keleti övezet megteremtése érdekében Izrael leszerelését követelik majd.

A magyar származású osztrák újságíró, Paul Lendvai az atv.hu-nak azt mondta, nem lepte meg az a nemzetközi visszhang, amely a magyar választásokat követte. „A szélsőjobb előretörése joggal keltett aggodalmat világszerte. A Jobbik és a nyugat-európai radikális jobboldali pártok között ugyanis az a különbség, hogy utóbbiak nem jelennek meg fasiszta jellegű vagy SS-re emlékeztető egyenruhákban és zászlókkal. Nyugat-Európában a jobboldali radikalizmus nincs összekapcsolva a két világháború közötti fasizmus jelképeivel és díszleteivel, amelyek – akarva-akaratlanul, de talán inkább akarva – a múlt kísérteteit idézik fel” – mondta Lendvai.

A választások után régóta nem látott nagy figyelem irányult Magyarországra. Minden külföldi tudósítás kiemeli a Jobbik előretörését, valamint azt, hogy a győztes Fidesznek nehéz dolga lesz kormányon. A Financial Times Magyar démonok címmel megjelent szerkesztőségi írása szerint a Jobbik szavazataránya riasztó szintű támogatottság egy olyan párt esetében, amely nyíltan Európa „legvisszataszítóbb, ádáz nacionalista hagyományait” testesíti meg, és amely a zsidókat és a romákat teszi felelőssé más magyarok bajaiért.

EgetŰrengető katarzisok és drámák nélkül, az Országos Választási Bizottság nyilvános harakirijével színesítve, estünk túl a 2010-es országgyűlési választások első fordulóján. A győztesek nem örültek annyira, mint amennyire indokolt lett volna, igaz a vesztesek sem keseregtek eléggé önnön „bénaságukon”. És hogy miért unta magát halálra a sajtómunkás ezen a páratlan éjszakán, az az alábbiakból kiderül.

Bebizonyítottuk, hogy nemcsak a szélsőjobboldal tudja megszólítani a fiatalokat – kampányigazgatója szerint ez az egyik nagy érdeme a Lehet Más a Politikának. Az inkább lelkesnek, mint profinak nevezhető párt – sportnyelven szólva – mellbedobással került be az Országgyűlésbe, a szavazatok 7,48 százalékával. A sikert általában nem kell magyarázni, néhány gondolatot mégis megér annak elemzése, hogy mi áll a meglepetés hátterében.

A Jobbikot a radikális romaellenessége emelte fel, és lassan ott tartunk, hogy a romáknak már nincs is hova beilleszkedniük - véli Tamás Pál. Hegedűs Zsuzsa szerint viszont Magyarországon nincsenek etnikai ellentétek, a feszültségeket gerjesztő szocialisták leköszönése után először a nyomort kell kezelni, s utána a romaprobléma is könnyebben megoldódik. A Jobbik kelet-magyarországi előretörésével kapcsolatban két különböző nézetű szociológus véleményét kérdeztük.

Az adatvédelmi ombudsman szerint megfelelő jogértelmezéssel elkerülhető lett volna az a botrány, amely a kampánycsend körül alakult ki a választás éjszakáján. Jóri András levélben tesz javaslatokat a lehetséges megoldásokra a választási szerveknek, és azt kéri, hogy a választás második fordulójában, már este hét órától, az urnazárás hivatalos időpontjától lehessen közölni az eredményeket.

A magyar választási rendszer sajátosságaiból következően az első forduló után az ideológia helyét átveszi az úgynevezett „választási matematika”. A használatban lévő alaptézis az, hogy egyrészt a választóknak van másod-lagos preferenciája (például ha nem szavazhatok az MDF-re, akkor majd voksolok az MSZP-re), másrészt el is mennek szavazni, s ha kedvenc pártjuk megnevezi, hogy jelöltje kinek a javára lép vissza, akkor a bázis is átpártol a megnevezett személyhez.

Ahhoz, hogy egy politikai formáció váltópárt maradhasson, legalább középpárti nagyságot kell produkálnia. Bár hivatalos definíciója nincs a középpárti létnek, az ökölszabály szerint egy kispárt akkor fordul át középpárttá, ha legalább 15 százalékosra hízik. Ez a pozitív, növekedési forgatókönyv. Negatív, fogyási szcenárió esetén azonban már szigorúbbak a kritériumok – ha egy kormánypárt amortizálódik közepes erővé, akkor illő, hogy támogatottsága ne süllyedjen 20, de inkább 25 százalék alá. Márpedig az MSZP átlagosan 19,3 százalék körül zárta az első fordulót, így nem volt képes megfelelni ennek a követelménynek.

A hivatalos kormányzati prognózist jócskán felülbírálják a hazai nagy gazdaságkutató intézetek. Azt persze egyikőjük sem   állítja, hogy véget ért a válság.

Sokan leállhatnak az árverezéssel, ha minden a kormány tervei szerint alakul. A bírósági végrehajtáson kívüli árverezéseket a jövőben az Apeh ellenőrzi – ez önmagában is elég riasztóan hangzik.

A Kubatov-listák körül kirobbant adatvédelmi botrányt sokan az utóbbi időszak legnagyobb botrányának nevezték. A különféle legális és illegális nyilvántartások kapcsán adataink állami védelméről és az állammal szembeni védelméről beszélgettünk Székely Iván adatvédelmi szakértővel.

A családjuktól elszakított, zárt intézeti elhelyezésre ítélt fiatalok nehezen beszélnek bűncselekményükről. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy-egy rács mögé kerülő kamasz bárkivel is megossza gondolatait. A velük érkező hivatalos papírok sosem adnak választ arra, hogy egy-egy gyereklány hogy juthat el odáig, hogy megszegje a törvényt. A rövid, tömör ítéletek szövegében sem a brutális családi drámákról, sem a lelkekben örök nyomot hagyó agresszióról nem olvasni. Ezekről csak a lányok által elmondott történetek adhatnak valós képet.

Új magyarázattal állt elő a Vatikán államtitkára a világméretű pedofilbotrányokra, miközben egy új dokumentum szerint a pápa közvetlenül is megvédett egy gyerekeket megrontó papot. Az indulatok különösen Németországban erősek, ahol hetente ezrével lépnek ki a hívők a katolikus egyházból. Bajorországban vandál támadás érte a pápa szülőházát is.

Amikor a japán rendőrség vegyvédelmi alakulatai betörtek a Legfelsőbb Igazság nevű szekta telephelyére a Fudzsi-hegy lábánál lévő Kamikuisiki faluban, alaposan meglepődtek az ott látottakon. Több tucat üvegnyi acetonitril, kloroform, etilalkohol és több száz gázálarc mellett egy szállítólevelet is találtak ezer darab sorozat-lövő kézifegyverről és egymillió lőszerről kiállítva. A lefoglalt vegyi anyagokkal akár ötmillió ember életét is ki lehetett volna oltani.

Pár hónappal ezelőtt még néma csend honolt a Forma–1 háza táján, most pedig nem tudjuk eldönteni merre és hova figyeljünk a hír- és eseményözön közepette. Schumacher vissza-térése, Alonso a Ferrarinál, a világbajnok Button a McLarenben, új csapatok érkezése és új szabályok – a szurkolók nem véletlenül várták az eseményekben gazdagnak ígérkező idény kezdetét.

Napjainkban egyre népszerűbbek a savanyított tejtermékek, amelyeket különböző ízesítésekben, színekben, gyümölcsökkel és élőflórás jelszavakkal tehetünk kosarunkba az egészséges táplálkozás biztos tudatában. De vajon mit tud adni nekünk a kefir nemes egyszerűsége?

Amerikai polgárok százezrei kezdtek hobbikertészkedésbe, amikor Michelle Obama frissen beköltözve a Fehér Házba, annak pompás parkjában lekerítette saját konyhakertjét. Olyan felmérésekről is hallani, hogy ha Nagy-Britannia lakossága konyhakertet üzemeltetne, szinte egyáltalán nem lenne szükségük zöldségbehozatalra, az ország ezen a téren gyakorlatilag önellátó lehetne. Európai polgárok sokasága kezdte el a tudatos élelmiszer-vásárlást: inkább lemondanak a csillogó-villogó, valójában injekciózott chilei vagy dél-afrikai gyümölcsökről télvíz idején, és megvárják, hogy a tavasz-nyár meghozza a helyben termő idénygyümölcsöket.

Boncza Berta a magyar irodalomtörténetbe Csinszkaként írta be a nevét szorosan Ady Endre és Babits Mihály költőfejedelmek közé, hogy milyen minőségben arról számtalan vita zajlott az elmúlt évtizedekben. Múzsa vagy csupán hírnevet szomjazó hisztérika, halhatatlanságra vágyó, szerelmeiben, házasságaiban önmagát megvalósító céltudatos fiatal nő ki volt Boncza Berta?