Észak-Korea megerősítette, hogy a korábbi ENSZ-határozatok ellenére végrehajtotta harmadik kísérleti  atomrobbantását. Az állami KCNA hírügynökség bejelentése szerint olyan „miniatűr és könnyű nukleáris eszközt” használtak fel, amely „nagyobb robbanóerővel bír, mint a korábbiak”. Kim Dzsong Un hatalomban töltött első évét így immár két hosszú hatótávolságú rakéta kilövése és egy atomrobbantás fémjelzi.

 Diplomáciai vita alakult ki Románia és Magyarország között a székely zászló erdélyi intézményekre való kitűzése kapcsán. Bukarest kikérte magának a kioktatást, határozottan elutasítva Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilatkozatát, aki szerintük az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást.

A forradalom óta legsúlyosabb krízisét éli Tunézia, ahol saját otthona előtt lőttek le egy ellenzéki vezetőt múlt szerdán. Sokri Belaid régóta azzal vádolta a kormány­­koalíciót vezető iszlamista pártot, hogy ellopta magának a 2010–11-es „jázminos forradalmat”. Tunézia új, demokratikusan választott kormánya előtt még sok munka állna, de a baloldali politikus meggyilkolása után az alkotmányozó nemzetgyűlés munkáját egyetlen baloldali párt sem támogatja.

Az uniós hústermékek importjának teljes felfüggesztését fontolgatják az angolok, miután két hónapon belül a második lóhúsbotrány robbant ki Nagy-Britanniában. Owen Paterson környezetvédelmi miniszter egyenesen „bűnszervezetek konspirációjáról” beszélt, az alsóház élelmezés- és vidékügyi bizottságának elnöke pedig arra kérte a polgárokat, hogy helyi hústermékeket vásároljanak, lehetőleg frissen.

Nem a kompromisszumkészség jellemezte Barack Obamát az Államok helyzetéről mondott beszédében. Az amerikai elnök határozott, egyesek szerint agresszív hangvételű értékelésében a gazdaság élénkítésére összpontosított. A republikánusoktól Marco Rubio floridai szenátor reagált az elnök programjára, akinek „vizes” közjátéka egy kissé elvonta a figyelmet beszédéről. A kubai származású fiatal politikust tartják egyébként a következő elnökválasztás lehetséges republikánus jelöltjének.

Alaptörvénybe iktatnák a hallgatók röghöz kötését és az egyetemek központi gazdasági irányítását a kormánypárti frakciók, ami lényegében a HÖOK-kal folytatott tárgyalások felrúgását jelenti. Így a részmegállapodás egyetlen „célja” a hallgatói egység megbontása lehetett, amit az is alátámaszt, hogy az újból tüntető HaHát kormányzati offenzíva igyekszik hitelteleníteni és elszigetelni. A hallgatók nem renitens lázadók, hanem jogkövető, békés tiltakozók, a kormányzati arrogancia szembemegy mindenfajta európai normával – mondják szakemberek.

A kormánypártok képviselői alig több mint egy évvel a „gránitszilárdságúnak” ígért Alaptörvény hatálybalépése után február 8-án benyújtották annak negyedik módosítását. A javaslat az Alaptörvényt 23 cikkel, 14 gépelt oldal terjedelemben javasolja módosítani, illetve kiegészíteni, miközben az eredeti szöveg 30 gépelt oldal terjedelmű volt.

A Fidesz egyik legfontosabb választási „terméke” lesz a rezsicsökkentés, amelyet akár egészen jövő tavaszig napirenden tarthatnak. A „csodafegyver” hatékonyságát jelzi, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP sem mer szembeszállni vele, inkább csak a csökkentés módját kritizálja. Az egyébként elképesztő, hogy a román háztartások jövedelmüknek átlagosan 10 százalékát, egy lengyel 16 százalékát, egy cseh pedig 5 százalékát fordítja energiaszámlák fizetésére, míg a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük 20 százalékát költötték ugyanerre.

Az LMP volt és jelenlegi politikusai is elképzelhetőnek tartják, hogy Sólyom László volt államfő idővel a Lehet Más a Politika mellett teszi le a garast. Szerintük a Fidesz „előcsapásként” kezdte el támadni az általa megválasztott Sólyom Lászlót, hogy amortizálja a jogtudós közéleti hitelét. Egyébként mindkét LMP-s csoport már-már rögeszmésen azt állítja, hogy a pártjuk szétválásával a Fidesz járt a legrosszabbul.

„Nyírjátok ki, megadtuk a kilövési engedélyt!” – állítólag ezekkel a szavakkal fakadt ki egy ellenzéki újságírónak a Fidesz egyik vezető politikusa azt követően, hogy kiderült: a párt ifjú képviselője, Zsiga Marcell negyvenmillió forintért vásárolt házat, ám vagyonnyilatkozatában csak 10,5 millió forint megtakarítás szerepel. Úgy tűnik, még párttársait sem győzte meg zavaros magyarázata, miszerint a háznak csak felerészben tulajdonosa, így csak 20 milliót kellett összeszednie, a másik felét a 115 ezres keresettel rendelkező asszony állta.

Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról. A pápák magukat a mártírhalált halt Szent Péter utódainak tartva vállalták a fizikai szenvedést. (Korábban más okok miatt történtek lemondások, de az elmúlt 598 évben minden pápa élete végéig helyén maradt.) A pápaság nem a rögtönzésekről ismert, ezért is különös, hogy XVI. Benedek alig két hetet hagyott arra, hogy az egyház felkészüljön egy olyan helyzetre, amire még a nagyon részletes Egyházi Törvénykönyv sem tartalmaz pontos leírást.

XVI. Benedek lemondása miatt nemcsak a katolikus egyház, hanem a Pápai Állam élén is megüresedett a vezetői poszt. A történelmi folytonosság ellenére a Vatikán a huszadik század szülöttje: 84 éve jött létre, és a 2005-ben megválasztott Benedek a miniállam hetedik államfőjeként töltötte be tisztjét. Meglehet, véletlen egybeesés, de a pápa lemondását éppen az 1929-es lateráni szerződés aláírásának évfordulóján hozták nyilvánosságra.

Miért jó, ha beszélem a pastut, az urdut, az albánt vagy a katalánt? Mihez kezd egy assziriológus? Kereshet pénzt egy bölcsész? Az internet miatt máshogy tanulunk? Verseny­társa az ELTE-nek a Pázmány? Honnan jött a Jobbik?  – Dr. habil. Borsodi Csabával, az ELTE oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektor­helyette­sével, a Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének igazgatójával többek között ezekről is beszélgettünk.

Rendre felröppennek a hírek az OPNI bezárása után utcára került pszichiátriai betegek ellátatlanságáról és közveszélyességéről, miközben helyzetük nem különbözik más, ugyancsak hajléktalan pszichiátriai betegekétől. Egy szociális munkás úgy véli: a hajléktalan betegek nagyobb eséllyel válnak áldozattá, mintsem bűnelkövetővé, sőt, aki az OPNI 2007-es bezárása óta ténylegesen az utcára kényszerült, az közel sem biztos, hogy ma még életben van.

Hét év, kétezer érem és félszáz országos bajnoki cím – tömören így lehetne összefoglalni a kiskunhalasi utánpótlás korú úszók eddigi történetét. A nagynevű klubokat is zavarba ejtő sikerek fényét növeli, hogy az utánpótláskorú tehetségek az év túlnyomó részében egy 19 méteres medencében edzenek, ahol célba csapni soha nem tudnak: a százméteres távhoz például öt hosszt és néhány plusz métert kell megtenniük. A csapat legered­ményesebb tagjai a Juhász lányok, Adél és Janka, akiknél a leghidegebb téli napokon is  csak este van fűtés, és ha hús kerül az asztalra, akkor megeshet, hogy a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen vitaminokra nem jut pénz. Céljuk ennek ellenére a 2016-os riói olimpia – korántsem alaptalanul.

Kisebb torta, nagyobb szelet, koponyára vetített ezüstérem, több vagonnyi pénz, a küzdeni tudás diadala: néhány kormányoldali értékelés az uniós költségvetési vitában elért magyar eredményről. Rossz, bár lehetett volna rosszabb is, nettó hazugság, akasztás helyett főbe lövés: néhány ellenzéki vélemény ugyanerről. De vajon mi a valóság?

A parlament tavaszi ülésszakának megnyitóján a miniszterelnök napirend előtt szólalt fel a T. Házban. Minden várakozás szerint az EU-csúcson elfogadott uniós költségvetés Magyarországot érintő számairól, moszkvai tárgyalásáról, valamint a török–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról kellett volna beszélnie, ám ehhez képest a kormányfő expozéjának mindössze nyolc perce alatt kizárólag a Brüsszelben kialkudott támogatásokról ejtett szót. Senkinek nem okozott viszont meglepetést, hogy mindvégig a tőle szokott sikerpropagandát hallhattuk; méghozzá azt a változatot, amelyben mindenekelőtt az elmúlt nyolc év kormányaihoz képest pozicionálja a sajátja teljesítményét. Amíg az elődök úgymond „meghúzták magukat a szőnyeg alatt”, addig az Orbán-csapat keményen kiállt az ország érdekeiért, s korábban soha nem látott sikert ért el a következő hét év büdzséjéért folytatott küzdelemben.

Az amerikaiak legnagyobb elnökének az alacsony sorból saját erejével felemelkedő Lincolnt tartják a Gallup felmérése szerint. Kalandos életútja egy jól megírt karrierregény lehetne, hiszen előkelő család, elitegyetem és öröklött bankszámla nélkül érte el az elnöki széket, elszántságára és természetes bölcsessé­gére alapozva. A 16. elnököt nem túlzás második honalapítónak nevezni, hiszen nagy műve az Egyesült Államok megmentése és az amerikai eszme megújítása volt.

Steven Spielberg tizenkét Oscarra jelölt filmje néhány csapdát szerencsésen elkerül. Nem ájult pátosszal, hatásvadász jelenetekkel ábrázolja a rendező által érezhetően nagyra becsült állam-férfit, inkább természetes emberként. Mégsem Lincoln jelleme, hanem sorsán át néhány maradandó igazság megragadása az alkotás fő értéke.

Az egész életét a tojáslabdának szentelte, mindent beáldozott azért, hogy profi NFL-játékos váljon belőle. Győzelmet győzelemre halmozott csapatával, igazi sztárrá avanzsált elég korán, úgy tűnt, senki és semmi nem állíthatja meg. 2011 decemberében azonban olyan súlyos térd­sérülést szenvedett, hogy félő volt, csillogó és fényes karrierjének egy csapásra vége. Valaki azonban átírta a forgatókönyvet.