Phenjan figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Államok további megszorításokkal bünteti az ázsiai országot, az a jövőben „még keményebb intézkedésekkel” reagál majd. Az elszigetelt rezsim hivatalos közleményében a kísérleti robbantást az „önvédelem jogos lépésének” titulálták, amellyel a tavaly decemberi rakétakilövés után foganatosított szigorúbb szankciókra kívántak reagálni. A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint „az, hogy második és harmadik intézkedésre is sor kerül-e Phenjan részéről, teljes mértékben attól függ, hogy Amerika milyen lépéseket tesz”. A hivatalos bejelentést követően az állami televízióban bejátszott dal szerint „ez az ország végrehajtja, amit elhatározott”. A képaláfestés pedig mindehhez hosszú és rövid hatótávolságú rakéták kilövéséből és robbantásokat mutató képsorokból állt.
Az ország észak-keleti részében végrehajtott provokatív robbantást, amelynek időzítése valószínűleg nem volt véletlen, a nemzetközi közösség egyhangúlag elítélte. A lépésre néhány órával Obama elnök évértékelő beszéde előtt került sor, valamint néhány nappal a néhai Kim Dzsong Il vezér születésnapja előtt, akinek emlékét az észak-koreai propagandagépezet folyamatosan az ország nukleáris ambícióival köti össze. Ezenkívül idén hatvan éve, hogy véget ért a koreai háború, amely nem béke-, hanem fegyverszüneti egyezménnyel zárult. A kontinensen még ma is 28 ezer amerikai katona állomásozik a dél-koreai szövetségesek védelme érdekében.
Obama elnök gyors és hiteles akciót ígért a „rendkívül provokatív” robbantás után, amely azt sugallja, hogy Észak-Korea vészesen közel került egy „életképes” fegyver összeállításához. Annika Thunborg, az ENSZ bécsi nukleáris felügyeleti szervének, a CTBTO-nak a munkatársa szerint a mostani robbantás minden korábbinál erősebb volt: a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű földrengést mértek utána. A vizsgálatok még folynak azzal kapcsolatban, hogy a robbantásban dúsított urániumot használtak-e fel. Ez a phenjani atomprogram jelentős előrelépését jelentené, mivel az előző két robbantás során plutóniumot használtak, amelyből már kifogyóban vannak az ország készletei. Ugyanakkor Siegfried Hecker amerikai atomtudós azt állítja, Észak-Korea a becslések szerint 4–8 bombához elegendő hadászati célú plutóniummal rendelkezik. Az uránium használata viszont fejlettebb módszerekre utal, és a készletek is megújíthatók.
2013. 02. 15. (XVII/7)
