Ősszel kerül sor Olaszországban a parlament működését alapjaiban megváltoztató alkotmányreformról szóló népszavazásra. Mivel Matteo Renzi miniszterelnök kijelentette, hogy a módosítás elutasítása esetén lemond, sokan úgy látják, az október végére, november elejére tervezett referendum egyben – a Brexitről szólóhoz hasonlóan – a lakosság kormánnyal szembeni elégedetlenségének fokmérője lesz.

Az MSZP szavazói messze a legkevésbé igazodnak pártjuk útmutatásához, sőt, a kvótanépszavazás ügyében jelentős részben szembe mennek politikai elit­jük akaratával. Vajon miért ilyen önjáróak? És mi vár arra a pártra, amelyik stratégiai kérdésekben sem képes hatni saját szimpatizánsaira?

A fizikai üldözések, a radikális iszlám, a muzulmán többséget szolgáló diktatúrák és a Nyugat passzivitása következtében a kereszténység lassan, de biztosan eltűnik a Közel-Keletről. Pedig nekünk, nyugatiaknak felbecsülhetetlen a kulturális tartozásunk a térségben élő keresztények felé. Krisztus első követői is „keleti keresztények” voltak. Imaházaik közel kétezer évvel ezelőtt épültek – amikor Európa még a pogány vallások földrésze volt. A keresztények jelenléte a Közel-Keleten hatszáz évvel előzi meg az iszlám megjelenését. A folyamatos diszkrimináció és a fizikai üldözések ellenére is mindeddig folytonos volt a jelenlétük a Földnek ezen a pontján. Didier Martiny francia rendező az ARTE francia csatornán sugárzott dokumentumfilmje a keleti kereszténység modernkori hanyatlását dolgozza fel.

A svájci karórákat az emberek általában az aprólékos kézi munkával és az ebből előálló minőséggel azonosítják. Viszont a technológiai fejlődés a jól megszokott paradigmákat is képes kihívás elé állítani. Nincs ez másképpen a karórák területén sem, ahol az Apple és a Google a klasszikus svájci karórák komoly versenytársaivá nőttek.

Debrecenbe kéne menni, de most kivételesen nem pulykakakasért, hanem a régió legnagyobb és hazánk egyik leg­nép­szerűbb, leginnovatívabb turisztikai eseményére, melyet öt évtizede rendeztek meg először, idén pedig augusztus 13. és 21. között tartják. Jóllehet három évszám kimaradt a virágünnep történelemkönyvéből, a kezdetektől fogva a látvány és a hagyományok mellett a béke és barátság üzenete is motiváló erőként hatott. A minden évben megújulni képes egyhetes fieszta csúcspontja a hagyományos virágkocsis felvonulás és a tűzijáték. Minderről Kerekes Sándor, a karnevált szervező cég kommunikációs vezetője mesélt.