A Színművészeti Főiskola rendezői szakán 1983-ban végzett Bródy-díjas Zoltán Gábor 1960-s születésű. A szomszédos Maros utcában nőtt fel, itt, a Városmajor utcában járt iskolába. A könyv négyéves könyvtári és levéltári kutatásra épül. Kutatásaihoz a legtöbb segítséget Budapest Főváros Levéltárától, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és az Országos Levéltártól kapta.
A környék Budapest nyilasterrortól leginkább sújtott területei közé tartozott, hiszen a „Kun páter” néven ismert nyilas terrorista és tömeggyilkos főleg itt, a Krisztinavárosban garázdálkodott. Zoltán művéhez felhasználta Csonka Laura történésznek a kiugrott minorita szerzetesről szóló dolgozatát (Csonka Laurával a Hetek 2014. augusztus 21-ei számában olvashattak beszélgetést), míg Margittai Linda történész és Karsai László, a 20. századi magyar és egyetemes történelem, azon belül a holokauszttörténet professzora kutatócsoportjuk adataiba való betekintést tettek lehetővé a számára.
***
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 08. 12. (XX/32)
