James Hannam 2009-ben megjelent könyve,a God’s Philosophers: How the Medieval World Laid the Foundations of Modern Science (Isten filozófusai: Hogyan fektette le a középkori világ a modern tudomány alapjait) adatokkal, tényekkel cáfolja a középkorról kialakult egyöntetű negatív képet. Könyve, amely a megjelenése utáni években két rangos tudománynépszerűsítő díj döntősei közé is bekerült, olvasmányosan mutat be nekünk egy eddig nem is sejtett világot. Egy olyan korról ad hírt, amikor a hit és a tudomány kéz a kézben jártak, amikor a csekélyke technológiai lehetőségek ellenére a tudomány kereke előrehaladt. A sötét középkornak ítélt 1000–1500 közötti évek valójában a tudományos gondolkodás forradalmát hozták el, és ezekben az években dőlt el, hogy az európai civilizáció meghaladja az előtte lévőket és a kortársakat is.
Mítosz és valóság
A középkor tudományos elmaradottságának propagandája a 16. században kezdődött: a reneszánsz emberei az antik görög és római művészet eszményképét tették magukévá, és lenézték a középkori latin nyelven keletkezett, általuk barbár nyelvezetűnek tartott írásokat. Hirtelen kimentek a divatból az előttük élt szerzők, és a protestánsok – érthető módon identitásbeli kérdések miatt – sem vállaltak közösséget a Luther előtti egyházi emberekkel. Erre következett a nagy francia forradalom antikatolikussága, ahol például az enciklopedisták is a középkori egyház tudományellenességéről írtak.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2016. 08. 12. (XX/32)
