hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A sötét középkor mítosza

2016. 08. 11.
A legtöbb ember fejében magától értetődő kép él a reneszánsz előtti időkről: az akkori emberek tudatlan, koszos, babonás népek voltak, akik híján voltak mindenféle tudományos gondolkodásnak. A széles körben elterjedt vélekedés szerint az ókori görögök és rómaiak civilizációteremtő bölcsessége után a sötétség zavaros évszázadai következtek, melybe azután a reneszánsz gondolkodók hoztak fényt, és a tudomány újra életre kelt; a középkori egyház minden eretneknek tűnő, a Szentírással ellentétes tudományos megnyilvánulást csírájában elfojtott; a tudományos forradalom csak a középkori egyház hatalmi monopóliumának elvesztése után kezdődhetett el. Ezekkel a jól csengő mondatokkal mindössze egy baj van: hogy nem igazak.

James Hannam 2009-ben megjelent könyve,a God’s Philosophers: How the Medieval World Laid the Foundations of Modern Science (Isten filozófusai: Hogyan fektette le a középkori világ a modern tudomány alapjait) adatokkal, tényekkel cáfolja a középkorról kialakult egyöntetű negatív képet. Könyve, amely a megjelenése utáni években két rangos tudománynépszerűsítő díj döntősei közé is beke­rült, olvasmányosan mutat be nekünk egy eddig nem is sejtett világot. Egy olyan kor­ról ad hírt, amikor a hit és a tudomány kéz a kézben jártak, amikor a csekélyke technológiai lehetőségek ellenére a tudomány kereke előrehaladt. A sötét középkornak ítélt 1000–1500 közötti évek valójában a tudományos gondolkodás forradal­mát hozták el, és ezekben az években dőlt el, hogy az európai civilizáció meghaladja az előtte lévőket és a kor­társakat is.

Mítosz és valóság

A középkor tudományos elmara­dottságának propagandája a 16. század­ban kezdődött: a reneszánsz emberei az antik görög és római művészet eszményképét tették magukévá, és lenézték a középkori latin nyelven keletkezett, általuk barbár nyelve­zetűnek tartott írásokat. Hirtelen kimentek a divatból az előttük élt szer­zők, és a protestánsok – érthető módon identitásbeli kér­dések miatt – sem vállaltak közösséget a Luther előtti egyházi emberekkel. Erre következett a nagy francia forradalom antikatolikussága, ahol például az enciklopedisták is a középkori egyház tudományellenes­ségéről írtak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!