Meglehetősen szokatlan, hogy az amerikai vezetésben a first lady ennyire háttérbe szoruljon, s helyét a first daughter, az elnök lánya vegye át. Persze Donald Trump elnökségében mi nem szokatlan?

Lehet, hogy nem illendő romba dönteni azok reményeit, akik kormányváltásban bíznak, de még ennél is károsabb a kiábrándultság amúgy sem sekély medrének elmélyülését figyelmen kívül hagyva a pillanatnyi – és igencsak kétes értékű – haszon látszatára hagyatkozni, hamis illúziókat táplálva. Merthogy már most, egy évvel a parlamenti választások előtt világosan látható – s ehhez nem kell prófétai karizma –, hogy a kormányváltás veszett fejsze, amit – mármint a fejszét – a bibliai történet szerint csak természetfeletti erő hozhat a felszínre (vö. 2Kir 6,1–7).

A posztkeresztény világban furcsának tűnhet ez a mondat: a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy mi mindent köszönhet a kereszténységnek. Az olyan eszméket, mint az emberi jogok, szabadság, nők egyenlősége, a vállalkozás, a kórházak megléte vagy az egyetemi rendszer, általában magától értetődőnek veszik. Vannak, akik szerint ezek a keresztény ideológiai elnyomás­sal szemben jöttek létre. Pedig ahogy Alvin J. Schmidt (képünkön) 2004-ben megjelent, How Christianity Changed the World (Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?) című könyvéből kiderül, a nyugati életforma civilizációs előnyeinek meghatározó része a kereszténységtől ered. Sorozatunk első részében azt tekintjük át, hogyan hatott a kereszténység az élet tiszteletére és védelmére, valamint a házasságok iránti megbecsülés erősítésére.

Hosszan húzódott a gyulai érettségibotrány, és a végére úgy látszik, még a bíróság is belefáradt. 2013-ban indult a Gyulai Törvényszéken a Harruckern János Szakképző Iskola volt igazgatója, igazgatóhelyettese és több mint húsz tanára elleni per, miután lényegében pénzért lehetett érettségit vásárolni a közoktatási intézményben. A négyéves gimnáziumi tananyagot két év alatt lehetett „elsajátítani”, félévente 90 ezer forint ellenében. A közel két évig húzódó perben első fokon az igazgató és helyettese is felfüggesztett börtönt kapott, a tanárok pedig pénzbüntetést. Majd újabb kétéves eljárás után a közelmúltban kurtán-furcsán zárult az ügy: csak annak nem enyhítették az ítéletét, aki nem fellebbezett. Az ügy politikai dimenzióktól sem mentes lezárása sokakban hagyott nyitott kérdéseket, így a botrányban érintett tanulókban is, akik úgy érzik, becsapták őket.

Szingapúrba akarja küldeni az embereit? Készüljön fel, mert a Föld legdrágább városába fognak utazni a The Economist szerint. Első ránézésre igazat adhatunk abban, hogy itt tényleg könnyebben lehet megszabadulni a pénztől, viszont a legdrágább jelző mégsem ezt a helyet illeti meg.