hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ez a harc lesz a végső?

2017. 06. 01.
Egy olyan konfliktus gyújtópontjába került most Magyarország, amely sokkal mélyebben húzódó feszültségekről szól, mint amik első pillantásra észrevehetők. A napi szinten felbukkanó feszültségek mögött valójában az Európai Unió mélyben megbúvó legitimációs válsága húzódik.

Az Európai Unió folyamatait vezénylő politikusok egy olyan politikai konstrukcióban gondolkoznak, amelynek a fő jellemzője a jelenlegi rendszer evolúciója, amely az unió előtt álló problémák megoldására egy magasabb szervezettségi szinten álló egységet biztosítana. A fejlődés iránya és végpontja azonban nincs meghatározva, a reformláznak nincs konkrét, testet öltött iránya, továbbá hiányzik a demokratikus legitimációja. Ennek hiányát az európai – inkább csak jelszavakban megfogalmazott – értékrendre való hivatkozás hivatott betölteni. Az eddigi szerződéseken nyugvó európai szövetség már nem alkalmas arra, hogy a felmerülő problémákra gyors és hatékony válaszokat adjon, a végrehajtó központ pedig olyan megoldásokat próbál a tagállamokra kényszeríteni, amelyekre az eddigi szerződések nem jogosítanak és a tagállamok szuverenitását érintik (ilyen például a bevándorlási kvóta). A legitimitási válság két ponton ölt testet: egyrészt az EU működését illető igények már túl vannak az eddigi szerződések által biztosított kereteken, másrészt azok a kormányok által aláírt nemzetközi szerződések, amelyek szabályozzák az EU működését demokratikus – nem jogi – legitimációja megkérdőjelezhető.

***

Ennek a legitimációs válságnak jelei azok az Európa-szerte megerősödő mozgalmak, amik a nemzeti, európai identitás és nemzeti szuverenitás megerősítését tűzték ki célul. A migránsválság szerte Európában felerősítette azokat a hangokat, amik arról szólnak, hogy egy szűk, megfelelő felhatalmazással nem rendelkező európai központ intézi az európai politikát, és olyan döntéseket hoznak, amelyek kifejezetten az egyes tagországok érdekei ellen vannak. Az európai main­stream politika a – megfogalmazhatatlan – európai értékekre való hivatkozással próbálja ezeket a mozgalmakat szélsőségesnek beállítani és megbélyegezni. De ha a szélsőségességnek klasszikus jogi és demokratikus intézményességi kritériumait nézzük, akkor inkább azt a politikát lehet szélsőségesnek nevezni, amely felhatalmazás nélkül próbál egy intézményrendszert felhasználni egy legitim módon el nem fogadott politika érdekében.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!