Szimbolikus, hogy az amerikai elnök első külföldi útjának első állomása Rijád volt – innen érkezett Trump Tel-Avivba, majd Jeruzsálembe, ahol fontos szimbolikus gesztust tett azzal, hogy első hivatalban lévő amerikai elnökként imádkozott a Nyugati falnál. Trump nemcsak Jeruzsálemben, de Rijádban is fontos és szimbolikus gesztust tett vendéglátói felé: míg a januárban leköszönt előző amerikai elnök, Barack Obama 2009-ben Kairóban mondott nagy ívű beszédet az iszlám hívei előtt, Donald Trump most a szaúdi fővárosban tette ugyanezt 55 muszlim ország vezetői előtt.

Szinte azonnal jelentkezett az Iszlám Állam a Manchesterben végrehajtott véres bombatámadás elkö­vetőjeként. Hogy „lopták”-e a merényletet, vagy a huszonkettő éves manchesteri születésű, líbiai származású Salman Abedi valóban a „kalifátus katonája” volt, nem tudni. Egy biztos, az európai terrortámadások történetében példátlan, hogy az elkövetők kifejezetten gyermekeket vegyenek célba.

36 órát töltött Donald Trump Izraelben (ebből két és felet a palesztin fennhatóság alatt álló Betlehemben), és ezalatt hét beszédet és sajtótájékoztatót tartott, ugyanennyi különböző helyszínen. Megszólalásokból, gesztusokból és fotólehetőségekből tehát nem volt hiány, és az üzenetre sem lehetett panasz izraeli részről. Bár voltak témák, amelyeket az elnök került (például az amerikai nagykövetség átköltöztetése) és béketervének részleteiről sem árult el részleteket, azt megtudhattuk, hogy Trump szereti és értékeli Izraelt, nemcsak mint startup-nemzetet, hanem mint olyan országot, amely évezredek óta őrzi az Írásokat és tiszteli Isten szellemének a jelenlétét ezen a földön. Az elnök úgy sétált végig a közel-keleti porcelánbolton, hogy nem tört össze semmit, és ezzel nyitva hagyta az ajtót a folytatáshoz.

Európa népei és kormányai – köztük a magyar kormány is – válaszúton vannak. A magországok áprilisban Hollan­diában elkezdődött és ősszel Németországban záruló választássorozatának végeztével valószínűleg felerősöd­nek a gyorsabb, „szuperállaminak” nevezhető integrációt célzó törekvések az Unióban.

Hazánkat is elérheti az Euró­pát sújtó terrorhullám –mondta a Heteknek két, a témában jártas szakember a hétfői manchesteri terrortámadás kapcsán. Bár Magyarország nem elsődleges célpont, a közeljövőben három olyan nemzetközi eseménynek is házigazdája lesz, ami felkeltheti a terroristák figyelmét.

A világ legkisebb állama. Területe csupán 0,44 négyzetkilométer, amelyen 575 állandó lakos van bejelentve. Hivatalos nyelve az évszázadok óta kihalt latin. (Itt működik a világ egyetlen latin nyelvű bankjegykiadó automatája.) Ez ad otthont a római katolikus egyház fejének, a pápának. Múzeumaiban évente ötmillió ember fordul meg. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló információkat találunk a bédekkerekben a Vatikánról, amely csaknem 1700 éve a világ egyik legfontosabb spirituális központjaként működik a Római Birodalom egykori fővárosában.

Nagyszabású flashmob részese lehetett az, aki szerda délután fél ötkor a Hősök terére látogatott. Az UptoFaith nagysikerű 2010-es és 2011-es megmozdulásai után idén ismét megmozdulást szervezett egy fontos ügy mellett.

A vasfüggöny leomlása után fölerősödött Közép- és Kelet-Európában a vallásosság szerepe. Az egyházak társadalmi elfogadottságában a sok évtizedes üldözés és ellenzéki szerepvállalás is közrejátszott. A térség országaiban a két domináns egyház az ortodox és a római katolikus: míg az előzőt létszámnövekedés, erősödő nacionalizmus és gyenge vallási aktivitás jellemzi, addig a katolikus többségű országokban szekularizáció és a hívek számának csökkenése tapasztalható.

Az exkluzív állattartás az elit jellemzője volt a történelem során, ma azonban szinte bárki tarthat az otthonában egzotikus állatot, hogy eldicsekedhessen vele a közösségi oldalakon. Mindez szigorúan szabályozva van, legalábbis papíron – elég azonban a világhálón böngészni, és máris kiderül: pult alól még a legveszélyesebb fajok is kaphatók itthon.

Egy politikus vagy éppen egy diplomata öltözködése  mindenképp túlmutat egy esztétikai vagy protokolláris kérdésen, politikai állásfoglalásnak tekinthető. Így történt ez az Iránba látogató svéd delegáció tizenegy női tagjával is, akiknek öltözéke éles bírálatokat váltott ki.

„Mit fogsz dolgozni egy olyan világban, ahol már most automaták intézik ügyeidet, robotok csetelnek helyetted és hamarosan drónok szállíthatják vacsorára a pizzádat? Jól nézd meg a könyvtárost, a raktárost, a kamionsofőrt, a privát bankárt vagy a könyvelőt, mert tíz éven belül megszűnnek ezek a szakmák. De akkor honnan tudod meg, hogy merre indulj, mit tanulj és milyen »jövő álló« állások várnak rád?” – így szólt az idei Future Work Fesztivál beharango­zója, amely azt ígérte, hogy a háromnapos ren­dezvényen megkapjuk kérdéseinkre a választ.

Új magyar természetfilm készült Közép-Európa legnagyobb ártéri erdejéről, a Gemenc világáról. A film készítésénél a webkamerától kezdve a repülő drónokig már a legújabb technikákat is bevetették. Ha valaki látta a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” című, szintén a gemenci ártérről készült klasszikust, most megnézheti, hogy több mint fél évszázaddal később mennyire más ez a világ, ami igazából mit sem változott.