A közép- és kelet-európai országok jelentős részében az ateista rezsimek bukása óta a vallás szerepe fölerősödött, újból a nemzeti és az egyéni identitás egyik meghatározó eleme lett – állapítja meg a Pew Research friss jelentése. Az amerikai kutatóintézet 2015-ös nagyszabású felmérése a régió 18 országában – köztük Magyarországon – vizsgálta a vallásosságot, és annak kapcsolatát a közélettel.
Vallási térkép
Ma, közel 30 évvel a vasfüggöny leomlása után a régió felnőtt lakosságának 83 százaléka azt mondja, hogy hisz Istenben, és nagy részük kötődik is valamelyik valláshoz. Ugyanakkor a valláshoz, illetve egyházhoz kötődőknek egy része nem feltétlenül hisz Istenben – a magyarok például e tekintetben a sereghajtók között vannak.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2017. 05.26. (XXI/21)
