Hat hónap börtönbüntetésre ítéltek egy német újságírót, aki a Facebookon 2016-ban egy történelmi fotót posztolt az egykori jeruzsálemi főmufti és a náci vezetők második világháborús berlini találkozójáról. Michael Stürzenberger szerint az abszurd ítélet célja az, hogy elhallgattassák azokat, akik bírálatot fogalmaznak meg az iszlámmal szemben. Az újságírót Münchenben értük utol telefonon, hosszas keresés után.

Benyugtatózott választási kampány zajlik Németországban, ahol közel három hét múlva tartanak parlamenti választásokat. A vá­lasztások fő esélyese továbbra is Angela Merkel, aki több mint tíz százalékkal vezet szociáldemokrata riválisa előtt. A két fő jelölt közötti tévévita sem hozott változást az unalmas kampányban, Martin Schulz hiteltelenül próbálta támadni kereszténydemok­rata ellenfelét, akit néhány politológus a legjobb szociáldemokrata kancellárnak nevez. A jelenlegi kancellár nagyarányú előnye és várható győzelme ellenére nem tudhatja a németek többségét maga mögött, a választók 46 százaléka ugyanis még mindig bizonytalan, és nem döntötte el, kire szavaz.

Nikki Haley ENSZ-nagykövet azon kevés kormánytag közé tartozik, akiknek az elismertsége nemcsak hogy nem szenvedett idáig csorbát, de még növekedett is. A volt dél-karolinai kormányzó új hivatalában az amerikai külpolitika egyik legmarkánsabb képviselőjévé lépett elő.

Benyugtatózott választási kampány zajlik Németországban, ahol közel három hét múlva tartanak parlamenti választásokat. A vá­lasztások fő esélyese továbbra is Angela Merkel, aki több mint tíz százalékkal vezet szociáldemokrata riválisa előtt. A két fő jelölt közötti tévévita sem hozott változást az unalmas kampányban, Martin Schulz hiteltelenül próbálta támadni kereszténydemok­rata ellenfelét, akit néhány politológus a legjobb szociáldemokrata kancellárnak nevez. A jelenlegi kancellár nagyarányú előnye és várható győzelme ellenére nem tudhatja a németek többségét maga mögött, a választók 46 százaléka ugyanis még mindig bizonytalan, és nem döntötte el, kire szavaz.

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

A Závecz Research Institute augusztusi mérése szerint közel egymillióval többen akarnak kormányváltást, mint ahányan a jelenlegi kormány maradását támogatják. A választók 32 százaléka, nagyjából 2,6 millió ember azt tartaná jónak, ha a Fidesz maradna kormányon a következő ciklusban is. Ezzel szemben a kormány távozását a megkérdezettek 43 százaléka, azaz 3,5 millió ember szeretné.

A közoktatás vitathatatlanul jó irányba halad, a rendszer átlátható lett, a források és a bérek növekednek, az új kerekasztal új NAT-ot készít, a fejlesztés lehetősége pedig az igaz­ga­tók kezében van – hangzik kormányoldalról. A szakma viszont kevésbé boldog, mert a peda­gó­gus­bérek még mindig alacsonyak, az új NAT tervezete szerint a tanárok és diákok leter­helt­sége nem csökken, marad a túlcentralizált rend­szer, és érdemi egyeztetésekre továbbra sincs kilátás.

Az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar–szlovák kvótaügyi keresetet. Senki nem lepődött meg igazán, én sem, de ezzel együtt megrázó volt ezt hallani, mert ezáltal valami végleg világossá lett. Mire gondolok? Május végén írta a Hetekben Hack Péter:  A 2015 óta Európát szétfeszítő migrációs krízis (…) valójában a centralizált döntéshozatal tesztügyének is tekinthető. Ha Brüsszel keresztül tudja vinni a nemzeteken a kötelező betelepítési kvótát, az olyan precedenst teremt, amely alapján az Unió vezetői szinte bármilyen ügyben rá fogják tudni kényszeríteni az akaratukat a velük ellentétes álláspontot képviselő, az adott ügyekben kisebbségbe kerülő országokra is.” (Európa és Magyarország válaszúton, 2017. május 26.)

A magyar őstörténet dokumentumait és a magyarok eredetével kapcsolatos vitákat bemutató sorozatunk e heti részében három, a középkorban írt neves krónikánkat hívjuk segítségül. Ahogy korábban utaltunk rá, a felvilágosodás utáni szekularizálódott történetírás nem sokra becsüli az ókori, de különösen a középkori keresztény szerzők műveit, holott ezek már csak az időbeliségük miatt is közelebbről írták meg a nemzetek eredettörténetét. Így van ez a magyarok származásáról beszámoló három legfontosabb könyvvel kapcsolatban is, amelyeket a kommunizmus idején még inkább a mesék és legendák világába száműztek. Pedig Anonymus, Kálti Márk (Képes Krónika) és Kézai Simon (Gesta Hungarorum) művei nem legen­da­gyűjtemények, hanem történelmünk kulcsfontosságú forrásai.

Amikor egy terrortámadás történik, az első kérdés mindig az, hogy hányan haltak meg. Az elmúlt két év Iszlám Állam által elkövetett 13 nyugat-európai merényletében összesen 331-en – ugyanakkor a média és a közvélemény fókuszából hamar kiesnek azok a fizikai és lelki sérültek, akik egy életen át hordozzák magukon a terror kitörölhetetlen nyomát. Több ezer gyermek és felnőtt szenved tovább, akikről alig szólnak a híradások. Cikkünkben a francia és angol támadások túlélőinek sorsát mutatjuk be.

Régóta tartja magát a hír, hogy egy esetleges 2018-as kétharmados győzelem esetén hozzányúlna az önkormányzati rendszerhez, főként a 2000 fő alatti települések önállóságához a Fidesz-kormány. Évek óta szó van a hivatalok centralizációjáról, de a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint olyan elképzelés is létezik, amely szerint polgármesterre és képvi-selőtestületre sem lenne már szüksége a kistelepüléseknek.

A nyár derekán – a turistaszezon közepén – Verespatakon szinte tapintható csend fogadott bennünket. Máskor ilyentájt sokan keresték fel a „halálra ítélt” települést, ezúttal azonban a roham elmaradt. Talán azért, mert úgy tűnt, nyugvópontra kerül az ügy: nem lesz cianidos aranykitermelés, megmenekül a környék, hiszen a román állam pályázatot nyújt be a UNESCO–hoz, hogy világörökségi védelembe vegyék a települést. A csend – akkor még nem tudtuk – vészjóslónak bizonyult, mert a nyár végén a román miniszterelnök, Mihai Tudose bejelentette, visszavonja Verespatak világörökségi pályázatát, mindenféle indoklás és magyarázat nélkül. Az arany újra kezdte a harcát a józan ész ellen.

Durva politikai diktátum az Európai Unió Bíróságának a magyar és szlovák keresetet elutasító kvótadöntése, ami precedenst teremthet rá, hogy az EU a jövőben a működését szabályozó és a tagjai összessége által elfogadott szerződések módosítása nélkül is bármilyen döntést legyömöszölhessen a tagállamok torkán.

A terrortámadások okozta poszttraumás stressz szindróma tüneteiben és kezelésében is hasonló ahhoz, amit a harctérről visszatérő katonák, vagy katasztrófák, balesetek túlélői tapasztalnak. A trauma feldolgozása munkát igényel, ám ennek elvégzése nyomán akár pozitív sorsfordulat is bekövetkezhet – mondta a Heteknek dr. Lénárt Ágota, a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának társelnöke.

Andrea és Attila el sem tudták volna képzelni az életüket gyermek nélkül. Bár csak 39 évesen találtak egymásra, kezdetben úgy tűnt, a gyermekvállalásnak semmi akadálya. Aztán 6 év elszánt küzdelem következett. Mindent megtettek, hívőként a lombik-kezeléseket is vállalva. A sorozatos kudarcok után hitük mellett végül egy kevésbé ismert módszer segített. Andrea 47 évesen adott életet kislányuknak, Eszternek.

Az orosz pravoszláv egyház a Rusz „megkeresztelésétől” kezdve az uralkodói trón legfőbb támasza, már az államalapítástól az orosz társadalom kohéziós ereje, a tatár iga idején pedig az oroszok legfontosabb identitásképző eleme volt. 1547-től, az első orosz cár, IV. (Rettegett) Iván megkoronázásától fogva pedig a keresztény hit és az ortodox világ védelmezője, és a cári hatalommal vállvetve az „antikrisztusi világrend” fékezője. Cikkünk azt tekinti át, hogy az egyház és a hatalom „szünergiájából” – azaz kölcsönös együttműködéséből – milyen társadalmi berendezkedés alakult ki Oroszországban, és a Rettegett Cár politikájára milyen módon hatottak az egyház eszkatológiai tanításai.

A legtöbben a „nemzet csalogányaként” ismerik Blaha Lujzát, aki az 1800-as évek második felében jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Népszínház a pesti Német Színház nívós versenytársává váljon. Kulcsfontosságú szerepet játszott abban is, hogy az emberekben a magyar kultúra iránti szeretet ismét feltámadjon. Élete első szakaszában mélyszegénységben élt, éhezett. Hetvenedik születésnapja alkalmából a főváros Blaha Lujza térre nevezte át a Népszínházat körülölelő teret. Tehetsége és szorgalma kiemelte a nyomorból.