hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Iván és az erős kéz politikája
A Rettegett Cár és az orosz ortodox eszkatológia

2017. 10. 10.
Az orosz pravoszláv egyház a Rusz „megkeresztelésétől” kezdve az uralkodói trón legfőbb támasza, már az államalapítástól az orosz társadalom kohéziós ereje, a tatár iga idején pedig az oroszok legfontosabb identitásképző eleme volt. 1547-től, az első orosz cár, IV. (Rettegett) Iván megkoronázásától fogva pedig a keresztény hit és az ortodox világ védelmezője, és a cári hatalommal vállvetve az „antikrisztusi világrend” fékezője. Cikkünk azt tekinti át, hogy az egyház és a hatalom „szünergiájából” – azaz kölcsönös együttműködéséből – milyen társadalmi berendezkedés alakult ki Oroszországban, és a Rettegett Cár politikájára milyen módon hatottak az egyház eszkatológiai tanításai.

Oroszország belpolitikájában 2012 óta megfigyelhető egy erőteljes konzervatív fordulat, noha erre utaló jelek már 1988-ban, Gorbacsov idején is megjelentek: a pravoszláv egyház akkor ismét előtérbe került, és azóta egyre inkább közeledik a kormányzó hatalom felé. Az a liberális demokráciák számára alapvető tétel, hogy az egyháznak és az államnak egymástól elválasztva kell működnie, Oroszországtól teljes mértékben idegen volt, leszámítva azt a hetven évet, amikor az egyház a szovjet állam elnyomása alatt nyögött.

„Az állam és egyház szétválasztása, melyet Önök Franciaországban természetesnek találnak, nálunk lehetetlen” – írta Maurice Paléologue, a huszadik század elején Szentpéterváron szolgáló francia nagykövet, egy orosz politikust idézve. „A cárizmus és az ortodox vallás elszakíthatatlanul kötődik egymáshoz az isteni jog kötelékével. A cár az abszolutizmusról éppúgy nem mondhat le, mint az ortodox hitről. Az egyeduralmat és a vallást csakis a forradalom válthatja fel” – jelezte előre egy orosz mérsékelten konzervatív politikus, bizonyos Kulomzin, akit Paléologue idéz A cár országa a Nagy Háborúban című könyvében.

És így is lett: a prófétikusnak bizonyult mondatok után mintegy két évvel megérkezett a forradalom, amely megbontotta a „szünergiát” a hatalom és az egyház között, de a nép nagyobbik részében az igény mindvégig megmaradt a „megszentelt hatalom” iránt. Hogy ez mennyire mélyen volt jelen a szovjet lélekben, azt mutatja az a tény, amely az 1937-es népszámlálás adataiban tükröződött, amelyet a szovjet hatóságok titkosítottak, és mindenkit kivégeztettek, aki az adatok összesítését végezte. A „hiba” az volt, hogy – a Szovjetunió történetében először és utoljára – megkérdezték az összeírtak vallási hovatartozását. Az erre adott válaszokat azonban nem hozták nyilvánosságra, mert a válaszadóknak több mint a fele (57 százaláka) hívőnek vallotta magát a csaknem negyedszázados ateista propaganda ellenére!

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!