Konzervatív győzelem született a svédországi választásokon egy húsbavágó témákkal tűzdelt kampányt követően, a baloldali globális média pedig máris farkast kiáltott.

Bizonyos, hogy a magzat szívhangjának meghallgatása életeket fog megmenteni – annak ellenére is, hogy az egészségügyi rendszeren belül a többség kritikusan fogadta az erre vonatkozó rendeletet – derül ki egészségügyi dolgozókkal folytatott beszélgetéseinkből.

Minden eddigi rekordot megdöntött II. Erzsébet királynő temetése, mind a részt vevő külföldi vezetők száma, mind pedig a televíziónézők tekintetében. De vajon a kiemelkedő érdeklődés a monarchia intézményének felértékelődését is jelenti-e, vagy csak az elhunyt uralkodó kimagasló személye és különlegesen hosszú, 70 éves uralkodása jelentett ilyen vonzerőt?

Az ősz és az új tanév megérkezésével mindannyian ismét szembesültünk az idő kegyetlenül gyors múlásával. Ez egyben lehetőség arra is, hogy elgondolkodjunk: vajon az időhöz való hozzáállásunk meghatározza a viselkedésünket? Vagy fordítva: a személyiségünk határozza meg az időnkről alkotott képünket?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a stresszt századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. Pozsgai Anita közgazdász, business coach és szupervizor mentális szempontból nézve közelíti meg, mi is történik velünk stresszes helyzetben: „Amikor olyan környezeti hatás, igénybevétel ér minket, ami eltér a megszokottól, a szervezet fúj egyfajta riadót, aktiválódnak azok a részei idegrendszeri és hormonális szinten, amik támogatják a megküzdést és egy új egyensúlyi állapot mielőbbi kialakítását. Tehát a szervezetünk egyszerre több – mentális, érzelmi és fizikai – szinten is reagál a kihívásra, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban megoldja azt.”