A stressz szó hallatán általában rosszra asszociálunk, azonban Pozsgai Anita felhívja a figyelmet arra, hogy a stresszt nem tekinthetjük szükségszerűen rossznak, mert az nélkülözhetetlen az élet különböző kihívásainak leküzdésében és a változásokhoz való gyors és sikeres alkalmazkodásban.
Az igazi nehézséget az jelenti, amikor a stressz egy másik oldalával találkozunk. Ilyenkor egy megpróbáltatás sokkal inkább szorongást, félelmet vagy bénultságot idéz elő bennünk. A szakember szerint az a tehetetlenség, amit ilyenkor megélünk, hat az érzelmeinkre is, következményeként harag, agresszió, vagy akár szomorúság, csalódottság, depresszió is lehet az érzelmi reakciónk. Károssá akkor válhat, ha egy ilyen inger túl gyakran ér minket, vagy tartóssá válik, és emiatt nem tud kialakulni az új egyensúlyi állapot. Mint mondja:
„Ilyenkor a szervezet egy folyamatos készenlétet él meg, újra és újra aktivizálódik, ami a tartalékai kimerüléséhez vezethet.”
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.09.23. (XXVI/38)
