Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Jens Stoltenberg Klaus Korhonen finn, valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettől vette át a csatlakozási kérelemről szóló dokumentumokat Brüsszelben, a katonai szövetség székházában.
A főtitkár közölte: a katonai szövetség minden tagja egyetért a NATO bővítésének és a tagállamok egységének fontosságával.
"Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök a legközelebbi partnereink"
- mondta. Kijelentette: a csatlakozási szándék kinyilvánítása jelentős pillanatban történt, és kifejezte abbéli reményét, hogy a folyamat gyorsan lezárul.
"Ez egy történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk" - szögezte le Stoltenberg, majd hozzátette: minden nemzetnek joga van megválasztani azt az utat, amelyen járni kíván.
Ahogy arról kedden beszámoltunk, Törökország nem enged Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán – közölte Recep Tayyip Erdogan, miután a két ország hivatalosan is jelezte, hogy kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
„Hogyan bízhatnánk bennük? Svédország a terrorszervezetek melegágya. (…) Nem engedünk olyan országok NATO-csatlakozásának kérdésében, amelyek szankciókat alkalmaznak Törökországgal szemben”
– mondta a török sajtó jelentése szerint az elnök, aki ismét a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadói iránti engedékenységgel vádolta meg a két skandináv országot.
Törökország egyebek mellett azt veti Svédország és Finnország szemére, hogy nem hagyja jóvá azoknak a kiadatását, akiket azzal vádolnak, hogy terrorszervezethez tartoznak – jelentette hétfőn az Anadolu török állami hírügynökség az igazságügyi minisztériumra hivatkozva. Arra a hétfői bejelentésre reagálva, hogy rövidesen fin és svéd diplomáciai küldöttség utazik Törökországba annak tisztázására, hogyan lehetne a kérdést megoldani, Erdogan kijelentette: „Meg akarnak győzni bennünket? Ne fárasszák magukat!”
Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.
Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának
"nincs problémája ezekkel az országokkal".
Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat "nem a legjobb módon" befolyásolni.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legutóbb két évvel ezelőtt bővült, 2020. március 27-én Észak-Macedónia a NATO 30. tagja lett. A délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.
A NATO-t a hidegháborús fegyverkezési verseny idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália.
Magyarország, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.
(Hetek / MTI)

hetilap
hetilap