Svéd haderő Gotlandon, a Balti-tenger legnagyobb szigetén.(Fotó: AP / Joel Thungren)
Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben hozta létre 12 ország azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ellensúlyt képezzen a Szovjetunió katonai erejével szemben. A világháború után Európában is nagy erőkkel terjeszkedő szovjet birodalom ellen megszült katonai védelmi szervezet tagállamai arra kötelezték magukat (5. cikkely), hogyha egyiküket fegyveres agresszió éri, a többiek a védelmére sietnek.
Kelet- és Nyugat-Európa határmezsgyéjén több ország (a maga jól felfogott érdekében) úgy döntött, hogy a semlegesség (illetve később az el nem kötelezettség) útjára lép. Így járt el Ausztria, Szerbia, illetve egészen mostanáig Svédország és Finnország is. Szintén a semleges zónában rekedt (bár maga nem így akarta) Ukrajna, ahol jelenleg a háború dúl.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2022.05.20. (XXVI/20)
