Július 4-én életbe lépett az az alkotmánymódosítás, amely 2036-ig lehetővé teszi Vlagyimir Putyin elnök hivatalban maradását. Az erről szóló népszavazást eredetileg áprilisban tartották volna, és a két héttel később, május 9-én, a második világháború lezárásának 75. évfordulóján rendezett nagyszabású ünnepség hivatott egyben Putyin „uralkodásának” meghosszabbítását és Oroszország ismételt világhatalmi rangra emelkedését demonstrálni. A koronavírus-járvány miatt az ország végül különösebb felhajtás nélkül lépte át ezeket a történelmi határvonalakat.
Az igazán jelentős külföldi visszhang is elmaradt, az azóta egyre többször felbukkanó, Oroszországgal kapcsolatos hírek is leginkább a nemzetközi geopolitikai ambíciókkal foglalkoznak. Zömmel arra hívják fel a figyelmet, hogy Moszkva a Nyugat összeomlását igyekszik elősegíteni, illetve a NATO elpusztítását tűzte ki célul.
Nemrégiben, ez év márciusában ítélte el egy krakkói bíróság azt a három szélsőjobboldali, oroszbarát párthoz, illetve szervezethez tartozó lengyel elkövetőt, akik 2018-ban megpróbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát. Az eset – enyhén szólva – nem járult hozzá a nyelvtörvény miatt egyébként is feszült magyar–ukrán viszony kisimulásához.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2020.07.31. (XXIV/31)
