"Bár a meleg ősznek könnyű örülni - tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása"

- olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat - állapítja meg a szakember.

Mint írja, a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.

"Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot"

- hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő.

"A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik - hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra"

- összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

(MTI/Hetek)