Alig kezdtük el a beszélgetést, máris egy poloska pottyant a zakómra. Idén is lesz invázió?
– Nagy esély van erre, hiszen az utóbbi évek legenyhébb tele volt az idei, legutóbb 1990–91-ben volt ilyen időjárás. A kemény fagyok elmaradása kifejezetten kedvez az áttelelő rovarpopulációnak, ráadásul a globális környezetváltozás miatt egyre inkább kell számolnunk az invazív, vagyis bevándorló, vagy mondanám, inváziós rovarokkal is, mint például a zöld vándorpoloska vagy az amerikai lepkekabóca. Az iskolában mi még azt tanultuk, hogy a Kárpát-medence a kontinentális éghajlati övezethez tartozik, és a szőlőtermesztés északi határa Tokaj vonala. Ehhez képest ma már tényszerűen a mediterrán övezetbe csúsztunk át, szőlőt lassan már Dél-Lengyelországban is lehet termeszteni. Így a déli légáramlattal, vagy az áru- és személyforgalommal ide érkező, nálunk nem őshonos rovarok meg tudtak itt telepedni, és folyamatosan képesek a szaporodásra.
Magyarország esetében mennyi új fajról beszélhetünk?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.03.13. (XXIV/11)
