hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kevesebb gyerek, tisztább levegő?
Születésszabályozással küzdenének a klímaváltozás ellen
Kevesebb gyerek, tisztább levegő?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2020. 04. 14.
Minden eddigi nemzetközi kezdeményezés és klímacsúcs ellenére 2018-ban történelmi csúcsot ért el  a globális széndioxid-kibocsátás, melynek mértéke 2019-ben és idén is tovább nő. Trendi elmélet, hogy ha kevesebb gyermek születne, csökkenne a CO₂-kibocsátás.

A világméretű klímaváltozás, s ezen belül a felmelegedés kérdését a tudományos világ ma tényként kezeli, mindenekelőtt a több mint 150 éve folytatott mérések eredményei alapján. A klímaváltozást egyrészt hosszú távon ható természetes okokra (változó naptevékenység és bolygóállás, lemezmozgások, vulkánkitörések stb.), másrészt emberi tényezők hatására (károsanyag-kibocsátás) vezetik vissza. Az erős politikai színezetet öltő viták nem annyira az éghajlatváltozás tényét kérdőjelezik meg, hanem inkább arról szólnak, hogy mennyire felelős az emberi tevékenység az általános felmelegedésért – nagyon leegyszerűsítve a globalisták és a tudósok többsége szerint maximálisan, a szuverenisták szerint viszont minimálisan.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatója szerint a 20. század második felében a melegedést már „nagy valószínűséggel” az emberi tevékenység okozta, a megfigyelt értékek ekkor ugyanis már nagyon eltértek a csak természetes okok és a belső ingadozás hatására szimulált értékektől az Antarktiszt kivéve minden kontinensen. Így nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a 20. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy része az antropogén (emberi) üvegházhatású gázok koncentrációnövekedésének tudható be – olvasható az OMSZ elemzésében. Az óvatos fogalmazás oka, hogy az emberi környezetkárosítás elsődleges volta egyelőre csak modellszámításokkal igazolható tudományosan.

„2019-cel globálisan egy rendkívül meleg évtizedet zártunk, amelynek során rekordokat döntött a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedése is, méghozzá az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt. A hőhullámok és az aszályok sok áldozatot követeltek, fokozták az erdőtüzek kockázatát és terméskiesést okoztak világszerte” – írja elemzésében Lakatos Mónika meteorológus, az OMSZ Éghajlati Osztályának kutatója, egyben az OMSZ Meteorológiai Tudományos Bizottságának titkára.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!