A NASA bejelentése, miszerint valószínűleg folyékony halmazállapotú sós vizet találtak a Marson, újraindította az élet keletkezéséről szóló vitákat. Azt eddig is feltételezték, hogy hajdan akár Atlanti-óceán méretű óriástengerek hullámoztak a vörös bolygón, ám az, hogy ma is pocsolyák, sőt a kanyonokban tavak is lehetnek a felszínén, egészen új perspektívát adott a Mars-kutatásnak. Szerzőnk mérnök-informatikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Március 21-én a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli magazinműsorában a Rádió angliai tudósítója arról számolt be, hogy Nagy-Britannia magas, 7,6 százalékos államháztartási hiánya miatt minden minisztérium költségvetését csökkentik 10 százalékkal két minisztérium kivételével. A kedvezményezettek az oktatás és az egészségügy. Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltozás 23. esztendejének talán legmostohábban kezelt területe éppen ez a két stratégiai ágazat, amelyet folyamatos forráskivonás és kézi vezérléssel terhelt irányítás sújt.

A keresztényüldözések története (38. rész)

"Az Olvasó immár kezében tarthatja az első, magyar szerzőtől származó kreacionista könyvet" – írja Jeszenszky Ferenc fizikus Tóth Tibor professzor Tudomány, hit, világmagyarázat címmel december közepén a Focus Kiadó gondozásában megjelenő könyvéhez írt ajánlásában. A kreacionizmus, magyarul teremtéstudomány világszerte hevesen vitatott, ugyanakkor töretlenül fejlődő ágazata az idealista alapokon álló természettudománynak. A könyvben a kreacionizmus valamennyi fontos területéről olvasható tanulmány, a teremtés kontra evolúció vitától kezdve az ősrobbanás-elmélet kritikáján át a Föld és a Naprendszer eredetére vonatkozó hipotézisekig. Az alábbiakban a kötet bevezetőjét olvashatják. 

1999. július 14-én a Kossuth Rádió szokásos esti hírműsorában a Rudabányán folytatott ásatások kapcsán világszenzációnak nevezett régészeti felfedezésről számolt be. A munkálatokat irányító Kordos László professzortól származó információ szerint a Torontói Egyetemmel közösen végzett kutatás során egy 10 millió éves ősmajom maradványait tárták fel (neve: Rudapithecus). További konkrét adatok is elhangzottak, például az, hogy az emberszabású majmok és az ember olyan közös őséről van szó, amely 24-26 kilogrammos lehetett és "talán éppen lejött a fáról". A koponyatöredéket méltatva elhangzott olyan megállapítás is, miszerint "az emberré váláshoz vezető úton egyedülálló leletről van szó".

Mi, a XX. század végén élő emberek különleges helyzetbe kerültünk elődeinkhez képest. A történelem fordulópontján élünk, abban az egyedüli generációban, amely a viszonylagos fejletlenségből az űrkorszakba való átmenetet éli meg. Mindebben a természettudományok és az ezek eredményein alapuló technika és technológia – egyre gyorsuló, bizonyos területeken ugrásszer? – fejlődésének alapvető szerepe van. A tudomány súlyának szinte hihetetlen megnövekedését jelzik az alábbi, szintetizált statisztikai adatok: az utóbbi száz évben született az emberiség által elért tudományos eredmények 99,9 százaléka, de úgy, hogy első ízben 1900 és 1950 között kétszereződött meg az emberiség össztudása; majd az újabb megkétszereződésre már tíz év is elég volt. Ma ott tartunk, hogy minden második évben megduplázódik az emberi ismeretek összessége, a valaha élt összes tudós 80 százaléka ma dolgozik. Az informatika, amely a tudományos fejlődés egyik motorja, egyes becslések szerint 18 hónaponként kétszerezi meg a számítógépek teljesítményét.