hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tudomány és hit határán
Kérdések az ezredfordulón

1998. 08. 29.
Mi, a XX. század végén élő emberek különleges helyzetbe kerültünk elődeinkhez képest. A történelem fordulópontján élünk, abban az egyedüli generációban, amely a viszonylagos fejletlenségből az űrkorszakba való átmenetet éli meg. Mindebben a természettudományok és az ezek eredményein alapuló technika és technológia – egyre gyorsuló, bizonyos területeken ugrásszer? – fejlődésének alapvető szerepe van. A tudomány súlyának szinte hihetetlen megnövekedését jelzik az alábbi, szintetizált statisztikai adatok: az utóbbi száz évben született az emberiség által elért tudományos eredmények 99,9 százaléka, de úgy, hogy első ízben 1900 és 1950 között kétszereződött meg az emberiség össztudása; majd az újabb megkétszereződésre már tíz év is elég volt. Ma ott tartunk, hogy minden második évben megduplázódik az emberi ismeretek összessége, a valaha élt összes tudós 80 százaléka ma dolgozik. Az informatika, amely a tudományos fejlődés egyik motorja, egyes becslések szerint 18 hónaponként kétszerezi meg a számítógépek teljesítményét.



George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt monumentális
szobra. Nem a véletlen műve Fotó: MTI

A tudomány káprázatos fejlődése azonban kétél? fegyver, amely magára a
tudományra is visszaüthet. Az emberiség egy jelentős része, jóllehet csodálja a
tudomány eredményeit, saját életében annak nem áldásait, hanem hátrányait
érzékeli (gondoljunk csak a modern fegyverrendszerek pusztításaira, a
környezetrombolásra, a természet általános visszaszorítására a hatalom mindenkori
birtokosainak rövidtávú haszna érdekében). Ez a tudomány iránti érdektelenséghez,
vagy éppen tudományellenességhez vezethet. Másrészt jelentős azoknak a száma is,
akik olyan kérdésekre is a tudománytól akarnak választ kapni, amelyekben a tudomány
nem illetékes. Ez felveti a tudomány művelőinek azt a felelősségét, hogy
fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a tudomány fogalomkörének, saját
kompetenciájának és határterületeinek minél megnyugtatóbb tisztázására.

Az egyik legizgalmasabb határfelület a tudomány és a hit, mint két különböző
realitás között húzódik. A tudomány és a hit kölcsönös kapcsolatainak
felderítéséhez – feltételezve, hogy léteznek ilyenek – mindenekelőtt a tudomány
és a hit fogalmából kell kiindulnunk.

A tudomány szerepének felértékelődése sokakban azt a meggyőződést erősíti meg,
hogy a tudomány végül teljes világmagyarázatra is képes lesz. Heller Ágnes neves
filozófus szerint a tudomány már ma is teljes világmagyarázatra tart igényt a
vallás helyett, abban az értelemben, hogy "a modern világ nem tudja magát
reprodukálni tudomány nélkül, ahogy képes magát reprodukálni vallás nélkül. A
modern világban sok kultúra és vallás él együtt és egymás mellett. Bombay, Sanghaj
és Budapest iskoláiban más és más vallást tanítanak, ha tanítanak vallást
egyáltalán. De mindenütt ugyanazt a fizikát és matematikát tanítják, és valóban
mindenütt tanítják."

Mi a tudomány?

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!