"Egy évvel a választások után elmondhatjuk, hogy a magyar polgárok nagyobb biztonságban élnek, és kevésbé kell félniük a szervezett bűnözéstől, mint korábban" – jelentette ki Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a párt jogi kabinetje által a múlt héten megrendezett szervezett bűnözés elleni konferencián. Úgy tűnik, a másik érintett fél – a szervezett bűnözői csoportok – nem igyekszenek alátámasztani a politikus állítását: az elmúlt hétvégén három bombát is robbantottak a fővárosban.

"Az 1992. október 23-án történteknek egyenes folytatása ez a mostani eset" – nyilatkozott lapunknak Mécs Imre szabaddemokrata képviselő, a hét közepén Nagy Imre újratemetésének tizedik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi megemlékezés utózöngéje kapcsán. A jeles eseményre ugyanis sem őt, sem az 56-os Emlékbizottságot, sem az 56-os Intézetet nem hívták meg a szervezők.

"Benny Hinn elsősorban a katolikusok felé tartja magát elhívott szolgálónak, katolikus körökből hihetetlenül nagy az érdeklődés júliusban tartandó istentiszteletére" – mondta a Hetek kérdésére Jim Sandersné, az eseményt szervező Krisztus Szeretet Gyülekezet képviselője. Sandersné nem érti, miért határolta el magát az eseménytől Paskai László bíboros, esztergomi érsek, miközben a római pápa többször is áldását adta Benny Hinn szolgálatára. Csordás Eörs, az esztergom–budapesti érseki iroda igazgatója lapunk kérésére ismertette a bíboros által kiadott körlevél tartalmát: eszerint Paskai felszólítja a papságot, hogy a hívekkel egyetemben határolódjon el Benny Hinn szolgálatától. Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke ugyanakkor lapunknak kijelentette: "Nem tudok teljes mértékben elzárkózni Benny Hinn dolgaitól."

A vasfüggöny lehullása után "a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek" – mondta Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád köztársasági elnök fogadásán, s a magyar államfőt Václav Havel cseh elnökhöz és a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlította, akik a szabadságért folytatott küzdelmükben életüket kockáztatták, meggyőződésükért és tevékenységükért bebörtönözték őket. "Nagy megtiszteltetés és öröm a számomra, hogy Göncz Árpád elnököt, barátunkat, partnerünket és szövetségesünket köszönthetem" – tette hozzá Clinton az ünnepélyes eseményen, amelyet – a koszovói béketárgyalásokkal kapcsolatos elnöki bejelentésre is várva – élőben közvetített a CNN hírtelevízió.

A Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Püspöksége szervezésében először rendezték meg Magyarországon az 1867-ben Angliában alakult Keresztény Katonai Társaságok Szövetsége tanácskozását a balatonkenesei Honvéd Üdülőben. A tanácskozássorozaton a NATO-tagállamok katolikus és protestáns felekezetekhez tartozó tábori lelkészein kívül több, öszszesen huszonkilenc ország képviselteti magát. Megnyitójában Szabó János honvédelmi miniszter a következőket emelte ki: "Magyarország ma válaszút előtt áll. Vagy bátran felvállalja múltját, őseinktől ránk hagyott keresztény örökségét, annak normáit, erkölcsi tartást adó hazafiságát, az örökséggel együtt ránk hagyott isteni áldását, a Magyarok Nagyasszonyának őrző oltalmazását, vagy egy posztkommunista kapitalizmus, egy álamerikai pénzistenimádó szemlélet fogja szétzülleszteni sorainkat, és alakít majd át bennünket jellegtelen masszává." Lapunknak a jövővel, illetve a felekezetsemleges tábori lelkészi szolgálattal kapcsolatos kérdésére Szabó János megerősítette: "A tábori szolgálat felfejlődőben van, a következő években ez meg fog erősödni, és a sorkatonák részéről is egyre nagyobb lesz az igény." A rendezvény házigazdáit Csuka Tamás protestáns püspök képviselte. Arra a kérdésre, hogy milyen elvek alapján szerveződik a Honvédségen belül a tábori lelkészi szolgálat, elmondta, hogy a kormányrendelet értelmében a négy történelmi egyház, a katolikus, a két protestáns és az izraelita alakít tábori lelkészséget. Az összes többi bejegyzett felekezet a protestáns tábori püspökségen keresztül szervezheti meg saját lelkigondozói szolgálatát. Nézete szerint a konferencia magyarországi megrendezésének célja, hogy a kelet-európai nemzetek is bekapcsolhatóak legyenek a mozgalomba. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon bejegyzett keresztény egyházak közül a negyedik legnagyobb, és 1996 óta a Honvédelmi Minisztériummal kötött megállapodás alapján tábori lelkészi szolgálatot is ellátó Hit Gyülekezete miért nem kapott meghívót, a püspök azt a választ adta, hogy ők valójában csak a helyet biztosítják, a meghívásokkal kapcsolatban a Keresztény Katonai Társaságok Szövetsége az illetékes. Béres Sándor, a Hit Gyülekezete tábori lelkészi szolgálatának a vezetője kérdésünkre megerősítette: csak a négy úgynevezett történelmi egyház képviselői kaptak meghívót, felekezetük nem. Kifejezte reményét ugyanakkor, hogy egyedi esetről van szó, és a Magyar Honvédségben továbbra is érvényesül az elmúlt években tapasztalt vallási türelem. "Meggyőződésem, hogy NATO-tagságunk új lehetőségeket ad felekezetünk szolgálata számára is" – mondta a tábori lelkész.

Újabb, nagy indulatokat felkavaró bejelentést tett Csurka István pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A MIÉP szerint az esedékes koszovói békerendezés után Magyarországhoz kellene csatolni délen a Zombor–Verbász–Szenttamás–Törökbecse–Nagykikinda-vonal által, északon pedig az országhatár által körülfogott területet. Ez a visszacsatolás nem az egész Vajdaságot érintené, hanem annak alig egy harmadát kitevő, magyarok által lakott területet. Csurka István szerint az ott élő több mint 300 ezer fős magyarság egy ENSZ által felügyelt népszavazással dönthetne hovatartozásáról. "Egy kis népvándorlás és egy kis áttelepedés" nemcsak Magyarország és Jugoszlávia viszonyát rendezné, hanem tartós békeállapotokat is teremtene – tette hozzá a pártelnök, aki meg van győződve, hogy ez a vajdasági magyarok többségében hatalmas örömöt eredményezne. Elképzelésükhöz egyelőre Magyarországon keresnek híveket. Ezt a célt szolgálják majd a hétvégi trianoni évfordulón rendezett MIÉP-megemlékezések is. Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nem sok esélyt lát arra, hogy Csurka akár a közvéleményt, akár a parlamenti pártokat maga mellé tudná állítani az ügyben. A MIÉP-en kívül sem kormánypárti, sem ellenzéki parlamenti pártok képviselői nem támogatták a vajdasági területek visszacsatolására vonatkozó javaslatát. "Mi itt könnyen magyarkodunk, de tekintettel kell lennünk a szóban forgó területeken élő magyarokra is, hogy ne nehezítsük a helyzetüket" – mondta Atyánszky György kisgazda képviselő Csurka nyilatkozatára reagálva, melyet elhamarkodottnak és rossz időben előhozottnak tart. Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke leszögezte: amit Csurka István rögtönzött sajtótájékoztatóján, azon egy nemzet sorsa múlhat. A mi nemzedékünk feladata a megörökölt gyűlölet sebeinek meggyógyítása. Aki új sebeket fakaszt, az az egész nemzetnek árt, még akkor is, ha a kabátján a Bocskai-sujtást nemzetiszín? szalagból készítteti is el – fejtette ki az elnök asszony.

Sok kisegyház tevékenysége társadalmi szempontból is hasznos, ezek között említhetjük a Hit Gyülekezetét – mondta Lugosi Győző, a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat igazgatója a Magyarok Házában. A kisegyházakról, szektákról szóló rendezvény résztvevőit MIÉP-ünnepségre is invitálták a szórólapot osztogató ajtónállók. A pattanásig feszült, lincshangulatú rendezvényen azonban nem a szakértők véleménye dominált, hanem például olyan közbekiabálóé, aki szerint a Hit Gyülekezete feszítette keresztre 2000 éve Jézus Krisztust, és ha tehetné, ma is megfeszítené.

Szakértők és politikusok üzenetérték? fordulatként élik meg, hogy a Magyar Televízióban leváltották az eddigi vezetőket, és helyükre MIÉP-, illetve kisgazda-szimpatizánsnak tartott személyeket neveztek ki. Elemzők szerint szélsőséges irányban radikalizálódhat az elméletileg a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapjának tartott közszolgálati televízió.

Idén májusban akkreditálták az első, nem történelmi egyház által alapított hittudományi főiskolát, a Szent Pál Akadémiát. Mészáros István László, az intézet főigazgató-helyettese történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt, hiszen – mint mondta – Magyarország ezeréves történetében most először kap állam által elismert főiskolai rangot teljes evangéliumi, pünkösdi-karizmatikus teológia.

Figyelmeztető és intő jelnek nevezték a lapunknak nyilatkozó politikusok és gazdasági szakemberek Mátyás László felmentését és az általa vezetett, a Gazdasági Minisztérium által fenntartott Gazdaságelemző Intézet megszüntetését.

Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága tizenkét igen, négy nem és tíz tartózkodás mellett elutasította az adatvédelmi biztos elmúlt évi beszámolóját. Első ízben fordult elő, hogy az Országgyűlés valamely bizottsága elutasította egy országgyűlési biztos beszámolóját. Lapunknak nyilatkozó ellenzéki képviselők a kormánypártok politikai bosszújának tartják az esetet.

A háború a szegénységről szól – mondta alig néhány hete egy kétgyermekes fiatalasszony Kanizsán. Szavainak súlya akkor még elkerülte kint járt riportercsoportunk figyelmét. Most azonban sajnos beigazolódni látszik az, amiről beszélt. A több mint egy hónapja tartó háború ugyanis kezdi felemészteni a gazdasági tartalékokat a Vajdaságban is: egyre több az olyan razzia a környéken, amely után a mozdítható, a katonák számára hasznosítható dolgok és élelmiszerek eltűnnek a gazdák és a vállalkozók portájáról. "A hazának szüksége van rá" felkiáltással az erre a feladatra kirendelt emberek elszállítják a fatelepről a fákat, a mezőgazdasági farmról a több száz malacot, sőt szinte kifosztják a piacot is. A fuvarosokat, a teherautóval rendelkezőket vagy otthonukban keresik fel, vagy az utcán állítják le, és foglalják le járműveiket. S hogy mindezt visszakapják-e valaha, arra természetesen semmi biztosíték nincsen. Mindemellett most már nem csak a benzinnel spórol az állam: napok óta csak néhány órára van áram és víz a térségben, a fizetések pedig késve, és olykor csökkentve érkeznek meg. Ebben a helyzetben az állam által eddig támogatott, nehéz körülmények között élők sem számíthatnak anyagi juttatásokra már hónapok óta. Őket, éppúgy mint a menekülteket, a Vöröskereszt próbálja támogatni: Szabadkán legutóbb – a Józan Élet Egyesület jelentős hozzájárulásával és közreműködésével – 42 olyan családnak adtak élelmiszercsomagot, akik árva gyerekeket fogadtak magukhoz, és vállalták felnevelésüket. Ezen kívül 60 segélycsomag, valamint ruhanem? vár még szétosztásra a következő hetekben. A termékek lefoglalása ellen egyébként nem nagyon lázadoznak az emberek. Megértik, hogy hiába is fordulnának bárkihez. Egyesek aggódnak egy kicsit: az, hogy az eddigi életszínvonalat esetleg nem tudják megtartani, talán még elviselhető lenne, de a nélkülözéstől már tartanak. A begyűjtések ellenére sincs túl jó sora a katonáknak. A Vajdaságban a kisebbségekből álló tartalékosoknak például – értesüléseink szerint – nemcsak a köztük és az állományt vezető szerb tiszti kar közötti feszültséget kell leküzdeniük, hanem a természetes környezet adta nehézségeket is. A katonák ugyanis többnyire a szabad ég alatt alszanak a saját maguk által kiásott árkokban, fürdeni egy héten egyszer tudnak, ha hazaengedik őket. Rendes ételt, főtt ebédet pedig két hete ettek. A délebbre szolgálóknak alighanem még ennyi sem jut. Egy fiatal tartalékos viszont nem ezt tartja a legrosszabb dolognak: "Szemünk láttán semmisül meg az ország, de mi csak vicsorgunk, ugatunk, mert bátrak és erősek vagyunk" – mondja keserűen.

A statisztikák szerint nem növekszik, illetve egyes megyékben csökken ugyan a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de a szakemberek ennek okát nem a fiatalok erkölcsének javulásában, hanem az érintett korosztály számának csökkenésében látják. Sajnálatos tendencia, hogy egyre növekszik a drogot fogyasztó fiatalok száma, illetve "erősödött" a gyermekpornó is.

Történelmi hagyományaikat a katolikus eszmék előterébe helyezésével szeretné megünnepelni az ezredfordulót az a nyolc város, amely a Szent István alapította püspökségek mai székhelye. A városok fideszes országgyűlési képviselői a héten alá is írták a közös ünneplésről szóló nyilatkozatot a Parlamentben. A megállapodás szerint a harmadik évezredbe való átlépésről a jövő nyáron egy közel két hónapos rendezvénysorozattal emlékeznének meg, amelyen világi és egyházi programok is szerepelnének.

Elkészült a Mátrai Hőerőm? privatizációjának körülményeit vizsgáló parlamenti különbizottság jelentése. Mint Lázár Mózes, az albizottság fideszes elnöke kijelentette: valószínűleg törvénytelenség történt, de erre az albizottság csak gyanakszik, ezért ezt konkrétan ki nem mondhatja, így felkéri az Állami Számvevőszéket a részletek feltárására. Az eddigi vizsgálatok szerint 1995-ben 74 millió dolláros megállapodás jött létre a kormány – amelynek nevében Suchman Tamás akkori privatizációs miniszter járt el – és a magánosító német RWE konzorcium között, amely mellett egy különmegállapodás is született. A vásárló 26 millió dollárt fizetett azért, mert a privatizációs társaság ígéretet tett: a német cég építhet két, legalább 400 megawattnyi villamos áramot termelő erőművet. A gondot azonban a bizottság szerint az jelentette, hogy amellett, hogy tévesen lett megítélve az ország várható energiaigénye, a paktum titkos volt. Az albizottság álláspontja szerint Suchman Tamás olyan dolgokra vállalt kötelezettséget, melyre nem volt felhatalmazása. Suchman Tamás, szocialista képviselő lapunknak nyilatkozva cáfolta a jelentésben közölteket. Elmondta, hogy az ügy nem volt titkos és az ÁPV Rt. mai vezérigazgatója, Gansperger Gyula kapta meg először a dokumentumokat. Suchman, véleménye szerint, helyesen döntött, amikor aláírta a megállapodást, és ezt négy dologgal indokolta: "1995-ben a privatizációs szerződésekben nem lehetett előírni az építési kötelezettséget és nem is volt jelentkező. A 93–95 között folyó erőm?építési koncepció viszont 5500 megawatt fejlesztést írt elő, és azt is, hogy mennyi erőm?-kapacitás szűnik meg. Nekem ezért volt kötelességem gondoskodni arról, hogy a megszűnő erőművek helyett újak épüljenek. Mivel azonban erre a feladatra nem volt jelentkező, nem volt versenyhelyzet sem. Összességében egy munkaerőhiányos térségben 4000 új munkahely megteremtéséről, megtartásáról, egy 400 milliárdos beruházásról döntöttem a jogszabályoknak megfelelően. Nem eladtam valamit, hanem beruházás-fejlesztésben állapodtam meg. Az egész ügyet kizárólag politikainak tekintem, ráadásul a törvényben a házszabály 36. paragrafusának egyik pontjában nekem jogom lett volna észrevételezni a jelentést, de meg sem kaptam. A sajtótájékoztatón véletlenül vettem részt, ott ismerkedtem meg az anyaggal" – tette hozzá Suchman Tamás.

A kormány a héten elfogadta a közlekedési tárca tíz évre szóló autópálya- és gyorsforgalmi út fejlesztési koncepcióját. Ennek értelmében az elkövetkezendő évtizedben 140 kilométernyi autópálya és 577 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út, valamint egy Duna-híd épül hazánkban, mintegy 600 milliárd forint értékben. A terveket ellenzéki politikusok is jónak mondták, hiszen annak jelentős részét még az előző kormány dolgozta ki. Szakemberek szerint a tervek megvalósulása serkentő hatással lesz hazánk gazdasági fejlődésére.

212 millió forintos kárt okozott az a lopott szoftverekkel kereskedő szervezet, amelynek ügyét a héten zárta le a győri rendőrség. A bűnüldöző szervek több mint 10 millió forintot költöttek az ügy feltárására és a lefoglalt adatmennyiség feldolgozására.

"Magyarországon olyan erős a gyűlölet a belpolitikában, hogy az a vezető politikusokat súlyosan emészti. Saját szemeimmel láttam, ahogy Antall József ez alatt az erő alatt megroppant; magam is tapasztaltam, hogy milyen kibírhatatlan ennek a gyűlöletnek a terhe. Tönkre lehet menni ezalatt. Emiatt, ha nyertünk volna is, egy vagy két év után átadtam volna a helyemet másnak” – mondta Horn Gyula, szocialista képviselő, volt miniszterelnök Békéscsabán, az MSZP immáron szokványossá váló ország(rész)gyűlésének egyik előadásán.

Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb–albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd "fegyveres" kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is – hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.