hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Brüsszel nem utasítja Magyarországot

1999. 04. 17.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eltökélten folytatja katonai akcióit a jugoszláv erők ellen, amit a térségbe vezényelt újabb NATO harci repülők is bizonyítanak. A koszovói válság lehetséges kimeneteléről kérdeztük Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárát.



Légihíd Albániába    Fotó: MTI

– Az utóbbi napokban úgy tűnt, Brüsszel egyre inkább hajlandó diplomáciai
útra terelni a koszovói válságot. A NATO milyen szerepet szánna Oroszországnak a
rendezésben?

– Még a NATO-n belül is folyik a vita, mennyire vonják be Oroszországot; az valószínű,
hogy Moszkvának kitüntetett szerepe lesz a rendezésben. Egyfelől Moszkvának vannak a
legjobb kapcsolatai Jugoszláviával, másfelől pedig ez alkalom lehet Oroszország számára,
hogy nagyhatalomként léphessen fel, ami az orosz presztízsveszteséget kárpótolhatja.
Ez a NATO-nak is érdeke, hiszen a szervezet célja nem az, hogy Oroszországot megalázza
vagy kihagyja a délszláv rendezésből. Egy esetleges orosz szerepvállalás lehet
Koszovóval kapcsolatban a boszniaihoz hasonló típusú megállapodás. Eszerint a NATO
és Oroszország együtt felügyelné a tűzszünetet, a menekültek hazatelepítését,
valamint az autonómia és demokrácia helyreállítását a tartományban.

– Várható-e hirtelen áttörés a válság megoldásában most, hogy többszáz új
NATO harci repülőgép jelent meg a térségben?

– Hirtelen áttörést nem igazán várnék egy katonai akciótól. Ezzel
kapcsolatban két dolgot jegyeznék meg. Az egyik, hogy Solana NATO-főtitkár még a légicsapások
megkezdése előtt azt mondta, szerinte legalább 3-6 hónapig tartó katonai akcióra
lehet majd számítani. A NATO pedig nem tűzött ki terminust a légicsapások végéről,
addig kívánja folytatni azokat, amíg a jugoszláv fél bele nem egyezik a politikai
megoldásba. A másik dolog: a légicsapásoknak csak egyik célja a szerb katonai struktúra
hatástalanítása, a fő cél, hogy visszakényszerítsék a tárgyalóasztalhoz a
jugoszláv felet, amely nem fogadta el – az egyébként az oroszok által is támogatott
– franciaországi, rambouillet-i megállapodást.

– A napokban hetven albán menekült esett áldozatul az Észak-atlanti Szerződés
Szervezete támadásainak. Miként ítéli meg, hogy egyre több civil áldozata van a
NATO-csapásoknak?

– Természetes minden áldozatért fáj az ember szíve, de számomra éppen az a
meglepő, hogy milyen kevés civil áldozattal jár ez az egyébként rendkívül nagyszabású
légiakció. Nagyon óvatosan választják ki a célpontokat, és meggyőződésem, hogy különféle
csatornákon keresztül értesítik a célpontként kitűzött komplexumok személyzeteit
a bombázás előtt. Azért az jelent valamit, hogy lebombázzák a jugoszláv belügyminisztérium
épületét, és nincsenek áldozatok. Természetesen a légicsapások intenzívebbé válásával
nő a hibázás lehetősége is. Ugyanakkor az igazi humanitárius probléma elsősorban
nem az, ami a szerb lakossággal, hanem ami a koszovói albánokkal történik.

– A Jugoszláviának szánt Oroszországból érkező segély visszatartása komoly
diplomáciai bonyodalmakat eredményezett Moszkvában. Milyen mozgásteret biztosít az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete az egyes tagoknak egy ilyen döntés meghozásában? Kellett-e
konzultálni Magyarországnak Brüsszellel a segély feltartóztatása előtt?

– A NATO egyáltalán nem ad utasításokat tagjainak. Egy ilyen viszonylag
demokratikus szervezet esetében, amelynek persze van egy hierarchiája, ki lehet zárni a
NATO-utasítások lehetőségét. Magyarország csak annyit tett, hogy betartott bizonyos
ENSZ-megállapodásokat, nevezetesen, hogy milyen típusú szállítóeszközöket, szállítmányokat
nem lehet Jugoszláviába szállítani. Ezzel kapcsolatban értelmezési vita volt a
magyar és az orosz fél között. Az orosz fél eléggé könnyedén értelmezte a
nemzetközi előírásokat, míg a magyar fél határozottan és szó szerint. Ez
kompromisszumos módon oldódott meg úgy, hogy elkerüljük az orosz–magyar viszony további
romlását, amely esetleg hosszú távon is kihathat a kapcsolatainkra, ugyanakkor ügyelnünk
kellett a nemzetközi előírások betartására is, hiszen azok mellett Magyarország elkötelezte
magát.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!