Hit és értékek

2001. 06. 30. (V/26)

Ígéretek a kampányévre

Ígéretek a kampányévre

Történelmi találkozó résztvevői vagyunk, hiszen a kormány most az alsópapságot szólította meg – hangzott el több előadó szájából is a Parlament üléstermében megrendezett konferencián. "A vidék lelke az egyház" címet viselő rendezvényre a "vidék lelkigondozásában évszázadok óta legfőbb szerepet játszó egyházak" képviselőit hívták meg. Orbán Viktor mellett Rockenbauer Zoltán, Glattfelder Béla és Semjén Zsolt is az együttműködés folytatására, illetve szorosabbá tételére hívta fel a "mélyen tisztelt főtisztelendő és nagytisztelet? urakat és hölgyeket".

Szobota Zoltán / Hit és értékek

2001. 06. 30. (V/26)

Új kiállítás a Templom-hegy lábánál

Új kiállítás a Templom-hegy lábánál

Új, a Templom-hegy történetét bemutató kiállítás nyílt meg június közepén Jeruzsálemben. A Jeruzsálemi Archeológiai Park összefoglalja a sokat vitatott státusú területen és környékén folyó ásatások legújabb eredményeit, amelyek segítségével a látogató fogalmat alkothat a második Templom idejének Jeruzsáleméről. A Templom-hegy egykori déli falának tövében, az Ofel néven ismert területen a látogató a Hulda-kapu eredeti lépcsőin sétálhat fel az egykori Templom helyszínére.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2001. 06. 30. (V/26)

Viták kísérték a pápai utat

Viták kísérték a pápai utat

"Hosszú idő óta hordom a szívemben" – vallotta be Ukrajnáról az egyházfő 94. nemzetközi útja előtt. Csakugyan, Karol Wojtyla utoljára 19 évesen járt a mostani látogatás alkalmával felkeresett nyugat-ukrajnai tájon: a leendő pápa közvetlenül a II. világháború kitörése előtt teljesített katonai szolgálatot az akkor még Lengyelországhoz tartozó vidéken. A lakosság vallási összetételében ortodox többség? országok közül negyedikként (Románia, Örményország és Görögország után) Ukrajnát látogatta meg a római katolikus egyházfő a héten, ennél mélyebbre – pravoszláv egyházi vezetők feldúlt nemtetszéséből ítélve – jó ideig nem hatolhat a keleti kereszténység uralta területeken. II. Alekszij moszkvai pátriárka szerint a pápa útja a "szellemi és politikai terjeszkedés" céljait szolgálta.

Benke László / Hit és értékek

2001. 06. 23. (V/25)

Ökumenizmus vagy rekatolizáció

Ökumenizmus vagy rekatolizáció

"Imádkozom a margitszigeti ökumenikus találkozó sikeréért, és áldásomat küldöm rá" – olvasható Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát üdvözlése a tavaly nyári Felvonulás Jézusért elnevezés? ökumenikus megmozdulás folytatásaként beharangozott idei rendezvény reklámújságjában. "Ez az a nap!" – hirdeti a szórólap, és a felekezetköziség jegyében a katolikus püspök mellett református, evangélikus, baptista és pünkösdi vezetők biztató sorai egyaránt az egybegyülekezésre szólítanak fel.

Ruff Tibor, Szobota Zoltán / Hit és értékek

2001. 06. 09. (V/23)

Mártírok és meghurcoltak

Mártírok és meghurcoltak

Múlt heti számunkban Grüll Tibor és Horváth András történészek a keresztények ellen a Római Impériumban indított üldözéseket foglalták össze cikkükben (A hatalom szemében: legfőbb bűn a hit. Hetek, 2001. június 3.). A történelem tanúsága szerint minden korban a hitüket nyíltan vállaló keresztényeknek kellett leginkább attól tartaniuk, hogy meggyőződésükkel – a hatalom aktuális képviselőinek döntésétől függően – jó hírnevüket, egzisztenciájukat, személyes szabadságukat vagy éppen életüket teszik kockára. Alábbi összeállításunkból kitűnik: ma sem jobb a helyzet.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2001. 06. 09. (V/23)

Az épületek már védettek

Az épületek már védettek

2001. május 31-e jelentős nap a világ egyházainak, hitközségeinek és vallási gyülekezeteinek életében: e napon fogadta el az ENSZ Közgyűlése magyar és osztrák javaslatra egyhangúlag azt a határozatot, amely elítéli a vallási helyek elleni erőszakos cselekedeteket és fenyegetéseket, azok lerombolását, megrongálását vagy veszélyeztetését. Az indítványt 115 ország támogatta. A világszervezet egyben felhívást intézett az államokhoz: vessenek latba mindent annak érdekében, hogy a vallási helyek kellő tiszteletben és védelemben részesüljenek.

Márer György / Hit és értékek

2001. 06. 02. (V/22)

Nem részegek ezek

Nem részegek ezek

Az Új Szövetség Jézus Krisztus engesztelő áldozatának vérén alapul, amelynek a keresztény tanítás bűnt eltörlő erőt tulajdonít. A bűnbocsánatnak azonban objektív feltétele Jézus Krisztus halálból való feltámadása is. Ennek az eseménynek – amely bizonyítja, hogy az Atya elfogadta az engesztelést a bűnökért – a hirdetése az újszövetségi hit legalapvetőbb állítása. A keresztény gondolkodásmódban gyakran háttérbe szorul a megváltás műve mellett Jézus főpapi szolgálata. Pedig a Szentlélek-keresztség a Názáreti mennyben zajló főpapi tevékenységének bizonyítéka.

Németh Sándor / Hit és értékek

2001. 06. 02. (V/22)

Legfőbb bűn a hit

Legfőbb bűn a hit

Jézus már jó előre felhívta követőinek figyelmét arra, hogy a tanítványok nem kerülhetik ki Mesterük sorsát: ha őt üldözték, sőt megölték, velük sem fognak különbül bánni. Úgy tűnik tehát, az evangélium hirdetése nemcsak magában hordozza az üldözés lehetőségét, hanem ez szükségszerű velejárója.

Grüll Tibor, Horváth András / Hit és értékek

2001. 05. 26. (V/21)

Kié a család

A neokonzervativizmus növekvő népszerűségében jelentős szerepet játszik, hogy programjában előtérbe helyezte a család megmentését, megújítását, és ezt összhangba hozta gazdasági célkitűzései megvalósításával is. Annak ellenére, hogy a család intézményének krízisét ez ideig nem sikerült sehol sem felszámolni, az erkölcsi és emberi értékítéletre való képességüket megőrző tömegek körében élénk érdeklődést keltenek a házassággal és a családdal kapcsolatos kérdésekre adott pozitív válaszok, programok.

Németh Sándor / Hit és értékek

2001. 05. 19. (V/20)

A pápai és a világi Róma

A pápai és a világi Róma

Rómának mint a polgári Olaszország fővárosának és a római katolicizmus központjának kettőssége számos sajátságos kérdést vetett és vet fel. Az egyházi állam 1870-es felszámolása óta a város hovatartozásának rendezésére időről időre sikertelen próbálkozások történtek, mindkét fél számára megnyugtató – mégis máig vitatott – rendezést csak a Szentszék és a Mussolini-féle fasiszta diktatúra által 1929-ben aláírt lateráni egyezmény hozott. A viszontagságos körülmények között kialakult együttélés több viharos időszakot is megélt, s közelmúltbeli események is – főként a Vatikáni Rádió és az olasz Környezetvédelmi Minisztérium között kirobbant jogvita, illetve a választásokat megelőző hivatalos vatikáni állásfoglalások – új megvilágításba helyezték az általa felvetett kérdéseket.

Benke László / Hit és értékek

2001. 05. 19. (V/20)

A kényelem megöli a hitet

A kényelem megöli a hitet

Nyugat-Európa napjainkban "a világ legkevésbé vallásos része" – állítja egy holland szociológus, Nan Kirk de Graaf. Kontinensünk nyugati partján az egyházi épületek, templomok többségét általában csak az épületekben gyönyörködő, a fényképezőgépet csettintgető, kamerázó turistatársadalom keresi fel élénk érdeklődéssel. Európa az utóbbi évtizedekben egy emberként fordított hátat a hitnek – állítja a Washington Post cím? amerikai napilap összeállítása.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2001. 05. 19. (V/20)

A polgári házasság

A polgári házasság

A magyar parlament 1893 tavaszán kezdte meg az egyházpolitikai reformok tárgyalását, amely a polgári állam és az egyházak viszonyának rendezését kívánta szolgálni. Ennek kapcsán a nagy tekintélynek örvendő Kossuth Lajos – hazai felkérésre – az emigrációból fejtette ki álláspontját az állami anyakönyvezés és a polgári házasság tervezett bevezetéséről. Lelkesen üdvözölte a már rég esedékes reformokat: "Ha egyszerűen mint elvi kérdés állna előttem az, hogy () vajon ideje van-e már annak, hogy a kötelező polgári házasság behozassék: egyszerűen azt mondanám, hogy nemcsak ideje van, hanem szégyennek, gyalázatnak tartom, hogy már régen nem történt."

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2001. 05. 12. (V/19)

Ügynökből apostol

Ügynökből apostol

Minden túlzás nélkül állítható, hogy egy társzoszi születésű farizeus, Saul gyakorolta a legnagyobb hatást az európai kereszténység kialakulására. A család Kilikia tartomány fővárosának tehetős polgárai közé tartozott. Római polgárjoggal rendelkeztek, ami egy embert akkoriban magasan társai fölé emelt a polgárjoggal együtt járó kiváltságok következtében. A szülők nem sajnálták az áldozatot az ifjú Saul karrierjének megalapozására: Jeruzsálembe küldték tanulni a legnevesebb rabbihoz, Gamaliélhez, aki a híres Hillél unokájaként a farizeus mozgalom akkori vezetője volt. Iskolájában ezer fiatal zsidó rabbinikus tudományokat tanult, másik ezer pedig a klasszikus görög kultúrát tanulmányozta. Későbbi leveleiből és beszédeiből úgy tűnik, Saul mindkét kurzust elvégezte. Egy oxfordi professzor szerint ez a mai rendszerben öt diploma (!) megszerzésének felel meg.

SURJÁNYI CSABA / Hit és értékek

2001. 05. 12. (V/19)

A pápa hallgatása

A pápa hallgatása

II. János Pál pápa közelmúltbeli szíriai látogatása jelentős eseménynek tekinthető – különösen azért, mert magában foglalta az első pápai látogatást egy mecsetben. A mecsetbeli látogatás összhangban van a pápa azon kísérletével, amely a más vallásokkal való kapcsolatteremtést célozza, azt keresve, ami a világ nagy vallásaiban közös, ahelyett, ami elválasztja őket. Athéni látogatása során ugyanebben a szellemben kért bocsánatot a görög ortodox egyháztól, különösen a negyedik keresztes hadjáratért és Konstantinápoly kifosztásáért. Ugyanakkor damaszkuszi látogatása idején a pápa nem tudott élni a lehetőséggel, amit egy ilyen látogatás hordozott – írja a jeruzsálemi Héber Egyetem politikatudomány-professzora, Slomo Avineri a Jerusalem Post cím? lapban megjelent véleményében.

SLOMO AVINERI / Hit és értékek

2001. 05. 12. (V/19)

Vihar a damaszkuszi úton

Vihar a damaszkuszi úton

/ Hit és értékek

2001. 05. 05. (V/18)

Gratulálunk, tanár úr

Gratulálunk, tanár úr

/ Hit és értékek

2001. 05. 05. (V/18)

Az új Norris

Chuck Norris nem ismeretlen sokak számára: Magyarországon elsősorban a Walker, a texasi kopó cím? tévésorozat által vált népszerűvé. Norris szinte minden filmjében a becsületes, igazságos hőst jeleníti meg, de azt sokan nem tudják róla, hogy Jézus Krisztus követője. Saját elmondása szerint Jézus gyermekkora óta fontos szerepet tölt be az életében.

Hetek-összefoglaló / Hit és értékek

2001. 05. 05. (V/18)

Szívek és háborúk

Szívek és háborúk

Nem egyszerűen politikai ideológiák, nacionalizmusok különbsége határozta meg a II. világháborúban szemben álló hatalmak vezetőinek döntéseit, cselekedeteit. Nem csak politikai rendszerek belső logikája vagy birodalmak hatalmi törekvései alakították az események menetét. Az emberiség történetében addigi legnagyobb pusztulást előidéző gondolatok ennél mélyebbről, az emberi szív rejtekeiből törtek elő. Az emberiség és az emberi civilizáció féltése a misztikus újbarbárság pusztításától pedig az emberek személyes meggyőződéséből fakadó elkötelezettségből jött létre. A szemben álló felek személyes világképének, hitének, civilizációs hátterének is lenyomata az utolsó világégés, vagy a másik oldal eredménye az emberi civilizációt védelmező békerendszer. Május 8-án ötvenhat éve ért véget a II. világháború.

Magyary Ferenc / Hit és értékek

2001. 04. 28. (V/17)

A hit cselekedetek nélkül halott

A hit cselekedetek nélkül halott

Április 22-én reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság cím? műsorának fővendége a MIÉP elnöke, Csurka István volt. A műsorvezető-főszerkesztő Lakatos Pál arról kérdezte Csurkát: mi a véleménye a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége április 17-én, a holokauszt-emléknap kapcsán közzétett felhívásáról. Ebben a Mazsihisz "arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, vesse latba személyes tekintélyét, és a jövőben ne fogjon kezet MIÉP-es parlamenti képviselővel". A főszerkesztő ehhez a témához kapcsolódva citálta – mintegy elrettentő példaként – a Hetek április 14-i számában megjelent Kik ölték meg Jézus Krisztust? cím? cikkemet, amely az egyik klasszikus keresztény antijudaista/antiszemita váddal, az "istengyilkossággal" foglalkozott.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2001. 04. 21. (V/16)

"Ráchel siratja fiait" - A zsidó vészkorszakok története

"Ráchel siratja fiait" - A zsidó vészkorszakok története

Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban. A holokauszt miértjére azóta keresik a választ. (2001. 04. 21.)

Grüll Tibor / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!