Az Öböl-háború tizedik évfordulóján arra emlékezünk, amikor a "művelt világ", az ENSZ égisze alatt felsorakozott amerikai–európai–arab koalíció háborút vívott a "barbársággal", Szaddám Huszein iraki diktátorral. E furcsa háború megítélése még ma is megosztja a térséggel foglalkozó szakértőket.

Hattagú osztag hajtotta végre annak a két palesztin férfinak a kivégzését, akiket azzal vádoltak, hogy együttműködtek Izraellel. Két másik palesztint szintén halálra, kettőt pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek a palesztin hatóságok, miután a katonai bíróság bűnösnek találta őket árulásban és Izraelnek történő információszolgáltatásban. A halálos ítéleteket Nabluszban és Gázában néhány órával azelőtt hajtották végre nyilvánosan, hogy ismét találkoztak egymással az izraeli és palesztin tárgyalóküldöttségek, ezúttal Simon Peresz és Jasszer Arafat vezetésével. 

A váratnál nagyobb vihart kavart Joschka Fischer német külügyminiszter év eleji, a Stern magazinnak adott interjúja. A zöldek vezéralakja nyíltan beismerte, hogy a hetvenes években az utcai agressziótól sem rettent vissza politikai, erkölcsi nézetei védelmében, és a hetilap egy felvételsorozatot is közzétett, amint a fiatal Fischer részt vesz egy rendőr megverésében. A héten a német diplomácia vezetőjének egy terroristává lett volt barátja perében kellett tanúskodnia.

Több mint 680 áldozata és 2500 sebesültje van annak a Richter-skála szerinti 7,6 erősség? földrengésnek, amely a múlt hét végén történt El Salvadorban. A szomszédos Guatemalában nyolcan vesztették életüket. A mentőalakulatok becslése szerint 1200 ember tűnt el a rengést követő földcsuszamlásban. 

Régen volt egy helyen ennyi újságíró, talán a Jimmy temetésén leszünk ilyen sokan – mondta egy kolléga, miközben Torgyán József érkezését vártuk a ferihegyi repülőtér kormányvárójában. "Buenosz nocsesz" – köszöntötte stílusosan a jelenlévőket a pár perces késéssel érkező miniszter, majd mintegy ötvenperces időtartamban beszámolt kéthetes dél-amerikai útjáról.  Lapunk Dél-Amerika-szakértői az interneten – többszöri próbálkozás ellenére – egyetlen lapban találtak tudósítást Torgyán útjáról, az El Columbiano cím? kolumbiai lapban. Ezen orgánum január 16-án a magyar miniszter érkezése előtt egy három soros hírben, érkezése után egy hosszabb cikkben számolt be. Ez utóbbit az ottani távirati iroda, a Colprensa hírére alapozva. A tudósítás lényege, hogy a két állam szerződést kötött, és agrárterületen ezentúl kooperál. Bővebben nem írtak.

Bárdossy László egykori miniszterelnök rehabilitációja beleillik abba az egyes jobboldali politikusok által az elmúlt években aktuálpolitikai érdekekből szorgalmazott és támogatott történelemhamisítási trendbe, amelynek az a célja, hogy idealizálja és pozitív színben tüntesse fel a jobboldal számára forrásként szolgáló Horthy-korszakot – állítják neves történészek. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a népszámlálást – az állam részéről – jogos igénynek tartja. Reményük szerint az állampolgárok természetes kíváncsisága fogja ezt teljessé tenni, ez biztosítja majd a készséges adatszolgáltatást. Másokat azonban éppen ez a kíváncsiság zavar. Az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat a KSH zöld számán válaszoló munkatárs sem tudta enyhíteni: a meglepetés erejével érik az adatvédelemre vonatkozó kérdéseink. A végén már mentegetőzik: "Sokan kérdezik, de hát végül is nem mi állítottuk össze a kérdéseket!" Kérdés, hogy ez esetben ki az a "mi". 

A Centrál Kávéházban mutatták be az Aranyhal Kiadó gondozásában az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával megjelent Drogok történelme cím? könyvet, amelyet a kiadó igazgatója alapműnek nevezett. "Nem lehet a drogokat egy kalap alá venni – mondta el a könyv szerzője, Bayer István gyógyszerészprofesszor, aki négy évtizede foglalkozik kábítószerekkel összefüggő kérdésekkel, s elnöke volt az ENSZ kábítószer-bizottságának is. 

A történelem legismertebb népvándorlási útvonalának csak a kiindulópontja és a végállomása ismert pontosan. Útközben a sok százezer ember természetfeletti élmények – "nulladik típusú találkozások" – sorozatát élte át, ezért érthető, hogy a kutatók régóta próbálják megfejteni: hol játszódott le az exodus négy évtizedes akciósorozata. A közelmúltban több új elmélet is napvilágot látott, amelyek részben átrajzolták a kivonulás térképét. Az új helyszínek azonban szigorúan tiltott katonai övezetbe esnek, így a tudósoknak és a közvéleménynek egyelőre várni kell arra, hogy kiderüljön: tényleg felfedezték-e egy megfeketedett csúcsú arábiai hegy közelében a Tízparancsolat átadásának tárgyi bizonyítékait.