A kilencvenes évek elejétől a modern pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a hit és az érzelem közötti összefüggés újra reflektorfénybe került. A karizmatikus öröm friss megtapasztalása következtében világméretekben gyakran egész tömegekre kiterjedő, hosszas nevetés jellemezte a pünkösdi-karizmatikus összejöveteleket; emiatt egyesek "nevető ébredésnek" nevezték a jelenséget, míg mások szerint a "Szent Lélek (Szellem) öröme" áradt rá a hívőkre, amit a nevetés mellett más érzelmi-fizikai megnyilvánulások is kísértek (mint például: földreesés, tánc, sírás, örömkiáltások, ugrálás, futás stb.). Az erőteljes örömtől telített istentiszteleteken történt szokatlan események főleg Észak-Amerikában kaptak nagy publicitást a vallási és világi médiában egyaránt. Az "öröm-ébredés" képviselői szerint a Szent Lélek (Szellem) szokatlan működésének célja az, hogy a hívőket felfrissítse, érzelmi, fizikai gyógyulásban részesítse, és az Isten személye iránti, úgynevezett "első szeretetre" visszavezesse. Nézetük szerint ugyanis a nyolcvanas években a pünkösdi-karizmatikus mozgalom is kiszáradt, istentiszteleteik merevvé, komolykodóvá váltak, és a formalizmus, dogmatizmus irányába elmozduló mozgalomban a tanítások háttérbe szorították az Istennel való közvetlen és személyes megtapasztalásokat, élményeket.

Személy, vagy erő-e a Szent Lélek? Örökkévaló vagy időleges? Honnan származik? Isten-e vagy teremtmény? – Ezek és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják élénken napjaink kereszténységét, bár több száz évvel ezelőtt már kidolgozott válaszok születtek rájuk.

Oluszegun Obaszanjo nigériai elnök kormánya és a muszlimok lakta Észak-Nigéria vezetői a héten megegyeztek: mégsem kerül bevezetésre az országban az iszlám törvény, amely körül a múlt héten véres dráma robbant ki az afrikai országban. Az egyelőre nem hivatalos megegyezés értelmében ott, ahol az iszlám törvény, a sárija érvényben van, az ítéleteket egyelőre nem hajtják végre; ott pedig, ahol most szeretnék bevezetni, várni fognak ezzel – közölte a CNN.

A múlt hét végén II. János Pál pápa háromnapos látogatást tett Egyiptomban. Az Izraelt, Jordániát és palesztin területeket is érintő millenniumi zarándoklat első állomásaként az észak-afrikai országban a vatikáni egyházfő elsősorban a világvallások közti megbékélést sürgette, melynek érdekében a Vatikán is hajlandó némi engedményt tenni. A Szentszék kritikusai viszont úgy vélik: az egyházfő látogatása csupán további bizonyíték arra, hogy a Vatikán befolyásának növelésére törekszik, s egyre mélyebben kíván beavatkozni a közel-keleti politika alakításába.

Nemrégiben egy érdekes anyagot kaptam izraeli ismerősömtől. Arra hívta fel a figyelmemet, hogy van Izraelben egy arab falu, melynek keresztény lakói vélhetően magyar eredetűek, akik a keresztes hadjáratok idején települtek le ott, ahol ma is élnek. Ismerősöm szakirodalmat és térképet mellékelt küldeményéhez, ezért írása hihetőnek tűnt számomra. Mielőtt az említett érdekes feltételezést megvizsgálnánk, érdemes néhány szót ejteni a keresztes hadjáratok motívumairól, történetéről és következményeiről.

Furcsa halálesetekről számolt be a német Der Spiegel magazin nemrégiben. Két brit fiatalasszonynak egyforma egészségügyi problémái voltak: mindkettőjük testén ronda piros foltok jelentek meg. Miután a hagyományos gyógyászati módszerekkel nem sikerült a makacs ekcémát eltávolítani bőrükről, a csalódott asszonyok újfajta kúrát alkalmaztak magukon. Elkeseredésükben kínai teakeveréket kezdtek el inni, és a tenyérnyi nagyságú foltok nyomtalanul eltűntek róluk. Ám az így nyert szépségért nagy árat kellet fizetniük: legyengültek és elkezdtek rohamosan fogyni. A kórházban megállapították, hogy veséik nagymérték? károsodást szenvedtek, már nem lehetett a megtámadott szerveket megmenteni, csak a művese segített.

"Ha a jövőt tisztán akarjuk látni, meg kell értenünk a korosztályt, amely majd megvalósítja azt" – mondja az amerikai Barna Research Group alapítója és vezetője, George Barna. A neves kutatóintézet az interneten tette közé a tizenévesek körében végzett országos felmérését, amely számos izgalmas és bátorító változásra hívja fel a figyelmet. A felmérés evangéliumi hívők körében készült; jelenleg az Egyesült Államokban a tizenévesek 4 százaléka, a felnőtteknek pedig 6 százaléka tartozik ehhez a csoporthoz. Ugyanakkor a legtöbb tinédzser csak felszínes kapcsolatokat ápol a kereszténységgel, sőt a keresztény hit iránt mutatott már amúgy is minimális elkötelezettségük további lazítására számítanak.

A Német Bibliatársaság Stuttgartban közzétett adataiból az tűnik ki, hogy továbbra is a Biblia marad a világ legtöbb nyelvre lefordított könyve. A társaság szerint az elmúlt évben újabb 21 nyelvre fordították le a Könyvek Könyvét. Ezzel világszerte 2233 nyelven lehet olvasni a Bibliát. Ez persze rendszerint csupán egyes kiválasztott bibliai könyveket jelent, a teljes Ó- és Újszövetség jelenleg 371 nyelven áll rendelkezésre – ez a szám öttel több, mint 1998-ban volt. Az öt új teljes bibliafordítás a Csádban élő azumeina, a Bissau-Guineai kirjol, a szudáni nuer, a ghánai nzema és az indonéziai pakpak dairi nép nyelvén szólaltatja meg most először a Szentírás teljes szövegét. Ne gondoljuk, hogy az egzotikusan csengő nevek néhány száz vagy ezer fős törzsi közösségeket jelölnek! A pakpak dairi nyelvet 1.2 millióan, a nuert 840 ezren, az azumeinát 150 ezren beszélik. Tavaly a legtöbb fordítás Afrikában készült, ezek száma összesen 627. A fekete kontinenst követi Ázsia 553, Ausztrália és a Csendes-óceán térsége 396, Latin-Amerika és a karibi térség 384, Európa 197, Észak-Amerika pedig 73 nyelvvel – számolt be a stuttgarti intézet az angliai Readingben működő, a világ valamennyi bibliatársulatát tömörítő United Bible Societies (UBS) adatai alapján.

A kereszténység kifejezés nem fordul elő a Bibliában. Jézus és tanítványai az Ószövetség könyveiben található kijelentésekkel, próféciákkal igazolták az új szövetség eseményeit az emberek előtt. Gondosan ügyeltek arra, hogy az evangéliumban ne egy ószövetségi kijelentésekkel ellentétben álló hit- és tanrendszert lássanak, hanem egy olyan zsidó személy életét, munkásságát, akinek földi sorsa, tettei, megfeszítése, feltámadása mint történelmi (üdvtörténeti) tények teljesen és pontosan megfelelnek annak a messiási várakozásnak, mely a zsidó próféták előrejelzésein alapult a Messiás első eljövetelére vonatkozóan.

"Jottányit sem engedek!" – szokták mondogatni azok, akik makacsul kitartanak véleményük mellett, legtöbbször anélkül, hogy értenék, valójában mit is mondanak. Ma már kevesen tudják, hogy az emlegetett "jotta" nem más, mint a görög ábécé legkisebb betűje, az ióta. A mondás tehát "magyarra fordítva" így hangoznék: "Egy i betűt sem engedek."

Az adófizetők 1999. évi felajánlásai alapján a Hit Gyülekezete a negyedik legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyarországi felekezet. Megtisztelő segítségüket idén is várjuk.

A MIÉP kezdeményezésére vasárnap misét mondtak a zsúfolásig telt Szent István-bazilikában Bárdossy László lelkiüdvéért, aki 1941–42-ben volt Magyarország miniszterelnöke. Nevéhez fűződik többek között a harmadik zsidótörvény elfogadása – amely először kezelte faji alapon a "zsidókérdést", amikor megtiltotta zsidók és nem-zsidók házasságát, a házasságon kívüli ilyen kapcsolatot pedig "fajgyalázásnak" minősítette –, valamint Bárdossy miniszterelnöksége alatt támadta meg Magyarország Jugoszláviát és a Szovjetuniót, és üzent hadat Angliának és az Egyesült Államoknak. Az ő vezetésével küldték a második magyar hadsereg 200 ezer katonáját a Don-kanyarba, ahol nagy részük elpusztult, valamint 50 ezer munkaszolgálatost keletre, akik közül 16 ezret mészároltak le.

Az adófizetők 1999. évi felajánlásai alapján a Hit Gyülekezete a negyedik legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyarországi felekezet. Megtisztelő segítségüket idén is várjuk.

A Tisztelt Ház tagjai e napokban is tanulmányozzák azt a szakmai koncepciót, amely a "Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló 1990/IV. törvény módosítását célozza. E tervezet egyik lényeges pontja az egyházak létrehozására vonatkozó szabályok megváltoztatásáról szól, amit azért tart indokoltnak, hogy "csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat … létrehozni". Ennek érdekében szükségesnek tartja a vallás fogalmának definiálását, amely a koncepció szövegében így hangzik: "olyan világnézet, amely természetfeletti tanokkal rendelkezik, a valóság egészére irányul, és a jó erkölcsöt nem sértő sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja". Nem tekinti viszont vallási tevékenységnek többek között "az elsődlegesen pszichikai, parapszichikai és gyógyító tevékenységet", valamint a mágiát, amelyet "a természetfeletti manipulálására irányuló tevékenység"-ként határoz meg. A tervezet ugyan hozzáfűzi, hogy az előbbi, "részben kifejezetten értékes tevékenységet természetesen vallási közösségek is folytathatják, azonban ezek elsődlegessége esetén nem indokolt az egyházi státusz biztosítása" számukra.

Az amerikai Szövetségi Média Bizottság az új évezredre nézve új rendeletet alkotott, melynek értelmében számos közszolgálati-oktatási televíziós csatorna veszítheti el műsorsugárzásának jogát, amennyiben a rendeletben előírtnál hosszabb ideig közvetít prédikációkat, illetve istentiszteleteket – adja hírül a Religion Today cím? amerikai folyóirat.

57 éves, és első látásra éppen olyan, mint egy középkorú gyertyakereskedő. Brazíliában, Vitória városában él, errefelé szinte nincs is olyan ember, aki ne ismerné őt valamennyire. Fényképe megjelent már a magazinok címlapján, életéről tévéműsorok készültek. Médiaszereplései gyakoriságát nem kis mértékben gyorsan szaporodó híveinek köszönheti. A város keresztényei szerint a rá irányuló médiafigyelem miatt sokkal veszélyesebb, mint egy "átlag-sátánista". Ő José Howarth Silva, aki állítása szerint hétévesen kapott elhívást az ördög szolgálatára. Az ördög pápája címre pályázó Silvát a Charisma cím? amerikai keresztény magazin mutatta be.

Az európai nemzetek közösségében még fiatalkorúnak számító Izrael életében egyedülálló módon függ össze vallás, történelem és politika. A knesszetben helyet foglaló izraeli honatyák nemegyszer komoly bibliai kérdéseket vitatnak meg, ami nem is csoda, hiszen a mai Izrael Állam előtörténete a Bibliában áll leírva. Ezért is tulajdonítanak nagy jelentőséget minden, a Bibliával kapcsolatos történeti-régészeti felfedezésnek, illetve ezért is kap politikai színezetet szinte minden ezzel kapcsolatos tudományos feltevés. Nemrégiben a Tel Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai vitatkoztak össze azon, hogy vajon történetileg igazolhatók-e a Biblia Izrael korai történetére vonatkozó állításai. Az ügyben az oktatási miniszter is hallatta hangját.

A Hetek július 17-i számában azt írtam: a hazai katolikus püspöki kar annyira előzékeny az időben egymást követő konzervatív kormányok iránt, hogy azok kedvéért olykor figyelmen kívül hagyja a pápai intenciókat is. Azóta történt egy olyan esemény, amely szembetűnő módon igazolta a feltételezésemet. A katolikus karizmatikus közösségek nagy országos összejövetelének II. János Pál pápa áldását küldte, a hazai püspöki kar viszont nem képviseltette magát, elzárkózott, jóllehet meghívták; tudtommal szóban sem vett róla tudomást. Feltűnő ellentét volt, a sajtó is felfigyelt rá. Ahhoz az egyházi vezetőknek joguk van, hogy ezt a közösséget – mint bármit a világon – bírálják, helytelenítésüket ott, a gyülekezet színe előtt is elmondhatták volna, természetesen az európai civilizáció stílusnormáinak tiszteletben tartásával. Ennek az lehet az oka, hogy a nyílt, szeretetvezette, kulturált konfrontációt nem vállalták. (Nyugaton ilyesmi elképzelhetetlen lenne.) De valószín?bb, hogy az ország jelenlegi vezetése iránt akartak lojalitást mutatni. A hivatalosság soha nem szívlelhette a hit többletét kereső hívő közösségeket. Van rá más példa is, mostanában gyakran írnak róla a világi újságok… A tekintélyelv? kormányok és diktatúrák a "nemszeretést" általában úgy jelezték, hogy a független hívő közösségekre a "szekta" megszégyenítő címkét ragasztották. (Mint a rómaiak az első keresztényekre…) Ellenszenvük gyakran az üldözésig fajult. Így "intézkedett" Horthy csendőrsége, így Rákosi hisztérikus diktatúrája (esetenként az ÁVH "bevetésével"). Rákosi, de főleg Kádár a marxizmus-leninizmus "oktatásába" is beágyazta a szerintük csábítható alattvalók "felvilágosítását". A Horthy-kurzus az ideológiai keretezést inkább a "bevett felekezetek" tevékenységére bízta. Volt egyházi asszisztencia a "szekták" szorongatásához a kommunista évtizedekben is, bár akadtak egyházi férfiak, akik ezt nem helyeselték. Előfordult állam és egyház közös fellépése olyan közösségek ellen, amelyek formálisan nem alakultak elkülönült szektává, meg akartak maradni a hagyományos egyház tagjainak; Bulányi atya szomorú életútja a példa rá. Folytatás a huszonegyedik században?(A szerző kandidátus, nyugalmazott egyetemi tanár)

December 24-én II. János Pál pápa ünnepélyes ceremónia keretében megnyitotta a katolikus Szentévet. A katolikus egyházfő a római Szent Péter Bazilika Szent Ajtajának kitárásával a 2000. évet az egyház nagy jubileumának nyilvánította. A 2001. január 6-áig tartó millenniumi ünnepségek kezdete Karol Wojtyla személyes életében is mérföldkövet jelent 21 éves pápasága során: célul tűzte ki magának, hogy mintegy egymilliárd tagot számláló egyházát – romló egészsége ellenére – átvezeti a harmadik évezredbe. A hatalmas érckapuk, melyek a szentévek kivételével mindig zárva vannak, az "Aperite mihi portas iustitiae" (Nyissátok meg nekem az igazság kapuit) szavakra tárultak fel. A katolikus ezredforduló nagy kérdése, hogy a megnyílt kapuk mögött milyen jövő bontakozik ki a katolikus egyház számára. A CNN hírtelevízió Millennium 2000: A pápa címmel január elsején sugárzott műsora újságírók és a katolikus egyház képviselői segítségével tette mérlegre a katolikus jövőt és a pápai örökséget.