Az izraeliek többsége a felmérések szerint pesszimista az annapolisi csúcstalálkozó eredményeivel kapcsolatban. Miért?– Igen, én is olvastam a Haarec közvélemény-kutatását, de ebben az is szerepel, hogy az emberek többsége békét szeretne. Ugyanakkor valóban sokan pesszimisták. Nem ellentmondás ez?– Izraelben a korábbi békepróbálkozások tapasztalatai miatt az emberek csalódottak. Az eufória rég elmúlt. Amikor a kilencvenes évek elején a Samir-kormány alatt először csillant fel a remény a békére, az emberek mindkét oldalon lelkesek voltak. Abban bíztak, hogy ha túljutunk a nehezén, minden jól alakul majd. Sajnos ez nem így történt.

Oroszország hisztériával, Európa pedig szokásos szkepszisével fogadja az amerikai rakétaelhárító rendszert. Eközben Irán rakétái már elérik Európa délkeleti részét, a Csehországba telepítendő radar helyszínén pedig egyre aktívabbak az orosz titkosszolgálatok.

Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.

A hetek óta tartó huzavonát követően az MSZP és az SZDSZ vezetői és a pártok frakciói is megegyeztek az egészségügyi reform alapkérdéseiben, így elhárulni látszik annak a veszélye, hogy a törvény végszavazásánál, december 17-én esetleg a szocialisták nemmel szavazzanak. Ez utóbbi ugyanis a szabad demokraták szerint a koalíció végét jelentette volna.

Egyre több szervezet csatlakozik a december 17-re meghirdetett, határozatlan ideig tartó sztrájkhoz. A szervezők szerint vissza lehet vonni az egészségügyet és a nyugdíjrendszert érintő reformjavaslatokat, a kormány nem enged.

Nemzetközi nyomásra elnöki kegyelemben részesült, és szabadon engedték Gillian Gibbons brit tanárnőt, akit azért tartóztattak le Szudánban, mert megengedte a diákjainak, hogy egy játékmackót Mohamed névre kereszteljenek. Iszlám vallási vezetők azonban káromlásnak minősítették az esetet, és a legkeményebb büntetést követelték a brit tanárnő számára.

Izraeli régészek egy csoportja Jeruzsálemnek abban az óvárosi részében, amelyet Dávid városának neveznek, a jelek szerint megtalálta a városfalnak egy olyan szakaszát, amelyet a Bibliában szereplő Nehémiás épített újjá. A felfedezés a város történelmének egy viharos időszakával kapcsolatos, amikor a babilóni fogságból visszatérő zsidók a környező ellenséges népek fenyegetései ellenére újjáépítették Jeruzsálemet.

Tizennyolc évesen az orvosok egy baleset után azt mondták neki, hogy örüljön, ha megtanul mankó nélkül újra járni. Huszonöt éves korára szinte mindent megnyert, amit futballista elérhet. Világbajnok, Bajnokok Ligája-győztes, olasz bajnok, és 2007-es teljesítményéért december elején megkapta az Aranylabdát is. Ricardo Izecson dos Santos Leite – vagy ahogy mindenki ismeri: Kaká – azonban még a trófeáknál is jobban örül annak, hogy az emberek nemcsak a futballpályán tekintik őt hősüknek, hanem élete és hite is milliók számára példaképpé vált.

Nem 22 milliárd dollár államadóssággal, hanem valutatartalékkal hagyhattuk volna magunk mögött a szocializmust, ha nem „ajándékozzuk” a Szovjetuniónak rendkívül értékes titánkészletünket. Legalábbis ezt állítja egy főorvos és egy gépészmérnök – évtizedes kutatómunkájukra hivatkozva. Az illetékes természetesen cáfol.

Stagnáló oktatási rendszer, megrekedt diákteljesítmény a nemzetközi ranglétra alsó középmezőnyében – így summázhatók a 2000 óta rendszeresen végzett nemzetközi PISA-felmérés legfrissebb magyar eredményei. A szakemberek a legnagyobb kerékkötőnek azt látják, hogy Magyarországon óriási színvonalkülönbség van az iskolák között.

Anyám vállalkozó, apám zsurnaliszta volt. Istenfélő, nagy műveltségű, tapasztalatokkal bíró nevelő gondozta fiatalságom, Jovanovics Mariska néni. Szerb családban született, Párizsban, Berlinben tanult, és gyönyörűen beszélte a magyart. Barátomék a Bimbó úton laktak, felettük lakott az Eismann család. Tinédzser koromban ott hallgattam olyan ragyogó emberek csevegését, mint Germánus Gyula, Máray Sándor, Zilahy Lajos, Heltai Jenő, elképesztő egyetem volt. Harmadéves orvostanhallgató voltam, mikor egy augusztusi napon ebédre hazajőve anyám azt mondta, valaki keresett, majd visszajön. Ebéd után vásárolni mentünk, és visszaérve a házunkkal szemben várt az az ember. Úgy mutatta, mintha nagyon megörült volna nekem, és elhívott beszélgetni a felrobbantott Margit hídhoz, ahol egyszer csak két hatalmas ember lépett mellém, az egyikük pisztolyát a fejemhez nyomta és közölte, le vagyok tartóztatva. A Vilmos királynő útra vittek, a Szmers rabja lettem mint fasiszta kém.

Balogh Zoltán, a hévízi-gyógyfürdő és kórház egykori igazgatója azt állítja, hogy a víz alatti titán miatt ment tönkre kis híján a tó, de ami ennél is súlyosabb, hogy a titánt kiszállították a Szovjetunióba, ám nem kaptunk érte világpiaci árat, holott, ha kaptunk volna, a rendszerváltás idejére nem lett volna 22 milliárd dollárnyi államadósságunk.– Az állítás több pontja is szakmai tévedésen alapul.

Felhívom a figyelmet, ha eddig más nem tette volna meg, hogy október 26-i számukban, A marslakók kora című cikkben egy furcsa hibát követtek el: Ránki György történész helyett Ránki György zenetudós fényképét közölték. Ez annál is meglepőbb, mert most ünneplik a zenész születésének 100 éves évfordulóját, s így feltűnhetett volna a szerzőnek vagy az olvasószerkesztőnek, hogy kettejük közötti több mint 20 éves korkülönbség van. De hát ismét bebizonyosodott ama bölcsesség igaza: így múlik el a  világ dicsősége. Sajnos jelen esetben még hozzá is segítettek.

Az ön értekezéséből az derül ki, mintha Badinyi Jós Ferenc vénségére megőrült volna. Ez lehet, hogy így van, talán a hosszú élet „következménye” ez, de a világon egyre másra feltűnő tudományos vélemények bebizonyítják, hogy a magyarság finn-ugor származási elméletével nagy bajok vannak; valóban minden jel arra mutat, hogy legrégibb őseink leginkább a termékeny félhold vidékén éltek majd 10 ezer évvel ezelőtt; hogy a magyarság honfoglalás előtti életét, majd kirajzását nem lehet semmiképpen barbár ázsiai hordának nevezni; hogy… és még sorolhatnám! Miért van az, hogy akár az ELTE, akár más egyetemek nyelvi- vagy összehasonlító nyelvi-, történelmi tanszékein tanuló diákok közül egynek sem jutott eszébe az utóbbi évtizedekben, hogy e tételek bizonyítására tegye az életét? Véleményem szerint a kiegyezés utáni történelemírás teljes félrevezetéséről van szó. Legutóbb feltettem a kérdést egy illusztris nyelvészprofesszornak, aki azt válaszolta, hogy „ha nem lennének a világ egyetemein finnugor tanszékek, a magyarokról még ennyit sem hallanának. Ez lenne egy magyarázat? Mert ha igen, szégyen, gyalázat. Akkor inkább Badinyi J. Ferenc, akinek a szándéka, hogy a magyarságot visszavezesse saját nemzeti „érzékenységéhez” elvitathatatlan.Üdvözlettel: Bálint Eta

Lengyel László egy formálódó új párt lehetséges zászlóvivőjeként egy vidéki polgármestert említ, név szerint Ben-csik Jánost, aki Tatabánya polgármestere. Az interjúban elhangzik, hogy Bencsik kilépett az SZDSZ-ből és „minden további nélkül sikeres lehet középen”. Az nem hangzott el – talán azért, mert Lengyel úr még nem tudja –, hogy a polgármester-képviselő az SZDSZ után most a FIDESZ padsorait koptatja. Tehát ha sikeres szeretne lenni középen, akkor újra sasszéznia kellene – a jelek szerint jó nagyot – ezúttal jobbról középre. Lengyel úrnak abban viszont teljesen igaza van, hogy a tatabányai polgármester befutásával nem lenne „szikrázó, érdekes egyéniségű, megváltó jellegű, karizmatikus alkatú, tévésztár” miniszterelnöke hazánknak. De a Lengyel úr által „akart” – „működő rendszert” működtető – „szakpolitikus” beérésére kiszemelt jelöltje esetén szerintem néhány évig várnunk kell. Gondolataim alátámasztására álljon itt néhány idézet Bencsik úr említett előadásából, amit egy Árpád atyánkra emlékező rendezvényen mondott el:„Abban a városban élünk, amely fölé kiterjeszti védőszárnyait a turulmadár. Az a turulmadár, amely éltető erővel segítette hosszú-hosszú évezredeken keresztül a mi eleinket (...) Hiszem azt, hogy nagyon sokan hiszik azt Tatabányán, hogy a város életereje tért vissza abban, hogy a megújító, a fentről erőt közvetítő szent madarunk ismételten fölszállott a Kőhegy tetejére…” Az interjúban olvasom továbbá, hogy „ha a tőke és a sajtó Bencsik mögé áll, sikerülhet neki”. Bencsik János a jelek szerint nem szereti eléggé a tőkét. Emígy szólt róla ugyanott, ugyanakkor: „És ma, ha valamivel meg kell küzdeni, akkor éppen azzal kell megküzdeni, hogy a pénzvilág arra törekszik, hogy elvegye tőlünk azokat a találkozási lehetőségeket, ahol egymással érzelmi kötelékbe tudunk összekapcsolódni”.

Húsz év hosszú idő, ennyi idő alatt sok államnak sikerült felzárkózni a fejlett országok sorába. Nálunk azonban felemás reformokról, elvesztegetett lehetőségekről, évekről beszélhetünk – fogalmazódott meg a rendszerváltás mérlegének elemzésekor. Reformközgazdászok 1987-ben fogalmazták meg először azokat az alapvető változásokat, amelyeknek meg kell történni ahhoz, hogy véget érjen a szocialista rendszer, és helyette magántulajdonon alapuló piacgazdaság születhessen. Az akkori résztvevők most, 20 évvel később értékelik a történteket.

Hollandiában nemrégiben letartóztattak egy tizenhét éves tinédzsert azzal a gyanúval, hogy 2800 font értékben bútort lopott. Négy másik fiatalt szintén kihallgattak az üggyel kapcsolatban, mivel feltételezhető, hogy a fiatalok az eltulajdonított bútorokat a saját „hotelszobájukba” vitték. Az ügy pikantériája, hogy a bűntényt nem a valós életben követték el, hanem virtuálisan, a „HABBO HOTEL” nevű, gyerekeknek szánt játékban, ami csak az interneten létezik. Az eset azért került a rendőrség látószögébe, mert a pénznem, amit a virtuális világban használnak – Habbo credits – beváltható készpénzre.

Óriási sikerek és hihetetlen mélységek jellemezték Storcz Botond kajakos pályafutását. A háromszoros olimpiai bajnok visszatért, és Pekingben újra az aranyérem reményében száll majd vízre.