Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve. A küzdelem valójában azért az 5-6 százaléknyi szavazóért zajlik, akik valószínűleg elmennek választani, de még nem döntöttek véglegesen.

„Felejtsék el azt, hogy Benjamin Netanjahu be akar avatkozni az amerikai elnökválasztásba, és azért hangoztatja az iráni fenyegetést. Nem Mitt Romney, hanem saját maga miatt beszél ennyit a biztonsági kérdésekről, mert választást akar nyerni, és a gazdaság rossz helyzete miatt megszorításokat kell bevezetni Izraelben is” – így kommentálta az előrehozott izraeli választások hírét a Yediot Ahronot című lap egyik elemzője.

Nagy felbolydulást keltett Ausztriában a közelgő választások előtt egy Kanadából hazatelepült milliárdos, Paul Stronach új pártja, akinek durva stílusú nyilatkozatait a média azonnal felkapta. A Team Stronach népszerűsége immár 10 százalék, szakértők szerint azonban ez még semmit nem jelent; az osztrákok nem vevők a szokatlan stílusra. Lapunk bécsi tudósítója, Karl Pfeifer szerint Stronach minél többet beszél, annál nevetségesebbé teszi magát.

Hegycsúcsot neveznének el rajongói Putyinról 60. születésnapja alkalmából. Az ellenzék eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy ideje nyugalomba vonulnia, hiszen átlépte az Oroszországban a férfiakra érvényes nyugdíjkorhatárt. A rendőrség több városban is tüntetőket vitt el a tiltakozó akciókról.

Egyidejűleg öt különböző helyszínen csaptak le rajtaütésszerűen a francia belföldi terrorelhárító egységek egy, a szalafista mozgalomhoz kötődő terrorista sejt tagjaira október 6-án. A rajtaütésben életét vesztette a terrorsejt vezetője, a francia születésű és származású Jérémie Louis-Sidney, aki a börtönben tért át a szalafista vallásra. Manuel Valls belügyminiszter szerint Franciaországban akár több százan is lehetnek a hasonló sejtekhez tartozók.

Úgy tűnik, lassan kezdik meghozni a várt eredményt az Iránnal szemben alkalmazott gazdasági szankciók. Az iráni atomprogram megállítására tett kísérletek elsősorban a gazdaság meggyengítésére irányultak, és az egyre szigorodó sorozatos megszorítások mára elérni látszanak céljukat. Iránban egyre többen tartanak egy esetleges perzsa tavasz kirobbanásától.

Nyugati várakozásokkal szemben most sem sikerült leváltani Hugo Chávezt, akit újabb hat évre választott meg a főként szegényebb rétegekből származó rajongótábora. Az Irán-barát politikus a demokráciát ünnepli, miközben külföldi újságírókat hallgattat el.

Folyamatos a feszültség a szíriai–török határon. A szíriai oldalról több gránátot is kilőttek Törökországba, ahonnan pedig Erdogan miniszterelnök ultimátumának megfelelően viszonozták a tüzet. A NATO kedden úgy nyilatkozott, hogy „szükség esetére terveket készít Ankara megvédésére”.

Nehéz kiszámítani, hogy mi lesz az Orbán-kormány következő lépése az IMF-fel és az unióval folytatott hiteltárgyalások ügyében, mert egyik nap mintha a kedvükben járna, másnap pedig fizetett hirdetésben veszi le a Valutaalapról a keresztvizet. A Matolcsy György által bejelentett megszorítócsomagot ugyanis pozitívan fogadta a piac, de a kormány IMF-ellenes hirdetésein megrökönyödtek.

Az elmúlt két hétben legalább háromféleképpen állt, hogy Bajnai Gordon felszólal-e a Milla október 23-ai, összellenzékinek szánt nagygyűlésén. Bár éppen lapzártánk idején döntött a Milla elnöksége a felszólalókról, a helyzetet csak bonyolítja, hogy a civil szervezet és a Demokratikus Koalíció vezetése időközben nyílt színen vegzálják egymást. Bajnait már a Fidesz utáni világ megszervezése foglalkoztatja.

Két oldalról is támadják a jövő héten parlamenti vitára kerülő földtörvény tervezetét: az MSZP a közepes és nagy gazdaságokat félti, az LMP pedig éppen azt fájlalja, hogy a törvény a látszat ellenére ezentúl sem szabna határt a több ezer hektáros nagybirtokoknak. A tervezet egyébként előnyben részesíti a családi gazdaságokat és hadat üzen a földet nem művelő spekulánsoknak – persze kiskapuk azért akadnak.

„A mi munkánk sem hibátlan. Azt sem tagadom, hogy belső viták és alapvetően a főváros közigazgatási struktúrájából adódó érdekellentétek is terhelték első két évi működésünket” – írta Tarlós István főpolgármester abban a szeptember végi kiadványban, melyet a városvezetés ciklusfelezőjére időzítettek. Az említett belső vitákból három is a közvélemény elé került: a fővárosi Fidesz-frakció állítólag megkereste a szocialistákat, hogy együtt lehetetlenítsék el Tarlóst, ugyancsak a Fidesz-frakció Orbánnál is bepanaszolta a főpolgármestert, és egy újabb Tarlós–Rogán pengeváltásra is sor került az elmúlt hetekben.

Sztrájkbizottság létrehozását kezdeményezte a Pedagógus Szakszervezet Matolcsy György múlt heti bejelentése miatt, mely szerint 2013 őszéről 2014 januárjára halasztódik a pedagógusok béremelése, a kötelező munkaóra viszont nő. A jelek szerint a béremelésnek még a 2014-es választások évében sem lesz sok esélye.

Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét. A 18 országból érkezett küldöttek kiálltak Jeruzsálem egysége és a ciszjordániai zsidó települések védelme mellett, nem támogatták viszont azt a javaslatot, hogy felszólítsák kormányaikat az Iránnal való diplomáciai kapcsolatok megszakítására. Kiállt a határozat mellett a Zsidó Világkongresszus és több keresztény–cionista civil szervezet is, köztük a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség, amelynek rendezvényén több mint 6000 vendég vett részt az izraeli fővárosban.

Van viszont kádári retorika, horthysta államépítés és egy mindezt jól tűrő masszív társadalmi réteg. Úgyhogy hosszú évtizedekre beleragadhatunk a pangásba, mondta a Heteknek Mellár Tamás, a magát most is jobboldali konzervatív gondolkodóként definiáló közgazdászprofesszor.

Egy új magyar logikai játék, az Okostojás (Smartegg) Washingtonban elnyerte az Inter­national Puzzle Party (IPP) legnagyobb díját. A jó hír egyeseknek a Rubik-kocka sikerét juttatja eszébe, lehet azonban, hogy ennél sokkal többről van szó. A feltaláló Zagyvai András, aki eddig visszavonult életet élt, egyik napról a másikra került az ismertség reflektorfényébe.

A klónozás és őssejtterápia alapját megteremtő felfedezéseik alapján  John B. Gurdon brit és Shinya Yamanaka japán kutatók megosztva vehetik át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjat odaítélő bizottságnak a stockholmi Karolinska Intézetben hétfőn meghozott döntése két olyan tudóst részesít a tudományos világ legnagyobb elismerésében, akiknek munkája nyomán a „tankönyveket át kellett írni, és új tudományterületek nyíltak. Felfedezésük forradalmasította az egyedfejlődésről és a sejtek specializálódásáról alkotott nézeteinket” – áll a bizottság döntésének indoklásában.

Testben felszívódó elektronikai áramköröket terveztek amerikai kutatók. A páciensek monitorozására használt chip, az orvosi eszközök új szegmensét nyithatja meg, a felszívódó műszer ugyanis feladata teljesítése után sebészeti beavatkozás nélkül kerül ki a szervezetből.

Teljesítményt díjazó hazai adórendszer, a magyar álom megvalósítása vagy éppen a túró rudi íze – többek között ilyen érvekkel igyekszik haza­csábítani a külföldön dolgozó fiatalokat a kereszténydemokrata ifjak által gründolt Gyere Haza Alapítvány. Bár érveik esetenként a tudományos fantasztikum világába tartoznak, a célkitűzés méltánylandó, ráadásul tényleg vannak előnyei a hazai munkavállalásnak – különösen külföldön felszívott tudással és ismerettel felvértezve.

A minden felhasználó minden egyes pillanatát 24 órás megfigyelés alatt tartó internetszolgáltatók és web­­oldalak használatakor a valós személyi adatok kötelező megadása. – A fenti képek nem egy B kategóriás hollywoodi sci-fi, és nem is egy harmadik világbeli diktatúra, hanem az Európai Unió új internetszabályozási direktívájának a központi, és legtöbb kritikát kiváltott alkotó­elemei.

Múlt heti számunkban bemutattuk azt a kevéssé ismert, ám az utóbbi években rendkívüli befolyást elérő nemzetközi szervezetet, amely a világ iszlám országait képviseli diplomáciai, gazdasági, kulturális és vallási téren. Az Iszlám Konferencia Szervezete (Organization of Islamic Conference – OIC) 2005-ben elfogadott cselekvési programja megalapozta a hat évvel később megindult „arab tavasz” eseménysorozatát. Nyugaton az iszlám világgal való együttműködést várják a szerve­zettől, miközben az OIC nem titkolt célja az iszlám világközösség, az umma képviselete, a saría jogrendszerének világméretű elfogadtatása és a kalifátus helyreállítása.

Egyre több, a városi életre ráunó értel­miségi család költözik falura Erdélyben, hogy kitanulja a régi mesterségeket, és gazdálkodással tartsa el családját. A váltás nem könnyű, mert a föld és az állat soha nem megy szabadságra, siker és kudarc is bele van progra­moz­va ebbe az élet­formába. Nem hagyhatja el magát az ember, minden hajnalban jókedvvel újrakezdeni bizony kihívás – mondja a Sipos házaspár,  Árpád és Irma, akik hatvanévesen, két év nyugdíj után hagyták ott a nagyváros kényelmét, a szép otthont, az arany éveket. A Nyárád menti faluban, Rigmányban elterülő családi örökséget előbb kényszerként élték meg, mára azonban ez az érzés egyfajta szabadságba fordult át, egyre jobban élvezik a falusi életet, annak minden apró örömével.

Egy nemrégiben napvilágot látott uniós kutatás szerint a feliratosan, eredeti hanggal megnézett filmek és soro­zatok segítik az idegen nyel­vek tanulását. A magyarok ráadásul külö­nösen rossz helyzetben van­nak, alig 35 százalékunk beszél „külföldiül”, és ezzel sereghajtók vagyunk a kontinensen.

Az alternatív gyógyászat több száz milliárdos üzlet, tömegek hisznek különböző válfajaiban, az orvostársadalom többsége azonban fejét csóválja, és placebohatást emleget. Mi lehet az igazság, és honnan tudhatjuk valamiről, hogy az éppen árt vagy használ?

Vannak hétköznapi sportesemények, vannak labdarúgó-mérkőzések, van-nak nagy rangadók és van az „El Clásico”! Maga az összecsapás is fan­tasz­tikus sportesemény, ám a derbit körülvevő atmoszféra szavakkal szinte leírhatatlan. Vasárnap este Barcelonában a helyszínen majd’ százezren, televíziókészüléken keresztül a világon pedig több száz millióan nézték élőben a 165. „KLASSZIKUST”! Helyszíni riport Barcelonából.