Szélsőségellenes stratégiai tervet nyújtott be David Cameron kormánya a Nagy-Britanniában egyre jobban terjedő ideológiai alapú radikalizálódás megakadályozására. A kormány ellen­kampánnyal kívánja a liberális értékrendszert terjeszteni, miközben megerősíti az állami intézményrendszert, növeli a média ellenőrzését, és cenzúrázza a világhálón megjelenő radikális tartalmakat.

Visszatért a politikába Traian Basescu volt román elnök, aki nemrég bejelentette, hogy belép a Népi Mozgalom Pártba (PMP), amelynek most az elnökévé választották. A volt elnök jelezte: azért tér vissza a politikába, hogy megvédje, amit 2004 és 2014 között, két elnöki mandátuma alatt felépített.

Újabb befogadóállomások építéséről és a menekültek szomszédos államokba való tömeges átküldésének tilalmáról is határoztak a legutóbbi, feszült szópárbajokkal terhelt uniós csúcstalálkozón. Eközben fény derült arra, hogy az Iszlám Állam merénylőket küld a menekülttáborokba, hogy a keresztényeket megöljék; németországi migránsok egy csoportja pedig a rossz körülmények miatt inkább a háborús zónába való visszatérés mellett dönt.

Családtámogatás, különadók, külhoni állampolgárság: három olyan konkrét terület, ahol az új lengyel kormány már az első 100 napban a magyar modellt akarja bevezetni. Jan Dziedziczak, a lengyel választáson fölényes győzelmet aratott Jog és Igazságosság parlamenti képviselője 2007 óta, korábban kormány­szóvivőként dolgozott Jarosław Kaczynski mellett. Most a leendő új kormányfő, Beata Szydło stábjában többek között a lengyel-magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik. Dziedziczak lapunknak elmondta, olyan erős közép-európai blokkot akarnak létrehozni a V4 csoportból, amely egyenrangú partnere lehet a nagy nyugati politikai tömböknek is.

Ahogy azt a májusi elnökválasztás előre jelezte Lengyelországban, az eddigi ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) nagy fölénnyel nyerte a parlamenti választásokat. Lengyel politológusok véleménye szerint a választást követő másnap a lengyelek új országban ébredtek: huszonöt év óta először alakíthat egyedül kormányt a győztes politikai párt, a posztkommunista baloldal pártjaiból alakult tömörülés viszont nem érte el a bejutáshoz szükséges küszöböt.

A TV2 körül fokozódó jogvita kezd hasonlítani egy olyan szappanoperára, mellyel éppen az ilyen kereskedelmi televíziók árasztották el a nézőket: múlt heti lapzártánk óta szinte minden napra jutott egy fordulat. Úgy tudjuk, a televízió dolgozói szerint végül Andy Vajnáé lesz a cég, a Simicska Lajoshoz kötődő „másik oldal” viszont a saját győzelmében hisz.

A magyar politikai világot felkavarta a hétvégi lengyel választás, ahol az eddig hatalmon levő, kedvező gazdasági eredményeket produkáló mérsékelt jobboldali párt jelentősen kikapott egy radikálisabb, de ugyancsak jobboldali párttól, míg a hagyományos, korábban kormányon is levő baloldal nem jutott be a parlamentbe. A pesti közéletet persze az egészből leginkább az foglalkoztatja, hogy a Fideszt hasonló módon veri-e meg a Jobbik 2018-ban, illetve hogy a magyar baloldal az elkövetkező években hasonló utat jár-e be, mint a lengyel kollégáik, azaz eltűnhet-e a süllyesztőben az MSZP és a többi kisebb baloldali párt.

A nyugdíjunkról gondolkodni nehéz feladat. Gondoskodni róla még nehezebb. Vajon miért? A legújabb pszichológiai kutatási eredmények szerint az egyik legfőbb gondot az okozza e tekintetben, hogy a jövőbeni önmagunkat – a jelenben gondolkodva – ösztönösen idegen­nek tekintjük. Nem magunkat látjuk a jövőben, ha egyáltalán próbálunk a jövőbe kémlelni, hanem egy vadidegen embert, akihez semmi közünk. Ezért nem is érzünk ellenállhatatlan késztetést arra, hogy gondoskodjunk róla – miért is fordítanánk szűkös erőforrásainkat egy ismeretlenre?

Mind a huszonkét állami erdészetre kiterjeszti vizsgálatát a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) Lázár János utasítása nyomán, miután az eddig ellenőrzött hat erdészet mindegyikénél súlyos hiányosságokat tártak fel. A kancelláriaminiszter nemrégiben arra utalt, hogy „fideszes menedzsment lopja szét” az állami vagyont. A meglepően nyílt szóhasználat alapját vélhetően a Kehi-jelentés szolgáltatja – bár éppen tavaly ősszel került át az erdészetek irányítása a Magyar Fejlesztési Banktól a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy ne fiskális szempontok, hanem pusztán szakmaiak érvényesüljenek a közjó érdekében.

Világszerte óriási vihart kavart Benjamin Netanjahu kijelentése, melyben azt állította: Adolf Hitler eredetileg nem kiirtani akarta a zsidókat, hanem elűzni. Az izraeli kormányfő nemzetközi össztűz alá került, amikor rámutatott Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi főmuftinak a zsidóság kiirtásában való felelősségére, pedig a történelmi dokumentumok alapján felelőssége megkérdője­lezhetetlen a holokausztban. Nem rajta múlt, hogy tervét – a Közel-Kelet teljes zsidómentesítését – a né­met hadsereg egyiptomi vereségei miatt nem sikerült megvalósítania. Al-Husszeinit a nürnbergi perekben bíróság elé akarták állítani, ám a nagyhatalmi titkos-szolgálatok paktumának köszönhetően büntetlen maradt, így tovább szíthatta a zsidóellenes gyűlöletet az arabok között. A PFSZ létrejötte, a véres intifádák és a nácizmus népszerűsége az iszlám világban nem képzelhető el a volt főmufti öröksége nélkül.

Ismét fellángolt az Egyesült Államokban a fegyvertartásról szóló vita az egyre sűrűbbé váló lövöldözések következtében. Obama elnök az újabb és újabb vérengzések kapcsán kénytelen megszólalni fegyvertartás korlátozására szólítva fel a közvéleményt, ám vele szemben egy rendkívül erős fegyverpárti lobbi áll. Bár az agresszió által sújtott térségekben a közbiztonság javulását várják a társadalom felfegyverzésétől, ez mégis évi több ezer lövöldözéshez vezet.

Egyedülálló írásos hagyatékot talált három fiatal történész. Egy zsidó kismama naplója került a kutatók kezébe, amely 1944-45 között született Budapesten. Dévényi Sándorné Anna feljegyzései egy várandós anya nézőpontjából láttatják hazánkat a német megszállás idején. Huhák Heléna, Szécsényi András és Szívós Erika történészek kitartó, aprólékos munkával tárták fel és gondozták a több mint hetven éve keletkezett, nem mindennapi szöveget. Sajtó alá rendezték, ellátták kommentárokkal, az olvasót segítő jegyzetekkel, és elkészítették a kritikai kiadást is. Munkájuk eredménye a napokban kerül a könyvesboltok polcaira Kismama sárga csillaggal címmel.

Embriókon hajtana végre génszerkesztési eljárásokat a londoni The Francis Crick Institute egyik őssejtkutatója, ezzel kapcsolatos kérelmét nemrégiben nyújtotta be az illetékes brit hatósághoz. Bár az eljárás nem lépne túl az alapkutatás keretein – vagyis a génmódosított babák nem születnének meg –, a hír újra ráirányította a figyelmet a „megtervezett szupercsecsemők” lehetőségével kapcsolatos vitákra.  Annál is inkább, mert egy másik tudományos hír szerint izraeli és brit kutatók hamarosan képesek lehetnek emberi bőrsejtekből műspermiumot vagy műpetesejtet kifejleszteni.

Csaknem két éve köszönt le az amerikai jegybank (Fed) elnöki posztjáról a Time magazin által 2009-ben az Év emberének választott Ben Bernanke, akinek szakmai befolyása és népszerűsége azóta is töretlen. A Financial Times (FT) most új könyve, a The Courage to Act: A Memoir of a Crisis and its Aftermath bemutatója alkalmából készített vele interjút.

„Mi is meglepődtünk azon, hogy mennyi ember vágyik ma arra, hogy megtalálja azt a társat, akivel élethosszig tartó házasságot köthet, családot alapíthat. Sajnos nagyon sok erő dolgozik ez ellen, mi viszont segíteni szeretnénk abban, hogy ezt minél többen megvalósíthassák, s a jelek szerint erre a segítségre nagy igény van” – mondta el lapunknak Krúdy Zsófia, a katolikus házasságközvetítő portál, a párKatt.hu vezetője. Bár minden online társkeresőnek megvannak a maga hátrányai, hároméves munkájuk tapasztalatai megértek egy beszélgetést.

Európában, Amerikában, sőt Kínában is meredeken emelkednek az ingatlanárak. Vajon a szemünk előtt ismétlődik meg 2006? Hol vannak most az igazi  veszélyzónák? Sajtószemlénk tanulsága, hogy van okunk az aggodalomra.

Interjúalanyomat, Amelie Tadnarit egy bajor kisvárosi rendezvényen láttam meg először, elegánsan ült az egyik széken. A smink mögött húzódó vonások hajdani szépségre emlékeztettek. Az emberek összesúgtak: „regényes élete volt”. Felkeltette az érdeklődésemet, és felkerestem. Az interjúban szereplő neveket kérésére megváltoztattuk.

New Yorkban évente van egy nap, amikor minden, de tényleg minden a maratonistákról szól: az egyik legnépszerűbb és egyben legnehezebb városi futóversenyt évi rendszerességgel szervezik, hagyományosan minden év novemberének első vasárnapján. A New York-i megmérettetés a nagy számok versenye is: 1970-ben, az első maratonon még csupán 127-en álltak rajthoz – mind férfiak –, közülük 55-en értek célba, a nevezési díj pedig mindössze egy dollár volt. A versenyt mintegy ezerfős nézősereg követte, az első győztes pedig az amerikai Gary Muhrcke volt, méghozzá 2:31:38-as idővel. Miután 1976-ban újragondolták mind a szervezési, mind a marketing- és szponzorációs tevékenységet, a verseny népszerűsége folyamatosan növekedett. Egyre gyakrabban jelentek meg a világ élvonalába tartozó futók, és a nézők is fokozottabban kezdtek érdeklődni a versenyek iránt. Mára a televíziós közvetítéseknek köszönhetően világszerte milliók követik figyelemmel a világ legnagyobb maratonját.

A XX. század merőben átszabta az emberi életforma évezredek alatt kialakult alapjait. Az ipari forradalom gyümölcseként Európa népessége gyors ütemben növekedésnek indult, rohamosan csökkenni kezdett a mezőgazdaságból élők aránya, gombamód jöttek ugyanakkor létre a nagyvárosok, melyek már egy új életformát kínáltak a városi tömegek számára. Mára a Föld lakosságának fele városban él, és ez az arány 2030-ra várhatóan eléri a 65 százalékot.

Az Északi-középhegység nyugati bástyája, a Dunakanyartól északra fekvő vulkanikus eredetű Börzsöny hazánk kedvelt kirándulóhelye. A Magas-Börzsöny a hegység központi részét képezi. Észak-déli fekvésű gerincein található legmagasabb csúcsai a Csóványos (938 m), Magosfa (916 m), Nagy-Hideg-hegy (864 m) és a Nagy-Inóc (826 m). A túraútvonalak Királyrétről indulnak, ahol egyébként szintén eltölthetünk egy tartalmas napot.