Az Obama-adminisztráció alatt eddig közel ezer (!) lövöldözésre került sor, ebből tizenötöt követett elnöki sajtóbejelentés. Obama ezt legutóbb úgy kommentálta: „Az eseményekről szóló tudósítás már rutinszerű, az én itteni reakcióm is rutinszerűvé válik, és rutinszerű az ezt követő párbeszéd is. Ezer milliárd dollárt költünk, és komplett ügynökségeket szentelünk a belföldi terrorizmus elleni küzdelemre, a Kongresszus viszont azt is megakadályozza, hogy adatokat gyűjtsünk annak érdekében, hogy kevesebben essenek áldozatául a fegyveres erőszaknak.”
Az érvrendszer, mely alapján sok konzervatív támogatja a fegyvertartáshoz fűződő jogokat és ellenzi az elnök által szorgalmazott korlátozásokat, többrétű. Alapját elsődlegesen az a klasszikus konzervatív látásmód jellemzi, amely a lehető legkisebb beleszólást és kontrollt adna az államnak polgárai felett – ám ez csak az érem egyik oldala. A fegyvertartáshoz való jog ugyanis alapvetően az ön- és közvédelem megfelelő ellátását hivatott biztosítani, a jogi szabályozás is főleg ez utóbbival foglalkozik. A legutóbbi, oregoni lövöldözésre adott egyik válasz is az volt, hogy gyorsabban véget lehetne vetni a hasonló ámokfutásoknak, ha az egyetemek sem lennének fegyvermentes övezetek. Ez ugyanis azt eredményezi, hogy ezekben a zónákban egyedül annál lesz lőfegyver, aki eleve gyilkos szándékkal lép be oda. Ez a szemléletmód tükrözi – bár nem fedi teljesen – az amerikai jogszabályok szellemét, azok ugyanis főleg a közösségi védelem szempontjából közelítik meg a kérdést.
A fegyvertartás jogi alapjait az amerikai alkotmány második kiegészítésében fektették le, amely ezt nem egy új szabadságjogként kezeli, hanem egy meglévő rögzítéseként, hasonlóan a brit Bill of Rights-hoz, azaz jognyilatkozathoz. A szöveg szerint „egy jól szabályozott nemzetőrség elengedhetetlen a szabad állam biztonságához, ezért az emberek fegyvertartási és -viselési joga nem sérülhet”. Ezek a sokszor újraértelmezett sorok tehát elsődlegesen nem a fegyveres önvédelemről szólnak, hanem ennek az alapjognak a tagállami szabadság, szuverenitás fenntartásában játszott szerepéről.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 10. 30. (XIX/44)
