Egy héttel a májusi európai parlamenti választás előtt 24 óra alatt dőlt romba az osztrák „mintakormány”. A titkosszolgálati módszerek és a tűpontos időzítés lerántotta a leplet arról, hogyan is működik az „uniós” nagypolitika, ha tényleg nagy a tét. Márpedig tényleg nagy.

Az európai parlamenti választások tétjéről, a szereplők közötti világnézeti különbségekről és a zsidó-keresztény kultúra védelméről beszélgettünk Hack Péter jogász, egyetemi tanárral.

Új írással jelentkezett Ilkei Csaba, a magyar állambiztonsági múlt egyik meghatározó tudományos kutatója. A márciusban publikált, „Bűnbánat nélkül nincs megtisztulás” című tanulmány egy katolikus pap, B. György életén keresztül mutatja meg, milyen mértékben gyűrte maga alá a kommunista titkosszolgálat a magyar katolikus egyházat.

1988-ban a kommunista egyházpolitika még a társadalomra veszélyes csoportként tekintett a Hit Gyülekezetére, amelyet 1989 májusában ismertek el bejegyzett egyházként. Cikkünkben három „őshites” is elmondja, hogyan élték meg a változást.

Tíz nap alatt több mint 21 millióan nézték meg a lengyel papi pedofíliáról szóló Ne mondd el senkinek című dokumentum­filmet. a film az európai és a lengyel választásokra is komoly hatással lehet, de a római egyházat is megrendítheti a kontinens egyik legkatolikusabb országában. Felkavaró részletek.

„Mindig hittem a csodákban” – ezzel a mondattal kezdte a választási győzelmet bejelentő beszédét Ausztrália frissen megválasztott miniszterelnöke. Scott Morrison az elmúlt hónapokban „ideiglenes” kormányfőként, illetve a kampányban sem rejette véka alá, hogy újjászületett keresztény.

„Az irdatlan tömegű hegyek világában rájössz, hogy semmi vagy” – mondja Sterczer Hilda, Erőss Zsolt hegymászó szintén hegymászó felesége.

A Donald Trumppal szemben betegesen elfogult amerikai politikai és médiaelit érthető módon nem lelkesedett az elnök és Orbán Viktor washingtoni találkozójáért. Hosszú időn át ez a politikai és médiaelit határozta meg, hogy Európában mely politikai erők lehetnek bejáratosak a washingtoni szalonokba – miközben ezek az erők gyakran kifejezetten ellenségesek voltak az amerikaiak által megválasztott kormányzattal vagy éppen magával az Egyesült Államokkal szemben. Nem meglepő, hogy az amerikai nemzeti (és nagyon is pőrén értelmezett gazdasági) érdekeket a Nyugat vélt közös érdekei elé helyező Trump elnök és az európai politikusok szuverenista szárnyát képviselő Orbán miniszterelnök sokkal jobban megértették egymást, mint ahogy utóbbi a 2009 és 2017 között hivatalban lévő Obama-adminisztrációval kijött.