Orbán Viktor a beszélgetés elején elmondta, hogy február elején, három héttel a háború előtt Moszkvában volt, öt órán át tárgyalt Putyinnal egyfajta békemisszió gyanánt, és látta, hogy Putyin elszánt. Az orosz elnök ugyan nem mondta el, hogy megtámadja Ukrajnát, de a magyar miniszterelnök mégis megérezte, hogy baj van, el is ment szólni a NATO brüsszeli központjába, ahol a főtitkárral közölte ezt.

Orbán szerint az történt, amire számított, és azon kezdett el gondolkodni, hogy hány magyar fog ebben meghalni. A miniszterelnök elmondta azt is – ez a 444.hu és az MTI szemléjében is megjelent –, hogy a háborúban eddig közel 200 magyar halt meg: sokan közülük kettős állampolgárok voltak, és besorozott katonaként haltak meg a fronton.

Orbán újabb kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte az egész háborúval kapcsolatos diskurzus túlságosan Putyinra koncentrál, hogy mire gondol az orosz elnök, mit fog holnap tenni, és így tovább.

„Engem egyáltalán nem érdekel Vlagyimir Putyin”

– mondta ezután Orbán, majd azzal folytatta, hogy őt Magyarország és Európa érdekli, és épp ezért szerinte arra lenne szükség, hogy magukról gondolkozzanak, mi a magyar vagy a német érdek, ne pedig abból induljanak ki, hogy mi járhat Putyin fejében.

Orbán elmondta azt is, hogy ő már az első nap agressziónak nevezte a történteket, és Magyarország elfogadta az európai interpretációt, azt gondoljuk a háborúról, amit az EU mond, nincs külön magyar álláspont. Mint mondta, a nemzetközi jog felől is nyilvánvaló, hogy az oroszok agressziót követtek el. 

Viszont szerinte a kérdés az, hogy amikor ezen a helyzeten gondolkodunk, kinek az oldalán állunk. És az ő válasza az, hogy a magyarokén.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, őt azzal vádolják, hogy Putyin trójai falova, de erre mindig az a válasza, hogy csak a magyar érdekeket képviseli. Szerinte az orosz-ukrán háború nyomán „az egész, Nyugat által vállalt konfliktusnak az a következménye, hogy nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk”: korábban ha az USA azt mondta valamire, hogy ez a helyes, akkor a világ nagy része felzárkózott mögé, de ő még nem látott olyat, hogy Kína, India, az arab országok, Irán és Afrika is elhessegesse az amerikaiakat.

Ahogy az az MTI szemléjében is szerepelt, Orbán szerint a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem Amerika és Oroszország között. Ugyanakkor, ha a tárgyalásokról van szó, az ukránok pozícióját is meg kell értenünk.

„És szerintem az ukránok pozícióját legjobban a magyarok értik. Szoktak beszélni Bucsáról, 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták. Ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás, mi tudjuk, a mi Zelenszkijünket felakasztották az 56-os forradalom után”

– mondta Orbán, majd azzal folytatta, hogy épp ezért nekünk nem kell elmagyarázni, mennyire brutális tud lenni egy orosz háború. És épp ezért mindent meg is kell tenni Ukrajna érdekében, és a legtöbb, amit most tehetünk, az a tűzszünet.

(Hetek / 444)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!