Biden, aki szerda este érkezett Nagy-Britanniába, csütörtökön kétoldalú megbeszélést tart Boris Johnson brit miniszterelnökkel, péntektől pedig a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) háromnapos csúcstalálkozóján vesz részt, amelyet a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában tartanak.

A Hetek csoportjába tartozik az Egyesült Államok és a szervezet soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország.

Érkezése után, a támaszpont amerikai személyzetének tagjai előtt tartott beszédében Joe Biden - aki a jövő héten találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - kijelentette: az Egyesült Államok és Oroszország "hihetetlen súlyú" közös felelőssége a hadászati stabilitás biztosítása és a fegyverzetkorlátozási megállapodások fenntartása.

Az amerikai elnök kiemelte: Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal, de tudatni fogja Vlagyimir Putyin elnökkel, amit tudatni akar.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

ha az orosz kormány "káros cselekedetekre ragadtatná magát", arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna.

Biden kijelentette: tudatni fogja az orosz államfővel, hogy "következményekkel jár", ha valaki megsérti a demokratikus országok szuverenitását.

"Nem hagyok majd kétséget aziránt, hogy az Egyesült Államok az általa vallott értékek és alapvető érdekei védelmére kel" szükség esetén

- fogalmazott az amerikai elnök.

Tune in as the First Lady and I deliver remarks to US Air Force personnel and their families stationed at Royal Air Force Mildenhall. https://t.co/Dd9d4jfe00

— President Biden (@POTUS) June 9, 2021

Hozzátette: jövő heti brüsszeli tárgyalásain azt is egyértelművé teszi, hogy sziklaszilárd az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO és az észak-atlanti szerződés ötödik cikke mellett, mely szerint ha bármelyik tagországot támadás éri, azt a szövetség úgy tekinti, hogy az összes tagállamot támadás érte.

Az angliai G7-csúcs fő napirendi pontjai közé tartozik ugyanakkor a koronavírus-járvány elleni globális küzdelem is.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök már előre bejelentette: a csúcstalálkozón konkrét kötelezettségvállalásokat kér a G7 csoport többi tagországának vezetőitől annak elősegítésére, hogy 2022 végéig a világ teljes lakosságát be lehessen oltani a koronavírus elleni vakcinákkal.

Új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Johnson és Biden

A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök - közölte csütörtökön Johnson hivatala.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök,

a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.

Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.

A két ország akkoriban együttműködött a második világháború utáni globális újjáépítésben, és most ugyanígy egyesíti erejét a világ előtt tornyosuló hatalmas kihívásokkal szemben, beleértve a globális védelmi és biztonsági együttműködést, egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést - áll a Downing Street ismertetésében.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván megállapodni.

Ezek közé tartozik, hogy a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.

Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába - hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.

Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból.

"Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után"

- fogalmaz a brit kormányfő.

(MTI/Hetek)