1999. 10. 02. (III/39)
Alattvalói mentalitás politikai kultúránkban

Alattvalói mentalitás politikai kultúránkban

1999. 10. 02.
– Az elmúlt hónapok és e napok politikai élete leginkább a botrányok sorozatával jellemezhető. Úgy tűnik, mintha a közéletből eltűntek volna a gondolatok, s csak az foglalkoztatná a szereplőket, hogy milyen, a másik felet negatívan érintő, botrányos információt tud nyilvánosságra hozni. – A 98-as parlamenti választásokat követően, különösen az idei évben nagyon megerősödtek azok a tendenciák, amelyeket említett. A felek közötti állóháború mellett talán kevésbé fogalmazódik meg, hogy milyen elvek mentén haladunk, milyen konkrét politikát is követünk. A szakmai viták ma kevésbé a nyilvánosság előtt jelennek meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem lenne a dolgok mögött koncepció, a háttérben ugyanis ez megvan. – Tehát a felforrósodott belpolitikai "hangulat" mögött nagyon komoly koncepcionális-ideológiai különbség van? Netán az, hogy másképp képzeli el a Fidesz a társadalmi berendezkedést? – Azért ezt sem állítanám. Szerintem a sokszor személyekre lebontott viták mögött nincsen elvi koncepcionális különbség. Inkább egy nagyon kemény hatalmi küzdelemről lehet beszélni, melyben pozíciók megszerzése, illetve megtartása a cél. Ezzel szerintem az a probléma, hogy a választópolgárok többsége nem örül ennek a botránypolitikának, s inkább elfordul ennek következtében a kormánypárttól. Véleményem szerint az emberek szívesebben veszik azt, ha vannak szakmai és egyéb kérdések, amiben látják, egyiknek-másiknak mi a véleménye. Hozzátenném: bizonyos személyi ügyeknél vannak koncepcionális különbségek is. Mintha a szakszervezeti vezetők és az MSZP közötti konfliktus nemcsak erkölcsi kérdésekről szólna, hanem bizonyos koncepcionális váltások is megfigyelhetők lennének az MSZP-ben ezzel kapcsolatban. – Érdekes, hogy ezt az egész vitát nem a szocialistapárt kezdeményezte, hanem mind a két ügyet, jelesül a Paszternák-ügyet és a Bársony-ügyet is a Napi Magyarország robbantotta ki, amelyet nem lehet azzal vádolni, hogy a szocialisták lapja lenne. Ezt a folyamatot a Napi Magyarországon keresztül inkább a kormánykoalíció indukálta. – Kettős dologról van szó. Az nyilvánvaló, hogy a kormánykoalíció is jelen van a konfliktus mögött. Azonban az MSZP-ben lévő belső nézetkülönbségek is szerepet játszanak abban, hogy ezek az ügyek ennyire központi témákká váltak. Vannak olyan vélemények, miszerint az MSZP-ben vannak olyan irányzatok, amelyek azt szeretnék, hogy a szakszervezetek – hasonlóan az angol és egy-két másik nyugati szociáldemokrata párthoz – ne kötődjenek olyan szorosan a párthoz. – Kapóra jött a szocialista vezetésnek ez az ügy? – Azt hiszem, igen.– Mondják, hogy a Fidesz MPP-nek az a célja, hogy a magyar társadalom szerkezetében mesterségesen változást hozzon létre, hogy kialakítsanak egy olyan bázist, amely 10-20 évre utánpótlást jelent számukra.– A jelenlegi kormánynak, illetve elsősorban a Fidesznek egyértelm? törekvése, hogy egy olyan szociológiai hátteret, bázist teremtsen a maga koncepciója számára, amely perspektivikusan is biztosíthatja a kormányzati pozíciót. Az sem véletlen, hogy ilyen szempontból elsősorban a fiatalok és a magasabban képzettek generációját keresi meg. Ezt is teljesen egyértelműnek lehet tekinteni. Hogy ezt meg lehet-e valósítani? Igen, de ehhez több tényező is kell. Egyrészt olyan kormányzati teljesítményt kell felmutatnia, amivel ezt hosszabb távon is meg tudja alapozni, legelőször egy következő parlamenti választási győzelemmel. Ha ugyanis az ellenzék nyer, akkor nagyon sokan elpártolnak tőlük és nem válnak stabil támogatóivá a Fidesznek. Ugyanakkor ez attól is függ, hogy az ellenzék milyen teljesítményre lesz képes, mert én úgy tapasztalom, hogy a kormánykoalíció népszerűségi mutatóinak gyengülése nem elsősorban az ellenzék ténylegesen mérhető teljesítményének az eredménye, hanem inkább a kormánykoalíció hibáira vezethető vissza. Visszatérve az eredeti kérdésére, én elképzelhetőnek tartom azt, hogy a Fidesz egy jó kormányzati politikával egy stabilabb szavazó- és háttérbázist tud kialakítani. – Közép-Európában sikerült-e új pártoknak ilyen szerkezetváltást létrehozniuk?– Kelet-Közép-Európában egyelőre a kialakulatlanság a jellemző: a politikai pártosodás ugyan megindult, de nem fejeződött még be. Az egyik választáson az egyik erő, a másik választáson a másik erő arat győzelmet, de folytonos hatalomgyakorlásra nincs példa. – A magyar politikában volt már erre példa?– Nézze, a Horthy-időszakban tulajdonképpen létrehozták az egységes pártot. Kisebb pártok legálisan, de korlátozva működtek ugyan, ez mégis stabil rendszert jelent, amely azonban nem hasonlítható ezzel a mostani helyzettel. A Horthy-időszak nehezen megfogható, abszolutisztikus és alkotmányos-parlamentáris elemek keveréke volt. Ma Magyarországon nem ez van. Ha 1867 után nézzük a magyar politikatörténetet, akkor azt lehet mondani, hogy a magyar politikai kultúrában inkább a tekintélyelvűség elemei érvényesülnek. A szociológiában azt szoktuk mondani, hogy a politikai rendszer működtetésében nem a résztvevő hozzáállás az igazán jellemző, hanem az alattvalói mentalitás. Az elmúlt 5-6 év ezt nem tudta megváltoztatni. A fiatalokban talán kevésbé található ez meg, de a génjeikben lehet, hogy nekik is ott van. Az elmúlt mintegy 120-130 év igazából ezt a fajta politikai kultúrát mutatta. Hozzáteszem: a mai magyar politikai kultúra nagyon változatos. Ebben benne van már az amerikai felszabadultságot, önérvényesítést mutató politika. Ugyanakkor jelen vannak az alattvalói, elfogadó, tudomásul vevő magatartásminták is. Hogy melyik tendencia fog ezek közül az elkövetkezendőkben megerősödni, azt még nagyon nehéz eldönteni. – Melyik párt melyik mentalitást képviseli?– Ezt nem lehet így pártokhoz kötni. Ez egy nagyobb politikai-kulturális szint. Például az MSZP összetett politikai jelenség, amelyben a liberálisoktól kezdődően szociáldemokratákig, az "önigazgatókig" mindenki jelen van. A Fideszben sem csak konzervatív-keresztény elveket vallók vannak, hanem jelentős számban vannak szociálisan érzékenyebb gondolkodásúak is. Az SZDSZ valóban képviselt egy nagyon markáns, nyugat-európai értelemben vett liberális vonulatot, de a meggyengülése mintha azt mutatná: ennek Magyarországon kevésbé vannak hagyományai. Emellett jelen van a magyar társadalomban, egy nagy Magyarországban gondolkodó, a magyarság felsőbbrendűségét, a magyar tulajdon elsőbbségét képviselő erő, így ennek a vonulatnak szerintem hosszabbtávú társadalmi támogatottsága van. Bár a közvélemény-kutatások a kétpólusú politikai pártrendszer kialakulása felé mutatnak, figyelembe kell azt is venni, hogy a Fidesz mellett még több kicsi párt is van. Ezek nem szívesen adnák fel önállóságukat, tehát ez még egyelőre nem teljesen befejezett politikai folyamat.
1999. 09. 18. (III/37)
Zavaros elbocsátás

Zavaros elbocsátás

1999. 09. 18.
Az alkalmazott autóba zárásával végződött Szegeden egy elbocsátási vita. Egy gépkocsivezetőként az Épületkezelő és Fenntartó Kft.-nél dolgozó férfi állítása szerint azért került ebbe a helyzetbe, mert nem akarta elfogadni, hogy kirúgják állásából. A június 30-án önkormányzati tulajdonba került társaság új vezetése a vizsgálatok során ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a cég tevékenységének ellátásához nem szükséges a teljes "öröklött" létszám. Ezzel ráadásul elkerülhető a nagy bérkiáramlás is. Az új, fideszes ügyvezető, Kerekes Péter az érintett dolgozókkal egyeztette is az elbocsátás lehetőségét. Pataki István sofőrrel is tárgyalásokat kezdett, aki azonban nem akarta elfogadni a végkielégítés 20 százalékáról szóló juttatást. Pataki szerint ekkor arra kérte őt főnöke, hogy a tűző napon álló kocsiban maradjon több órán keresztül. Ha pedig ennek a kérésének mégsem tenne eleget, a vezetői utasítás megtagadása miatt kirúgják állásából. Kerekes Péter igazgató azonban a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben tagadta, hogy megtörtént volna az autóba zárás. Továbbá azt is megemlítette, hogy az esetet még a Csongrád megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség is nevetségesnek tartotta, ezért ki sem ment a helyszínre. Pataki úrnak pedig augusztus 3-án kiadták az iratait és a járandóságait.
1999. 09. 11. (III/36)
Agrárbéke várható

Agrárbéke várható

1999. 09. 11.
Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke által vezetett tárgyalódelegáció újra tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) vezetőivel. A csütörtöki tárgyaláson, amelyet a minisztérium részéről Tamás Károly közigazgatási államtitkár vezetett, a termelők lényeges követelései szakértői szinten elfogadásra kerültek. Az FVM tárgyalócsoportja hétfőig kért időt a megállapodás házon belüli további egyeztetésére. Hétfőn és kedden szakértői egyeztetésekkel folytatódik a tárgyalás, amit a tervek szerint szerdán a megállapodás ünnepélyes aláírásával zárnának. A megállapodásnak a jövő évi költségvetés parlamenti zárószavazása előtti megkötésével a minisztérium nehéz feladatot vállal fel. A követelések többsége érinti a jövő évi agrárköltségvetést, így nem közömbös, hogy megkapja-e az FVM az igényelt 413 milliárd forintot. Ha a szaktárca aláírja a termelőkkel a megállapodást, de nem kap a kormánytól a teljesítésre kellő fedezetet, hogyan számol el a gazdák felé, tovább hárítja-e a felelősséget a megállapodás be nem tartásáért? Az FVM helyzetét tovább nehezíti, hogy több piacszabályozási és export-import kérdésben a megállapodás pontjai túlnyúlnak a minisztérium hatáskörén. A követelések középpontjában a termelők részéről a felgyülemlett agrárhitelek konszolidációja, a minisztérium részéről a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok készpénzben történő kifizetése áll. Mindkét pont költségigényes, tehát megvalósításukhoz a kormány és a parlament jóváhagyása is szükséges.
1999. 08. 28. (III/34)
Optimista várakozások az MDF-ben

Optimista várakozások az MDF-ben

1999. 08. 28.
 – Lesz-e különbség Ön szerint az elmúlt, illetve az idei parlamenti munka intenzitása között?– A Parlament őszi ülésszakát mindenképpen szorosabb, feszesebb munkatempó kell, hogy jellemezze, hiszen az előzőhöz képest lényegesen több és összetettebb a feladat.– A tények azt mutatják, hogy a parlamenti munka éles konfliktusokkal terhelt. Lát-e esélyt ezek feloldására?– Meggyőződésem, hogy az ősz kevesebb konfliktust hoz majd nekünk. Bízom abban, hogy értelmes kompromisszumok segítik a párbeszédet a kormánypártok és az ellenzék között. Nem lesznek "kivonulások", az országnak ugyanis olyan törvényhozó testületre van szüksége, amely józanul és bölcsen túlemelkedik az apró személyes érdekekből fakadó csatározásokon, és helyette az ország fontos megoldandó problémáira koncentrál.– Mint láthattuk, a parlamenti viták többsége elhajlott rosszindulatú személyeskedésekbe. Önnek mi erről a véleménye?– Ma a parlament törvényhozó testülete nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy személyes érdekekből fakadóan a képviselők fékezzék a törvényhozói munkát, ezzel ugyanis akadályozzák társadalmunk értékteremtő erejét is. Bízom abban, hogy az országgyűlésünk munkastílusa mind jobban fog hasonlítani a kulturált, nyugat-európai mintákhoz.– Az MDF mely törvényjavaslatok tárgyalását fogja kitüntetett figyelemmel kísérni?– Kitüntetett figyelemmel kísérjük a büntetés-végrehajtás szigorítására vonatkozó módosító javaslatokat. Emellett érdeklődéssel várjuk a kisvállalkozásokkal kapcsolatos, illetve az összeférhetetlenségi törvénynyel kapcsolatos új módosító javaslatok megvitatását is. De ez még nem minden, mert Meggyasszay László képviselőnk a nemzeti földalap ügyével kapcsolatban új módosítási javaslatot nyújtott be. – Említette, hogy az idei évadban több lesz a munka. Várhatóan gyakrabban fog összeülni az országgyűlés?– Bár most háromhetes ülésszak kezdődik, de olyan óriási feladat hárul a közeljövőben az országgyűlésre, hogy véleményem szerint október végétől fokozatosan sűrűsödnek majd az ülések. – Természetesen az országgyűlés kiemelt feladatai között első helyen a költségvetés vitája áll majd. Ismert, hogy a kabinet nem teljesíti Torgyán József miniszter mezőgazdaság- és vidékfejlesztés támogatására vonatkozó 413 milliárd forintos kérelmét. Milyen konfliktushelyzetet teremthet ez a tény?– Orbán Viktor és Torgyán József között a vidékfejlesztés támogatása kapcsán szerintem semmilyen különösebb konfliktus nem lesz. Torgyán József egy felkészült, nagy formátumú politikus, aki átlátja azt, hogy tárcája nem kaphatja meg a kért 413 milliárd forint támogatást, hiszen a költségvetés ez évi többlete csak 156 milliárd forint, amiből egyértelmű, hogy nem lehet a kért összeget teljesíteni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mi nem értünk egyet a vidékfejlesztés programjával. Sőt, támogatjuk azt, s ha jól megnézzük, más tárcák kereteiből is jut a vidéknek, ami összesen több mint 500 milliárd forint fejlesztést jelent. Egyetértünk és segítjük a GYED és a lakástámogatás kormányprogramját is. Abban is bízom, hogy ezeket a javaslatokat is különösebb konfliktusok nélkül fogja megtárgyalni a parlament.
1999. 07. 31. (III/30)
Konferencia az európai Balkánért

Konferencia az európai Balkánért

1999. 07. 31.
A tartós béke érdekében átfogó koncepciót kell kialakítani a demokratikus kormányzásról, a gazdasági növekedésrol és a biztonsági együttmuködésrol - hangoztatta Martti Ahtisaari, az Európai Unió soros elnöki tisztét betölto finn államfo a Balkán rendezésére szolgáló konferenciát megnyitó beszédében. A világ vezetoi a nagyívu konferencia szervezésekor "elfelejtkeztek" Szerbiáról, ugyanis egyedül a Szlobodan Milosevics vezette állam képviseloit nem hívták meg. Sandy Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ezt az összejövetel legfontosabb elemének nevezte, ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy nem lesz részese az újjáépítésnek, azaz lemarad a gazdasági növekedés és a jobb életkörülmények lehetoségeirol. Berger valószínusíti, hogy emiatt erosödik a belso ellenállás Miloseviccsel szemben. "Mi támogatni fogjuk azokat, akik a demokratikus rendszerért küzdenek Szerbiában" - szögezte le. A belgrádi kormánypártok éles bírálattal illették Jugoszlávia mellozését, független közgazdászok viszont Szerbia elszigetelodésének veszélyére figyelmeztetnek. Ivica Dacsics, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szóvivoje egyenesen "Délkelet-Európa, illetve Jugoszlávia szétverését szolgáló paktumnak" nevezte a stabilitási szerzodést. Mint mondta: országa nélkül nem létezik egységes Délkelet-Európa, és cáfolta, hogy Jugoszlávia összeomlana a nemzetközi pénzügyi támogatás nélkül. Pedig a gazdasági élet továbbra is kaotikus képet mutat a szétrombolt Koszovóban. Úgy tunik, hogy senkinek nem sietos a dolog, pedig nem üzemel a posta, nincs telefon, nincsenek újságok, de még nyitva tartó bankok sem. Rosszabb a helyzet, mint a második világháború utáni Európában, akkor ugyanis a harcok leállta után körülbelül két hét múlva Európa nagy részén már elkezdodött a gazdaság talpra állítása. A térség lakossága nagyon szkeptikusan fogadta a konferencia hírét, nem hisznek abban, hogy a Balkán problémája csupán kívülrol kezelheto lenne. Duska Juridics, egy független boszniai televízió munkatársa szerint: "Illúzió azt gondolni, hogy a tanácskozások megoldást hoznak. Valóban segítségre van szükségünk, de a legtöbbet nekünk, itt éloknek kell tennünk." A tekintélyes Wirtschaftswoche címu német gazdasági magazinnak nyilatkozó Nuri Bashota albán közgazdász szerint a mezogazdaság sem állítható helyre egykönnyen, mivel az állatok zöme elpusztult vagy elhajtották, a traktorok és az ekék 80 százaléka hiányzik. Az élelmiszerek beszerzése gyakorlatilag nyersanyagok és elektromos áram ellenében történik. A villamos eromu az egyetlen gazdasági létesítmény, ami muködik, ez is csak azért, mivel a KFOR számára nélkülözhetetlen, így az eromu felügyeletét a brit hadsereg végzi. Egyébként június eleje óta mintegy 730 ezer menekült tért vissza Koszovóba, és most igen gyorsan kell gondoskodni számukra ivóvízrol, táplálékról, az alapveto infrastruktúráról, egészségügyi ellátásról és nem utolsósorban szállásról. Az Európai Bizottság adatai szerint a tartományban 120 ezer lakás vált teljesen vagy részben lakhatatlanná, és helyreállításuk mintegy 1,1 milliárd euróba kerül majd. A japánok lekörözték az európaiakat: egy hétezer fo befogadására alkalmas, futheto sátortábort rendeztek be, ami segíthet a hideg télben, de a térség gondjai igazából megoldatlanok maradnak. A Balkán nagy kérdése az, hogy az etnikai gyulölettel átitatott régió számára a külso anyagi segítség elegendo-e az élet normalizálásához.
Összefogásra készülnek a szakszervezetek

Összefogásra készülnek a szakszervezetek

1999. 07. 31.
Várhatóan a keddi kormányülés után hozzák nyilvánosságra a jövo évi költségvetés tervezetét, mely szerint eloreláthatólag a 2000. évben nem fog emelkedni a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviseloi illetményalap. Az érintett szakszervezeteket összefogásra szólította fel Vadász János, a Közgyujteményi és Közmuvelodési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke: ha a kormány nem hajlandó figyelembe venni fenntartásaikat, utcai demonstrációkkal szereznek érvényt követeléseiteknek. A Népszabadság információi szerint az érdekvédok között születendoben van egy megállapodás, melynek célja a szakszervezeti igények sikerre vitele, érdekegyezteto tárgyalások kikényszerítése, és az érdekvédelmi szervek közötti ellentétek feloldása. A "parakonföderációs" együttmuködést az eddigi sikertelen megmozdulások tették szükségessé. A kormány és a szakszervezetek képviseloi között legutóbb lezajlott tárgyalások eredménytelensége miatt, melyek során az érdekvédok szinte minden kezdeményezését "csípobol visszalotte" a kormány, felvetodött, hogy ha a meghatározó kérdésekben most sem sikerül kompromisszumos megoldást találni, akkor várhatóan akár országos munkabeszüntetésekre is sor kerül, illetve a költségvetési vitát lezáró szavazást utcai demonstrációk elozik majd meg. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Heteknek nyilatkozva elmondta, hogy a munkavállalók alapveto kérdésekben már megállapodtak, így egyetértés van a 4-5 százalékos reálbér-növekedés szükségességérol is, ezen felül pedig, hogy a létminimumon élok életszínvonala nem csökkenhet tovább. Az elnök szerint igaz ugyan, hogy szervezetten kell fellépni, de - mint mondja - elobb mindenkinek a saját portáján kellene rendet raknia, és egyeztetni azokkal a csoportokkal, amelyeket képviselnek. Ha a szakszervezetek ellenlépéseket tudtak volna tenni a kormánnyal szemben, akkor azt már tavaly is megtették volna - vélte Palkovics, majd hozzátette: A munkavállalók meg vannak félemlítve, számukra fontosabb a munkahely, mint a keresetnövekedés. Ha választás elé kerülnének, a munkahelyet fogják választani. Úgy látja: a magyar szakszervezetek eddig nem igazán tudták a munkavállalók érdekeit átfogóan és eredményesen képviselni. Véleménye szerint, ha a kormány most is elutasító lesz, a szakszervezetek még nincsenek felkészülve az egységes fellépésre. A Szakszervezetek Együttmuködési Fóruma (SZEF) szerint a Pénzügyminisztérium tervei nem képezhetik tárgyalás alapját. Egyes értesülések szerint a SZEF levelére reagálva Chikán Attila gazdasági miniszter kész az érdekek ütköztetésére.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!