1998. 09. 05. (II/35)
Vancsik: bizonytalan bizonyítékok

Vancsik: bizonytalan bizonyítékok

1998. 09. 05.
– Önök azt kérték a hét elején a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy fideszes politikusok ellen titkos adatgyűjtés folyt, rakják letétbe egy közjogi méltóságnál. Miért tartja ezt az MSZP fontosnak? – Nézze, fölmerült, hogy ez a dokumentum csak része egy nagyobb dokumentumhalmaznak. Úgy gondoltuk, hogy a miniszterelnök kezében egy komplett anyag van, amiből a következtetéseit levonta. Nevezetesen azokat, hogy a Horn-kormánynak köze van a dologhoz, a titkosszolgálatoknak köze lehet a dologhoz, és hogy mindez közpénzen történt. Akkor kell, hogy legyen egy komplett anyaga, amit azonban biztonságba kell helyezni, hogy ne merülhessen fel annak gyanúja, hogy ehhez az anyaghoz bárki hozzátesz vagy esetleg elvesz belőle valamit.– Tehát itt nem arról van szó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr szavahihetőségét megkérdőjelezték?– Nem mi kérdőjeleztük meg. A miniszterelnök szavahihetőségét tulajdonképpen a zárt ülésen Kövér László által elmondottak kérdőjelezik meg. Kövér nem támasztotta alá sem azt, hogy a Horn-kormánynak ehhez köze lenne, sem azt, hogy ez közpénzen ment, sem azt, hogy ehhez a titkosszolgálatnak valami köze lenne. Tehát ezek alapján azt mondom, hogy miután nem tudta megerősíteni a miniszterelnök által elmondottakat, én úgy veszem, hogy ezzel azokat cáfolta. – Kuncze Gábor azt nyilatkozta, hogy ha az Orbán Viktor által felhasznált dokumentumok megegyeznek a sajtóhoz és a politikusokhoz eljuttatott dokumentumokkal, akkor a miniszterelnök tulajdonképpen ezzel szándékosan megmérgezte a politikai közéletet. Önnek erről mi a véleménye? – Azon dokumentum alapján, ami nekem is rendelkezésemre áll, azokat a kijelentéseket, amiket a miniszterelnök tett, nem lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök felvetése vagy kacsa vagy egy léggömb. Orbán Viktor talán a Simicskával kapcsolatos újságcikkeket akarja ellensúlyozni, és egyáltalán az erről való társalgást, vagy pedig valóban a politikai élet megmérgezése a célja. – Mikes Éva, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes képviselője szerint azért kellene e bizottság helyett egy másiknak foglalkoznia az üggyel, mert olyanok ülnek ebben a bizottságban, akik az előző négy évben is felügyelték a titkosszolgálatok működését. – Először is, az elmúlt ciklusban a nemzetbiztonsági bizottság elnöke Boross Péter volt, aki korábban a titkosszolgálatokat felügyelte. Őt követte az elnöki székben a volt belügyminiszter, Kónya Imre, akinek szintén volt köze a titkosszolgála-tokhoz. Jelenleg a volt honvédelmi miniszter a vezetője, akinek szintén volt azokhoz köze. Ezenkívül a bizottságnak tagja jelenleg az a Nikovits István , aki az elmúlt négy évben felügyelte a titkosszolgálatokat, illetve a bizottságnak vannak olyan tagjai, akik az előző ciklusban is tagjai voltak ennek a bizottságnak. Tehát az teljesen természetes, hogy olyan embereket kell a nemzetbiztonsági bizottságba betenni, akik nemzetbiztonsági szempontból feddhetetlenek, és akiknek van ilyen irányú gyakorlata.
1998. 08. 29. (II/34)
Interjú Tamás Ervinnel, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesével

Interjú Tamás Ervinnel, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesével

1998. 08. 29.
– Mi a véleménye Deutsch Tamás televízióban elhangzott kijelentéséről, miszerint logikai párhuzamokat vél felfedezni az őáltala ismert, fideszes politikusokat érintő titkosszolgálati jelentés és a Népszabadság fideszes cégekről szóló cikkeinek logikája között?– Elég sok leleplező anyag született a világban úgy, hogy emberek kaptak, láttak, hallottak valamit, csak éppen igazolni kell tudni a tényeket. Ha valaki a tényeket nem tudja igazolni, ott kezdődnek a nagy problémák. Ez az egyik. A másik: zavaros logika, hogy egy zárójeles megjegyzésből, melyben az szerepel: "sajtó", azt a következtetést vonják le, hogy a sajtó a nemzetbiztonság hálójában van. Ráadásul egyetlen anyagban sem használtuk, hogy "Fidesz-cégek", hanem azt írtuk, hogy Fidesz-közeli, Fideszhez közelálló stb. De beszéljünk inkább két másik dologról. Az egyik: határozottan állítom, hogy semmilyen anyagot nem kaptunk, és nincs birtokunkban semmilyen ilyen jelleg? anyag. Mi a mindenki által hozzáférhető adatokból dolgoztunk, azokból, amelyekből a többi újság már korábban is dolgozott. Sőt, többen megelőztek minket, hiszen ők már évekkel előbb is közöltek ilyen cikkeket, például a Heti Világgazdaságban, a Világgazdaságban, a Magyar Hírlapban, a Népszavában. Mi is a cégnyilvántartásból vettük a neveket, és megpróbáltuk ellenőrizni, hogy ki a szóban forgó szerb vagy horvát állampolgár, nincs másról szó. Másrészt mi számtalanszor kértük a Fidesz vezetőit, hogy nyilatkozzanak ezügyben, és cáfolják meg, ha nem érintettek abban. Az ő birtokukban nyilván vannak mérlegek, elszámolások, adóelszámolások, ÁFA-visszafizetések stb. Nálunk ilyenek nincsenek. Mi az összes dokumentumot, ami nálunk volt, átadtuk a BRFK gazdaságvédelmi osztályának. – Többen úgy vélik – ahogyan lapunknak Bauer Tamás szabaddemokrata politikus nyilatkozta is –, hogy az egész botrány stílusa nagyon emlékeztet az 1994 előtti időszakra, az úgynevezett politikai hidegháborúra, amely már akkor is eléggé megmérgezte a magyar közéletet. Beszélhetünk-e valóban hidegháborúról, amely begyűrűzik a sajtó területére is?– Deutsch Tamással ellentétben nem szeretek hipotéziseket és logikai hidakat építeni. Tényeket szeretek látni. Másrészt a Népszabadságnak semmiféle olyan szándéka nem volt a cikksorozat elkezdésekor, hogy a politika felső régióiban botrányt idézzen elő. Hogyha egy olyan szervezet élére, mint az APEH, amelyik – azt hiszem – az egyik legfontosabb, a privát világot átölelő szervezet, kineveznek egy illetőt, akkor oda egy olyan feddhetetlen, a vállalkozásoktól fényévnyire lévő embert kell tenni, akinek a szerepe, előélete olyan neutrális, olyan fehér, mint a sirálynak a tolla. Mi ezt nem így találtuk, megjegyzem, több lap sem találta így.– Mindenesetre nagy politikai vihar támadt a cikksorozatuk körül.– A Xénia-láz körül is nagy volt a vihar. De nem mondták azt, hogy mi a titkosszolgálattal összefonódva a szocialista párt megbuktatására szövetkeztünk. Pedig az a választások előtt volt pár hónappal. Emlékszik?– Igen, emlékszem. Ettől függetlenül a jobboldali politikusok igen érzékenyen nyilatkoztak...– Nézze, én csak azon csodálkozom, hogy a tényekre nem tényekkel válaszolnak. Ez a szakma íratlan szabályaihoz tartozik. És azt megint aláhúznám, hogy amennyiben őket figyelték a választások előtt, azt mi a legmesszebbmenőkig elítéljük. Mi ezt nem tudjuk, de amennyiben ez valóban így van, akkor ez valami borzasztó. Azt nem értjük, hogyha ez így van, akkor ezek a dolgok miért nem kerültek elő eddig. Az én számomra ez a forgatókönyv nem úgy született, hogy valahol, valakik a kormány megbuktatására szövetkeztek, hanem ez a forgatókönyv akkor kezdődött, amikor Simicskát jelölték az APEH élére. Ezt a forgatókönyvet nem mi írtuk, ezt a felelős magyar kormány írta. Az újság meg reagál rá, ahogyan a világ bármely pontján reagálna.
1998. 07. 04. (II/27)
Elhúzódó perek

Elhúzódó perek

1998. 07. 04.
"Nem csupán egy ok játszik közre a súlyos megítélés? ügyek elhúzódásában" – jelentette ki Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. A bírósági igazgatás legfőbb szerve a kormány kezdeményezésére vizsgálta meg, hogy a két éven túl folyamatban lévő súlyosnak minősülő vagyon elleni, a közélet tisztaságát sértő, valamint az adózással, a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények milyen okból húzódtak el. Az OIT vizsgálata szerint leginkább a szakértői vélemények elkészítésének hosszú időtartama, a tanúk, vádlottak, védők tárgyalásokon való megjelenési fegyelmezetlensége, a tárgyaló büntetőtanácsok összetételének gyakori változása idézhette elő az ügyek elhúzódását. Az is gyakran előfordult – a vizsgált ügyek 60 százalékában –, hogy az eljáró bírók egy éven túl tűzték ki az első tárgyalást. Az OIT elnöke nem zárta ki, hogy bizonyos esetekben a bírák felelőssége is megállapítható, ezt azonban csak a megyei bíróságok elnökeinek vizsgálata állapíthatja meg. Solt Pál beszámolt arról is, hogy az 1999. január elsejétől megalakuló budapesti, szegedi és pécsi ítélőtáblák vezetői posztjaira kiírt pályázatok közül csupán kettő volt sikeres. A fővárosban és Szegeden már megvan az elnök személye, ezzel szemben valamennyi elnökhelyettesi, valamint a pécsi elnöki tisztségre újabb pályázatot kellett kiírni. Arra a kérdésre, hogy miért volt ennyire sikertelen a pályázatok kimenetele, az OIT elnöke azt felelte, hogy azok meglehetősen szigorú követelményeket fogalmaztak meg, ezért véleménye szerint nem is csoda az első forduló kudarca. Szakértők szerint azonban a sikertelenség oka inkább az, hogy a bírói kar általában nem lelkesedik az új ítélőtáblai bíráskodásért: a hat vezetői tisztségre öszszesen hatan pályáztak, azaz nem folyt túl nagy verseny a pályázók között. Az OIT elnöke elmondta azt is, hogy folyamatban van annak a szabályzatnak az előkészítése, amely a bírák munkájának szakmai értékelését tenné lehetővé. Ez a szabályzat biztosítaná, hogy a bírói függetlenség elvének megtörése nélkül lehessen szakmailag felügyelni a bírák tevékenységét. Az újonnan kinevezendő bírókat – a tavaly elfogadott igazságszolgáltatási reformcsomag értelmében – először csak határozott időre, három évre nevezik ki, majd részletes pályaalkalmassági vizsgálatot tartanak. A sikeresen "továbbjutó" bírák pedig ugyan már határozatlan idej? kinevezést nyernek, de hatévente alkalmasságukat még ekkor is meg fogják vizsgálni. Solt Pál ezen intézkedések bevezetésétől a bírói munka színvonalának emelkedését várja.
Súlyosbodott Lupis büntetése

Súlyosbodott Lupis büntetése

1998. 06. 27.
Hat év börtön, nyolc év eltiltás a közügyektől és teljes vagyonelkobzás. Lupis József ezt a bírói döntést hallhatta volna perének szerdai tárgyalásán. A volt bróker azonban – talán elővigyázatosságból – betegségre hivatkozva hetek óta kerüli a bíróságokat. Így tehát telefonon értesülhetett ügyvédjétől, Orosz Balázstól, hogy a Legfelsőbb Bíróság Domokos Jenő vezette tanácsa bűnösnek találta hétrendbeli folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás, négyrendbeli magánokirat-hamisítás és különösen nagy értékben elkövetett sikkasztás bűntettében. A Lupis brókerháznak még 1992–93-ban több költségvetési intézmény – például a MÁV, az Országos Közoktatási Intézet és a Belügyminisztérium – adott megbízást szabad pénzeszközeinek befektetésére. A bróker a feladatot úgy oldotta meg, hogy többségében soha a tulajdonában nem lévő állampapírokat adott el megbízóinak, és egyben rövid határidőre visszavásárlási kötelezettséget is vállalt a nem létező állampapírokra. Lupis, hogy a csalást leplezze, a már megtévesztett befektetőknek hamis letéti igazolásokat is kiállított, mondván, az állampapírok nála vannak, így tartva tévedésben az áldozatokat. Lupis József azt remélte, hogy vállalkozásának ingatlanai elegendő fedezetet fognak nyújtani az ügyleteknek, ez azonban eleve téves feltételezés volt: az ingatlanok értéke csak a tartozások kis részét fedezte volna. A cég csődbe ment, s ami maradt: hárommilliárd forint kár a befektetőknél. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ennek az összegnek a kétharmada később különböző utakon megtérült. A Legfelsőbb Bíróságot, úgy tűnik, még az ügyvéd figyelemfelhívására sem hatotta meg ez a tény: a jogerős ítélet a vállalkozó terhére jelentősen szigorította az elsőfokon kiszabott büntetést. A Fővárosi Bíróság ugyanis akkor "még csak" két év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 250 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtotta a brókert.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!