Az egyes nyugat-európai országokban jelenlevő, de Magyarországon is megfigyelhető negatív tendenciákból tanulva oktatási rendszerünket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően – akár 13-14 ezer forint havi tandíj – bevezetésével kell átalakítanunk – jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter egy konferencián, amelyet kedden rendeztek a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatáról a Budapest Kongresszusi Központban. Az európai és a hazai felsőoktatás évek óta küszködik, hogy ne munkanélkülieket képezzenek. A miniszter ezért fontosnak tartja a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát, a tananyag mennyiségének radikális csökkentését és egy gyakorlatcentrikusabb oktatási rendszer bevezetését. Mint mondotta: az akkreditációs bizottságok döntéseit ki kell hogy egészítse bizonyos munkaerő-piaci tendenciák vizsgálata is. Egy felsőfokú egyetem például hiába kíván bizonyos szakokat beindítani, ha végzett hallgatói nem tudnak utána elhelyezkedni. Emiatt a tervek szerint megtörténik a felsőoktatási intézmények rangsorolása abból a szempontból is, hogy az intézmény által nyújtott elméleti és gyakorlati ismeretek piacképesek-e, vagyis a végzett hallgatók milyen arányban tudnak a kapott diplomával elhelyezkedni. Ezt a rangsort figyelembevéve – amelyről a pályaválasztási tanácsadó füzetekből lehet majd értesülni – dönthetnek a leendő hallgatók melyik oktatási intézménybe jelentkezzenek. Tolnai Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatásba fektetett beruházás megtérül, hiszen ma Magyarországon európai szint? diplomásokat képeznek, akik a megszerzett tudásukat kamatoztatva többszörösét keresik meg, mint amennyit a képzésükre fordítottak. Az ellentmondás csak az – hangsúlyozta Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora –, hogy a világszínvonalú képzést nyújtó intézmények rendkívül szerény keretekből teszik mindezt.

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkezdte a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról szóló nyilatkozatok feldolgozását. A beérkezett nyilatkozatok száma 1 millió 931 ezer darab volt. A feldolgozás jelenlegi szakaszában 1 millió 683 ezer nyilatkozat tekinthető érvényesnek, 248 ezer pedig érvénytelen, ebből 107 ezer azért, mert 100 forint alatti összegről rendelkezik. Az adófizetők közül 4,5 millióan rendelkezhettek adójuk 1+1 százalékáról, azonban csak minden harmadik, azaz mindössze 1 millió 350 ezer 224 adófizető élt ezzel a lehetőséggel. 3,6 milliárd forintnyi összeg került felajánlásra 16 ezer 350 megjelölt kedvezményezett részére, amelyből 55 egyház. Ha minden jogosult rendelkezett volna a maga egy százalékáról, akkor kétszer ötmilliárdot meghaladó összeget utalhatott volna vissza az APEH. Kovács János, az APEH osztályvezetője tájékoztatta a Heteket: a feldolgozás már abba a fázisba jutott, hogy a napokban elkezdődik a kiutalás a civil szervezetek részére. Egyébként a társadalmi szervezetek legkésőbb október 28-ig juthatnak hozzá pénzükhöz, míg az egyházaknak 1999. január 10-ig kell várniuk a pénzükre. Az egyházak részére történt felajánlások ugyanis az 1999. évi költségvetést terhelik. A pénzügyminisztériumnak eljuttatott közbülső jelentés adatai alapján összesen kilenc olyan szervezet van – ebből négy egyház –, amelynél a felajánlás összege meghaladja a 20 millió forintot. További 4891 szervezetnek 10 ezer vagy annál kevesebb forintot ajánlottak fel. A felhasználásról egy év múlva kell majd számot adni újsághirdetés vagy sajtóközlemény formájában. Emiatt – ha az egyéb hirdetéseket is nézzük – 5-6 ezer forint el is megy majd szervezetenként a sajtóhirdetésekre, tehát számítani lehet arra Kovács János szerint, hogy a 10 ezer forint alattiak körében sokan nem fogják kérni pénzüket a költségekre való tekintettel, annak ellenére, hogy a törvényben előírt feltételnek eleget tettek.

"Alapvető célunk, hogy egy átlátható, világos belső érdekeltség alakuljon ki az ágazatban, a legkevesebb manipulációs eszközzel. Szeretnénk azt is, hogy 4-5 százalékos reálbérnövekedés lehessen az egészségügyben" – mondta Pusztai Erzsébet, az egészségügyi tárca államtitkára a Pénzügykutató Rt. egészségügyről rendezett fórumán. Az ismert politikus kifejtette, nem híve annak, hogy a társadalombiztosítási járulékot adó formájában szedjék be. Szerinte hazánkban az adóbefizetési hajlandóság mindig alacsonyabb, mint a járulékfizetési. Hangsúlyozta, hogy az orvosi ellátás sosem volt ingyenes, valakik mindig kifizették az árát. A gond az, hogy azon folyamat során, amikor az egészségügy – valós szükségszerűség folytán – állami finanszírozásból biztosítási rendszerre tért át, nem alakult ki átlátható finaszírozási rend. Elsősorban ezen kívánnak változtatni, javítani. A bérekkel kapcsolatosan megjegyezte: alapvetően nem a bértáblával van a baj, és nem azért alacsonyak a bérek, mert a tábla ennyit szab meg, hanem azért mert a jelenlegi finanszírozási lehetőségek csak ennyit engednek meg. A közalkalmazotti törvény sok hibája mellett mégis lehetővé tette – mivel a minimálisan fizethető béreket rögzíti –, hogy az egészségügyi dolgozók bére ne szakadjon le a többi közalkalmazottétól. A költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés között jelenleg is folyik az egyeztetés a hatékonyabb támogatási rendszerről az egészségügy-finanszírozás és a kórházak finanszírozásának kérdésében, illetve a kórház-konszolidáció területén. Pusztai elmondta: hosszú távon szeretnék, hogy az egészségügyi ellátás a nulla kulcsos áfa hatálya alá kerüljön, ami lehetővé tenné, hogy az egészségügyi ellátás nagyobb arányban jelenhessen meg magánvállalkozási formában is.

Gógl Árpád egészségügy-miniszter a fővárosi önkormányzat, a mentőszolgálat és a honvédség bevonásával kezdeményezte a fővárosi sürgősségi ellátásban kialakult elfogadhatatlan helyzet megszűntetését. A közvéleményt felkavaró tűzesettel – mikor egy súlyosan sérült fiatalt csak a harmadik kórházban fogadtak– és a zebegényi vasútbalesettel kapcsolatos események nyilvánvalóvá tették, hogy szükség van az ellátó intézmények és az Országos Mentőszolgálat közötti együttműködés felülvizsgálatára a sürgősségi ellátás és a betegszállítás területén egyaránt. A miniszter elmondta, hogy a sürgősségi betegellátás korszerűsítésének tervét, – melynek alapvető célja az első ellátáshoz jutás tizenöt percen belüli biztosítása az ország egész területén, illetve az első és végleges ellátás közötti út és idő lerövidítése – a központi költségvetés 200 millió forinttal, az egészségügyi tárca, valamint az önkormányzat 70, illetve 30 millió forinttal támogatja. A hatékonyabb riasztási rendszer, az információáramlás technikai feltételei a MATÁV–val kötött megállapodás értelmében két héten belül adottak lesznek. A fővárosban hét regionális központ létrehozását tervezik, ahol minden szakterületre vonatkozó ellátás adott lesz. Szükségesnek tartják továbbá a mentőszolgálat új sürgősségi centrumának kialakítását valamint új mentőállomások létesítését az ország legrosszabbul ellátott vidékein is.

Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ adatai szerint a nem pályakezdő munkanélküliek száma hat hónapja fokozatosan csökkent, mégis a júniusi adatokhoz képest 3,45 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. A növekedést a pályakezdők munkaerőpiacra történő beáramlása okozza. Jelenleg a fiatal munkanélküliek száma a júliusi adatok szerint 37 ezer 700. Ez az idei pályakezdők 26,8%-át jelenti, azaz az iskolapadból kikerülők ennyi százaléka nem talált munkát, s jelentkezett a munkanélküli-hivatalnál. A munkaügyi szakértők egyébként azt várják, hogy ez az arány a következő hónapokban – a vakációs időszak után – növekedni fog, mivel sok volt diák csak ezután kezd el keresni, és "nem találni" munkahelyet. Harrach Péter szociális és családvédelmi miniszter a munkanélküliség várható alakulásával kapcsolatosan elmondta: a munkanélküliek száma az elkövetkező években fokozatosan csökkenni fog, hirtelen ugrásszer? csökkenés azonban nem várható. A tartósan munkanélküli-rétegek között ugyanis sokan egészségügyi, mentális problémákkal küzdenek, így fizikailag képtelenek a munkavállalásra. A szociális és családvédelmi tárca az ő helyzetükön egy speciális mentális ellátás megszervezésével kíván javítani. A tárca célja továbbá, hogy a feketegazdaságban dolgozókat a legális munkavállalói körbe terelje. Harrach kifejtette: ez esetben különbséget kell tenni azok között, akik nem akarnak a feketegazdaságon kívül munkát vállalni és azok között, akik egyszerűen máshol nem kapnak munkát szakmai okokból.