hetilap

"Nem csupán egy ok játszik közre a súlyos megítélés? ügyek elhúzódásában" – jelentette ki Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. A bírósági igazgatás legfőbb szerve a kormány kezdeményezésére vizsgálta meg, hogy a két éven túl folyamatban lévő súlyosnak minősülő vagyon elleni, a közélet tisztaságát sértő, valamint az adózással, a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények milyen okból húzódtak el. Az OIT vizsgálata szerint leginkább a szakértői vélemények elkészítésének hosszú időtartama, a tanúk, vádlottak, védők tárgyalásokon való megjelenési fegyelmezetlensége, a tárgyaló büntetőtanácsok összetételének gyakori változása idézhette elő az ügyek elhúzódását. Az is gyakran előfordult – a vizsgált ügyek 60 százalékában –, hogy az eljáró bírók egy éven túl tűzték ki az első tárgyalást. Az OIT elnöke nem zárta ki, hogy bizonyos esetekben a bírák felelőssége is megállapítható, ezt azonban csak a megyei bíróságok elnökeinek vizsgálata állapíthatja meg. Solt Pál beszámolt arról is, hogy az 1999. január elsejétől megalakuló budapesti, szegedi és pécsi ítélőtáblák vezetői posztjaira kiírt pályázatok közül csupán kettő volt sikeres. A fővárosban és Szegeden már megvan az elnök személye, ezzel szemben valamennyi elnökhelyettesi, valamint a pécsi elnöki tisztségre újabb pályázatot kellett kiírni. Arra a kérdésre, hogy miért volt ennyire sikertelen a pályázatok kimenetele, az OIT elnöke azt felelte, hogy azok meglehetősen szigorú követelményeket fogalmaztak meg, ezért véleménye szerint nem is csoda az első forduló kudarca. Szakértők szerint azonban a sikertelenség oka inkább az, hogy a bírói kar általában nem lelkesedik az új ítélőtáblai bíráskodásért: a hat vezetői tisztségre öszszesen hatan pályáztak, azaz nem folyt túl nagy verseny a pályázók között. Az OIT elnöke elmondta azt is, hogy folyamatban van annak a szabályzatnak az előkészítése, amely a bírák munkájának szakmai értékelését tenné lehetővé. Ez a szabályzat biztosítaná, hogy a bírói függetlenség elvének megtörése nélkül lehessen szakmailag felügyelni a bírák tevékenységét. Az újonnan kinevezendő bírókat – a tavaly elfogadott igazságszolgáltatási reformcsomag értelmében – először csak határozott időre, három évre nevezik ki, majd részletes pályaalkalmassági vizsgálatot tartanak. A sikeresen "továbbjutó" bírák pedig ugyan már határozatlan idej? kinevezést nyernek, de hatévente alkalmasságukat még ekkor is meg fogják vizsgálni. Solt Pál ezen intézkedések bevezetésétől a bírói munka színvonalának emelkedését várja.