Új korszak kezdődhet Európa és Izrael sok vihart átélt viszonyában, miután létrejött egy erős összeurópai szövetség a demokrácia és a közös értékek védelme alapján. Ezzel a megállapítással zárult Jeruzsálemben az a nemzetközi konferencia, amelyre 27 európai országból mintegy 600 politikus – parlamenti és európai parlamenti képviselők – érkezett a European Friends of Israel (EFI - Izrael Európai Barátai) elnevezésű brüsszeli szervezet meghívására. A rendezvénynek különös súlyt és aktualitást adtak az elmúlt hetekben az arab országokban végbement változások. „Gibraltártól Pakisztánig megindult a föld. Ebben a nagyon ingatag világban Izrael a stabilitás egyetlen és valódi szigete” – mondta Benjamin Netanjahu az európai törvényhozóknak a knesszetben.

A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.

Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha az igazság miatti üldöztetést és meghurcoltatást, végső soron akár a vértanúhalált is emelt fővel, sőt örömmel vállalják, ha az élet úgy hozza.

A vallások világában is találkozhatunk tévutakkal, a fanatizmus túlzásaiból fakadó gondolkodásmód torzulásaival, képmutatással és szolgalelkűséggel – nemcsak a régmúlt történetében, hanem sajnálatos módon napjainkban is. De talán semmi sem lehet annyira káros, olykor kifejezetten tragikus következményekkel járó jelenség, mint amikor – jellemzően, de nem kizárólagosan az elmúlt századokban – a vallás összekapcsolódott a politikai hatalommal, vagy ahogy mostanában tapasztalhatjuk: a politika bizonyos szegmensei iránt szinte vallásos rajongás, fanatikus mértékű, s ezért a józan észt messze meghaladó áhítat mutatkozik.

1956 januárjában egész Amerika megdöbbent a hír hallatán, miszerint az ecuadori esőerdőben öt misszionárius fiatalembert megöltek egy kőkorszaki szinten élő törzs tagjai. Nate Saint, Jim Elliot, Pete Fleming, Ed McCully és Roger Youderian küldetése látszólag eredmény nélkül ért véget. Ekkor még senki nem sejtette, hogy a történet folytatása később váratlan fordulatokkal szolgál majd.