Hiába próbálta egy hétvégi kampányrendezvényen poénnal elütni a témát, Hillary Clintonnak és stábjának jócskán főhet a feje az egyre zavarosabb email-botrány kapcsán. Mint ismeretes, Clinton külügyminiszterként magán email-szerverét használta, magyarázata szerint kényelmi okokból. Ez viszont azt jelenti, hogy hivatali levelezése nem állt az amerikai nemzetbiztonság védelme alatt, vagyis azzal a veszéllyel járt, hogy bizalmas információk válhattak elérhetővé illetlen személyek számára. Az ügyben az FBI vizsgálódik, Clinton pedig egyre jobban belegabalyodik az állításaiba.

Lassan az autósok is saját bőrükön tapasztalhatják a kőolajpiac forradalmi változásait. Négyhónapos rekord dőlt meg a múlt héten: az árak 21 százalékkal estek az elmúlt hónapban, és egyre alacsonyabbak. A kitermelők többsége még bírja a versenyt, aminek egyelőre a fogyasztók a nyertesei. A szkander az OPEC és a palaolaj-kitermelők között tovább folytatódik. Vajon mit hoz még a jövő?

Három menetben csaphat össze szeptemberben Obama elnök és a kongresszus Irán ügyében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagállama és Németország által júliusban megkötött nukleáris egyezmény sorsába egyedül az amerikai képviselőház szólhat bele, ha nem is teljes mértékben. A vita az Egyesült Államokban már túlnőtt önmagán, a Fehér Ház az elnök iránti hűség fokmérőjének tekinti az atomalku támogatását, míg az ellenzőket pártfanatikusoknak és — ami még rosszabb — Izrael érdekeit szolgáló árulóknak igyekszik beállítani.

Nemcsak Amerikában, de Izraelben is nagy port kavart Michael B. Oren Szövetséges – Az amerikai–izraeli vízválasztón keresztül vezető utam címmel a közelmúltban megjelent könyve. Izrael volt washingtoni nagykövete  visszaemlékezésében szókimondóan bírálja Barack Obama közel-keleti politikáját, és őt teszi felelőssé az amerikai–izraeli kapcsolatok állapotáért. Az Obama-adminisztráció azonnal cáfolta a könyv állításait, és felszólította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, határolódjon el tőle. Noha saját pártja is megosztott a politikus állításait illetően, Netanjahu nem ítélte el a könyv tartalmát.

 Szigorították Romániában a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tevékenységet sújtó törvényt. Az új rendelkezések éppen úgy vonatkoznak Wass Albertre, mint Ceausescura vagy Antonescura – a jogszabály ugyanis tiltja az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszának ápolását Romániában.

A diktátorokra általában jellemző, hogy a maguk elképzelése szerint akarják formálni a világot. Még ennek a ténynek a fényében is rendhagyó Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un közelmúltbeli bejelentése: az imperialista Japánnal szembeni függetlenségüket hangsúlyozandóan szakadtak el a helyi időzónától, amikor az országban 30 perccel visszaállítottak minden órát.

Izgalmat okozott a szabadságáról visszatérő Lázár János, aki a múlt csütörtöki Kormányinfón bejelentette: a következő kormányülésen javaslatot tesz a kabinetnek az uniós pályázati források kiírásának felgyorsítására. Az ellenzék attól tart, hogy egy esetleges 2018-as kormányváltás után a Fidesz üres kasszát hagy hátra. A tét: ki használhatja fel a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban Magyarország számára lehívható 12 ezer milliárd forintot?

Óriási szakmai és társadalmi felzúdulást váltott ki a hír, amely szerint a szakmai kamara etikai vétség miatt eljárást indít Sándor Mária ellen. Az ápolónő tiltakozása nyomán indult el ugyanis a fekete pólós nővérmoz-galom, amelyhez országszerte és külföldön is tömegek csatlakoztak a Facebookon keresztül. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a hazai egészségügyben uralkodó áldatlan állapotokra, és változásokat érjenek el – mondta lapunknak a lassan ikonná váló Sándor Mária.

A Bálványosi Szabadegyetem után a magyar–román viszony rendre lefagy, állítja lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus. Az idei nyáron sem történt ez másként, hiszen a tábor éppen csak bezárt, amikor a Bukarestbe akkreditált magyar nagykövet, Zákonyi Botond egy nyilatkozata miatt robbant ki elemi erővel a diplomáciai adok-kapok. A Heteknek nyilatkozó erdélyi elemzők szerint Zákonyi nyilatkozatával tulajdonképpen mentőövet dobott a túlélésért küzdő román miniszterelnöknek.

Vargyas felé haladva, ahogy a homoródi dombokon halad fel és alá az ember, az összes érzékszervét leköti a táj és az ott zajló élet. A szem nem tud betelni a zöld lankákkal és a patakokkal átszőtt völgyekkel, a fül a tehenek és juhnyájak csengős zajával, a gólyák kelepelésével, a pacsirta dalával. A mező pedig olyan illatot áraszt, amit csak itt és csak nyáron érezhet az ember. Ahogy délnek fordul az út, már  Hargita és Kovászna megye határán járunk, ahol a táj a szelíd lankákból meredek hegyekké emelkedik, és egyre több kopár hegyoldal tűnik fel a távolban. A kopasz olda-lakon nagy nyílt sebek tárulkoznak fel, és a levegőben füstszag lengedezik. Enyhe ugyan, de mégis ismerős: bükkfa ég a közelben. Az út Oklánd felé fordul és a nyári lombok felett szürke füstfelhő tornyosul, amelyről bizton állítom útitársaimnak, hogy szénégető boksák eregetik azt, de tévedtem, a faszén helyett mész ég a kőkutak mélyén.

Az önarcképkészítés évszázadok óta a képzőművészet és a fotográfia része. Már a 19. században is voltak időzítő funkcióval ellátott kamerák, a kilencvenes években pedig mindennapossá vált az utcai igazolványkép-készítő automaták használata. A „selfie” szó meghatározásának azonban csak gyökere lehet az önarckép, mivel ez nem pusztán egy fotó, amit valaki önmagáról készít és megoszt a világhálón, hanem egyszerre öndokumentáció, önkifejezés és tartalmi kontroll is.

Manapság már minden ötvenedik gyerekről derül ki, hogy glutén-érzékeny, és speciális étrendre szorul. A kívülállók gyakran értetlenkednek, nem tudják hová tenni, mire is ez a nagy hűhó az étkezés körül. Fontos megemlíteni, hogy a kötelező diéta betartása mellett – ami nem könnyű, és komoly odafigyelést igényel a tágabb és szűkebb családban egyaránt – teljes életet élhet a lisztérzékeny ember. Igaz, a diéta a tudomány jelen állása szerint egy életre szól. Érdekesség azonban, hogy a japánok és az afrikaiak körében ismeretlen ez a jelenség, Európában viszont gyakori.

Dr. Máté Gábor Budapesten született világhírű tudós, aki 13 évesen családjával Kanadába költözött, majd ott több mint két évtizedet háziorvosként, később kórházi koordinátorként tevékenykedett. Jelenleg, 71 évesen, különböző függő­ségekkel küszködőknek, HIV-fertőzötteknek segít Vancouverben. A test lázadása című könyvében tudományos kutatások eredményeivel igazolva tárja az olvasók elé meggyő­ződését, hogy a fizikai egészség nem választható el a lélek egészségétől.