Karoline Leavitt elnöki sajtótitkár egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Trump továbbra is reméli, hogy diplomáciai megoldás születik Teherán nukleáris programjának ügyében – írja a BBC. Leavitt szerint ugyanakkor „sok ok és érv szól az Irán elleni támadás mellett”, ezért „Iránnak nagyon bölcs lenne megállapodást kötnie Trump elnökkel és kormányával”.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az események az elmúlt napokban felgyorsultak, az Egyesült Államok a héten már a második repülőgép hordozót is a régióba küldte, párhuzamosan a Svájcban zajló amerikai-iráni tárgyalásokkal.

Mint ismert, az Egyesült Államok tavaly júniusban egyszeri csapást mért a három legnagyobb iráni atomlétesítményre, az Izrael által megindított katonai akció keretében. Stratégiai értékelések szerint a B-2 bombázók által végrehajtott akció nem hozott végleges megoldást, ezért döntött Trump arról, hogy tárgyalások útján, vagy újabb katonai akcióval, de véget vet Irán atomfegyver programjának.

A BBC úgy tudja, hogy Trump hajlik az átfogó támadásra, de még nem hozott végleges döntést, mivel megvárja a folyamatban lévő tárgyalások eredményét.

Az Axios szerint azonban a Trump-kormányzat azzal számol, hogy nem születik újabb megállapodás Teheránnal, ezért, mint írják, az Egyesült Államok „közelebb van egy nagyobb háborúhoz a Közel-Keleten, mint arra a legtöbb amerikai gondolna”, és a katonai művelet „nagyszabású, hetekig tartó kampány” lehet, ha tényleges támadások indulnak Irán ellen.

A lap úgy tudja, hogy az idei fellépés egy széleskörű, közös amerikai–izraeli hadművelet lenne, amely lényegesen súlyosabb következményekkel járna, mint a múlt nyári, izraeliek által vezetett 12 napos hadművelet, amelybe később az Egyesült Államok is bekapcsolódott. Az Axios forrásai szerint egy ilyen beavatkozás alapjaiban változtatná meg a térség biztonsági helyzetét és nagy hatással lenne a Trump-kormányzat hátralévő három évére.

Washington jelenleg két irányú stratégiát folytat: a diplomáciai tárgyalásokkal párhuzamosan január eleje óta hatalmas katonai felvonulásba kezdett a Közel-Keleten. A hét elején Jared Kushner és Steve Witkoff elnöki megbízottak háromórás találkozót tartottak Genfben Irán külügyminiszterével, Abbas Araghchival. Ezt követően mindkét fél „előrelépésről” számolt be, de a nézeteltérések jelentősek maradtak, és az amerikai oldal nem volt optimista a gyors megállapodásról. Az Axios szerint a washingtoni körök két hetes határidőt adtak arra, hogy Irán részletes javaslatot tegyen le az asztalra.

Hatalmas armada

A térségben az utóbbi másfél hónapban felhalmozott katonai eszközök mennyisége jelentős: az amerikai „armada” két repülőgép-hordozót, körülbelül egy tucat hadihajót, több száz vadászgépet és számos légvédelmi rendszert foglal magában; több mint 150 hadikötelék-szállító járat mozgósította a felszerelést a Közel-Keletre, és az elmúlt 24 órában további mintegy 50 vadászgép — F-35, F-22 és F-16 — indult útnak. Ez a felvonulás növeli annak az esélyét, hogy Washington ne menjen bele egy olyan részleges megállapodásba, ami csak a jelenlegi rezsim túlélést biztosítaná, de nem számolná fel a katonai célú atomprogramot, a ballisztikus rakétafenyegetést és a térségbeli terrorszervezeteknek nyújtott támogatást.

Az Axios által ismertetett forgatókönyv szerint Izrael mindhárom fenti célt szeretné elérni, ami nyilvánvalóan magában foglalja a fundamentalista, síita iszlám rezsim felszámolását. Az amerikai lap úgy tudja, hogy Jeruzsálemben azzal számolnak, hogy akár napokon belül megindulhat a közös katonai csapás Irán ellen. Amerikai tisztségviselők ezt úgy pontosították, hogy szerintük több időre lehet szükség, de „90% esély van arra, hogy a következő néhány hétben kinetikus akció következik”.

Az események azonban bármikor felgyorsulhatnak, ha Teherán elutasítja az érdemi megegyezést, illetve ha esetleg megelőző csapást indítana amerikai vagy izraeli célpontok ellen, amint arra több ízben is figyelmeztetett.

Kockázatok és mellékhatások

Elemzők szerint egy nagyobb katonai konfliktus Irán és az Egyesült Államok/Izrael között jelentős, rövid és középtávú hatásokat váltana ki globális és regionális szinten: erőteljes olajár-emelkedéssel, a részvénypiacok szélsőséges hullámzásával, az ellátási láncban bekövetkező zavarokkal, megnövekedett geopolitikai kockázattal és súlyos regionális destabilizációval járhat.

Ezek a kockázatok különösen akkor jelentkezhetnek, ha a katonai akció nem érne teljes célt, és bizonytalanság hosszabb távon fennmaradna. Gazdasági téren felértékelődne a várható inflációs nyomás miatt felértékelődnének a biztonsági tartalékok, növekedne az olyan menedékeszközök szerepe, mint az arany vagy a stabil államkötvények, miközben meredeken emelkednének kereskedelem és ellátási láncok biztosítási költségei.

Jelentős olajár növekedés jelentkezhet a Hormuzi-szoros vagy más kulcsfontosságú útvonalak lezárásával, és ha hosszan tartó zavar alakul ki, akkor szükségessé válik a stratégiai tartalékok felhasználása, valamint az alternatív útvonalak keresése. A magasabb energiaárak viszont lassítják a gazdasági növekedést, és tovább erősítik az inflációt. Ennek kapcsolódó hatása lehet, hogy a hosszabb válság felgyorsíthatja az alternatív energiaforrások és tárolási beruházások iránti politikai és piaci nyomást.

A közel-keleti háború jelentős hatással lenne a regionális biztonságra és messzeható geopolitikai következményekkel járhat. Az izraeli–amerikai támadásra Irán egyik válasza a térségbeli terrorszervezetek, a libanoni Hezbollah, valamint a szíriai, jemeni és iraki proxik bevonása lehet.

Előfordulhat, hogy újabb menekültáradat indul meg a humanitárius válság nyomán, ami súlyos terhet ró első körben a szomszédos országokra, de az európai államokra is. Kérdés továbbá, hogyan reagálnak Irán legfontosabb szövetségesei, elsősorban Oroszország és Kína.