A párhuzamokról Sebes Gábor publicistát kérdeztük, aki néhány éve nagy feltűnést keltő könyvet írt az 1956-os forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imre mítosz - Mese a jó kommunistáról címmel.
Az ukrán-orosz háború és az 1956-os magyar forradalom összekapcsolását nem Orbán Viktor vetette fel először. Még az orosz támadás első napjaiban a CNN Volodimir Zelenszkijt Nagy Imréhez hasonlította, szemben a magyar kormányfővel, akit pedig a hajdani szovjet agresszor utódjának tekintett Vlagyimir Putyin pártfogoltjának nevezett. Aztán maga az ukrán elnök is az ’56-os orosz tankok elleni kiállást kérte számon Magyarországtól a háborús támogatást hiányolva.
Sebes Gábor a személyes párhuzamok külföldi említését politikai propagandának tekinti. „Nagy Imre mártírként van elkönyvelve a világban, ezért megpróbálták Zelenszkijhez hasonlítani vagy hozzá asszociálni a mártírságot” – mondta a szerző a Hetek podcastjában.
A magyar forradalom és az az Ukrajna elleni orosz támadás közötti kapcsolatról Sebes Gábor azt mondta, hogy a helyzet annyiban hasonló csak, hogy ha a Szovjetuniót azonosítjuk az oroszokkal, akkor mindkét esetben oroszok támadták egy szomszédjukat.
A különbségek azonban sokkal nyilvánvalóbbak, ezeket Sebes az alábbi négy pontban foglalta össze:
„Ezen a párhuzamon kívül semmi nem stimmel, sem a vezetők szerepében, sem az okokban. Zelenszkijt kétségkívül demokratikusan választották meg Ukrajnában. Nagy Imrét ezzel szemben éppen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja helyezte a helyére. Itt nem volt semmiféle választás, még ha lehet is valamiféle népi nyomásra hivatkozni, de Nagy Imrét nem törvényesen választották meg. Ez az első különbség.”
„A második, hogy Nagy Imre nem lövette a szovjet támadás előtt nyolc évig a magyarországi orosz kisebbség területét, szemben Zelenszkijjel.”
„A harmadik óriási különbség a NATO-hoz való viszony. A jelenlegi konfliktus előtt NATO nyolc éven át felfegyverezte Ukrajnát és ígéretet tett nekik a csatlakozásra is. Ehhez képest Nagy Imre kifejezetten a semlegességet hirdette meg, és minden szomszédjával jó viszonyt akart kialakítani. Ukrajna nem tartozott egy Oroszországot, illetve a Szovjetuniót is magába foglaló katonai-gazdasági szövetséghez, mint Magyarország, amelyik a Varsói Szerződés tagja volt. A semlegességnél pedig annak idején a Szovjetunió nem engedte, hogy Magyarország semleges legyen.
Ukrajnánál viszont az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, illetve a NATO nem engedi, hogy semleges legyen.
Márciusban már tárgyalások folytak az oroszok és az ukránok között, és a fő pontokban már megegyeztek. Ezután megjelent Boris Johnson akkori brit miniszterelnök Kijevben, és ezután az ukránok elálltak a megegyezéstől. Ilyen Magyarországon nem történt, hogy lett volna egy kis megegyezés a Szovjetunió és Magyarország között, és ezt éppenséggel a Nyugat nem engedte volna.”
„Teljesen eltérő a Szovjetunióhoz, illetve az oroszokhoz való viszonya is a két vezetőnek. Nagy Imre nem akart véglegesen szakítani a Szovjetunióval, az akkori szovjet vezetéssel volt egy konfliktusa, meg volt rájuk sértve, de arról szó nem volt, hogy a Szovjetunió vonzásköréből ki akarta szakítani Magyarországot. Zelenszkij pedig nagyon határozott oroszellenes álláspontot foglal el, ami egészen a fegyveres konfliktusig eljutott.”
A teljes beszélgetést a Hetek YouTube csatornáján hallgathatják meg.
A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!